Tíz munkatársának távozására szólította fel az orosz diplomáciai képviseletet a magyar kormány – jelentette be Orbán Anita külügyminiszter. Ilyen léptékű orosz diplomata-kiutasításra korábban nem volt példa Magyarországon. A tárcavezető szerint az érintettek olyan tevékenységet folytattak, amely a Bécsi Egyezmény alapján nem egyeztethető össze diplomáciai státuszukkal.
Orbán Anita kedden a Facebook-oldalán közölte, hogy a Külügyminisztérium tájékoztatta Oroszország budapesti nagykövetét a magyar fél döntéséről.
„A mai napon utasításomra a Külügyminisztérium illetékes vezetője tájékoztatta Oroszország budapesti nagykövetét, hogy a magyar hatóságok értékelése szerint az orosz képviselet 10 munkatársa olyan tevékenységet folytatott Magyarországon, amely a Bécsi Egyezmény alapján diplomatától nem elfogadható” – fogalmazott a külügyminiszter.
A magyar fél ezért felszólította az érintetteket, hogy hagyják el az országot. Orbán Anita szerint a döntést Magyarország biztonságának és szuverenitásának védelme indokolja.
A külügyminiszter hangsúlyozta: a kiutasítás nem jelenti az Oroszországgal fennálló diplomáciai kapcsolatok megszakítását. Magyarország továbbra is fenn akarja tartani a szükséges párbeszédet, ugyanakkor csak a kölcsönös tisztelet és a szabályok betartása mellett.
Magyar Péter a parlamentben is felolvasta Orbán Anita bejegyzését, majd kijelentette, hogy a Tisza-kormány megvédi Magyarország szuverenitását.
Példa nélküli léptékű kiutasítás
Korábban nem fordult elő, hogy Magyarország egyszerre tíz orosz diplomatát szólítson fel az ország elhagyására.
Idén ugyanakkor már történt hasonló intézkedés. Májusban Artur Szuskov, a budapesti orosz nagykövetség harmadtitkára és felesége hagyta el Magyarországot. A VSquare beszámolója szerint Szuskov diplomáciai fedésben dolgozó orosz hírszerző volt, aki évek óta információkat gyűjtött kormányközeli intézetekről.
A lap kormányzati forrásai szerint a magyar hírszerzés már februárban javasolta Artur Szuskov kiutasítását, ezt azonban az akkori kormány megakadályozta. Szuskov végül május 4-én távozott az országból.
Panyi Szabolcs újságíró a mostani bejelentés után azt írta, tudomása szerint az előző kormány idején mindössze néhány csendes kiutasítás történt. Ezek egyike 2024. június 20-án volt, amikor Andrej Tarakanov harmadtitkárt, egy diplomáciai fedésben dolgozó GRU-tisztet küldtek vissza Moszkvába.
Panyi Szabolcs szerint Tarakanov 2023 augusztusában érkezett Magyarországra, és alig egy évet töltött itt. Egy, a tevékenységét ismerő forrás szerint munkája elsősorban nem Magyarország, hanem más európai uniós tagállamok ellen irányuló orosz befolyásolási műveletekhez kapcsolódott.
Magyar fiatalokat is megpróbálhatott megközelíteni az orosz hírszerzés
Júliusban olyan információk is nyilvánosságra kerültek, amelyek szerint az orosz hírszerzés tehetséges és ambiciózus magyar fiatalokat próbált megközelíteni.
A történet egyik szereplője egy Alexander V. néven azonosított, a budapesti orosz nagykövetségen szolgáló diplomata volt, akit az orosz külföldi hírszerző szolgálathoz, az SZVR-hez kötöttek.
A diplomata egy magyar egyetemistát arra biztatott, hogy pályázzon meg egy nemzetbiztonsági átvilágításhoz kötött állami állást, ugyanakkor arra kérte, hallgassa el a vele fenntartott kapcsolatát. Az átvilágítás során azonban fény derült a kapcsolatra, a fiatal pedig nem kapta meg az állást.
Orbán Anita már májusban is bekérette az orosz nagykövetet
A mostani döntés egy jóval távolságtartóbb orosz politikába illeszkedik, mint amelyet a korábbi külügyi vezetés folytatott.
Orbán Anita miniszteri megbízatásának első napjaiban, május 13-án bekérette Oroszország budapesti nagykövetét, miután Moszkva dróntámadást indított Kárpátalja ellen.
Korábban Szijjártó Péter legutóbb 2022 februárjában rendelt be orosz diplomatát.
2018-ban egyetlen orosz diplomatát utasítottak ki
Magyarország 2018-ban, a Szergej Szkripal volt orosz hírszerző ellen Nagy-Britanniában elkövetett mérgezés után csatlakozott a nyugati országok összehangolt fellépéséhez, és kiutasított egy orosz diplomatát.
A Direkt36 későbbi nyomozása szerint azonban az intézkedést úgy hajtották végre, hogy az ne veszélyeztesse Budapest és Moszkva kapcsolatát. Magyarország egy olyan, diplomáciai fedésben dolgozó GRU-tisztet küldött haza, akinek a kiküldetése néhány hónapon belül egyébként is lejárt volna.
Oroszország válaszként egy nem kiemelt pozícióban dolgozó magyar külgazdasági attasét utasított ki.
Három évvel később, 2021-ben Magyarország már nem csatlakozott a szövetséges országok hasonló fellépéséhez. Miután Csehország az orosz titkosszolgálatot tette felelőssé egy két halálos áldozatot követelő lőszerraktár-robbantásért, a visegrádi országok közül egyedül Magyarország nem utasított ki orosz diplomatát.
