Fontos döntések születtek pénteken Brüsszelben Magyarország uniós forrásai ügyében. Az Európai Unió Tanácsa jóváhagyta Magyarország új Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervét (RRP), amely elvileg megnyitja az utat 10 milliárd eurónyi uniós támogatás lehívása előtt. Ugyanezen a napon az Európai Bizottság azt is jóváhagyta, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez.
A jóváhagyott helyreállítási terv alapján Magyarország összesen 10 milliárd eurónyi forráshoz férhet hozzá, amelyből 6,512 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, míg 3,488 milliárd euró kedvezményes hitel.
A Tanács ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a jóváhagyás önmagában nem jelenti a teljes összeg automatikus kifizetését. Az uniós helyreállítási alap továbbra is teljesítményalapon működik, vagyis az Európai Bizottság csak akkor folyósítja a támogatásokat, ha Magyarország teljesíti az előre meghatározott reformokat és célkitűzéseket.
Az új tervben ismét hangsúlyos szerepet kaptak azok a vállalások, amelyeket Brüsszel régóta elvár Budapesttől. Ezek között szerepel az uniós források védelmének megerősítése, a korrupcióellenes intézményrendszer fejlesztése, a közbeszerzések és az állami kiadások átláthatóságának növelése, a társadalmi egyeztetés erősítése, valamint az igazságszolgáltatás függetlenségét és a jogállamiságot erősítő további intézkedések végrehajtása.
A magyar vállalásokat nyolc komponensbe rendezték. A nyolcadik, új elem kifejezetten az uniós pénzek átlátható felhasználását szolgálja. Ennek része többek között az Integritás Hatóság megerősítése, a korrupcióellenes munkacsoport működtetése, az Európai Ügyészséghez történő csatlakozás folyamatának megkezdése, a vagyonnyilatkozati rendszer szigorítása, a közérdekű vagyonkezelő alapítványok fokozatos megszüntetése, a közbeszerzések átláthatóságának növelése, a Kúria működésének reformja, az Európai Bírósághoz fordulás akadályainak megszüntetése, az Alkotmánybíróság felülvizsgálati jogkörének módosítása, valamint a társadalmi egyeztetés megerősítése.
A dokumentum ugyanakkor nem tartalmaz kötelező nyugdíjreformot, nyugdíjkorhatár-emelést, adóemelést vagy a lakossági rezsitámogatás megszüntetését, és nem szerepelnek benne migrációval, LMBTQ-jogokkal vagy Ukrajnával kapcsolatos elvárások sem.
Kármán András pénzügyminiszter még a tagállami döntés előtt arról beszélt, hogy a végrehajtásra rendkívül kevés idő áll rendelkezésre.
„Nagyon szűk az augusztus 31-i határidő” – fogalmazott.
A miniszter szerint folyamatos jogalkotásra van szükség, emellett újjá kellett szervezni azokat a minisztériumi struktúrákat is, amelyek az uniós források kezeléséért felelnek.
A döntésről Magyar Péter is beszámolt egy Facebookon megosztott bejegyzésben:
„Jönnek az uniós ezermilliárdok! Megígértük, megcsináltuk.
Az imént megkapta Magyarország uniós újjáépítési terve az uniós pénzügyminiszterek egyhangú jóváhagyását! Ezzel a végső akadály is elhárult az uniós ezermilliárdok hazahozatala elől.
Sokan nem hittek benne, sokan lehetetlennek tartották, a Fidesz akadályozta, mi pedig közben 3 hónap kőkemény munkával megcsináltuk.
Az uniós ezermilliárdok végre odakerülnek, és arra mennek, amire menniük kell: a magyar emberekhez, hazánk közlekedésének, energiaellátásának, egészségügyének, vízellátásának és vállalataink fejlesztésére.
Mindenkinek hálásan köszönöm, aki részt vett ebben az emberfeletti munkában!
Éljen a haza! Éljen az európai Magyarország!”
Ugyanakkor egy másik fontos uniós döntés is megszületett: az Európai Bizottság jóváhagyta Magyarország csatlakozását az Európai Ügyészséghez, amiről a miniszterelnök szintén beszámolt a közösségi oldalán.
A bizottság közlése szerint az Európai Ügyészség a csatlakozás hatálybalépését követően visszamenőleg, 2021 júniusa óta vizsgálhatja az uniós forrásokat érintő ügyeket, és vádat is emelhet azokban.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke így kommentálta a döntést:
„A mai nap jó híreket hoz Magyarországnak. Ez egy üdvözlendő lépés a csalás és a korrupció elleni küzdelemben. A magyarok mostantól biztosítékuk van rá, hogy az uniós források az érdekeiket szolgálják. Magyarország: üdv az Európai Ügyészségben.”
A döntés az EU hivatalos lapjában történő kihirdetést követő huszadik napon lép hatályba. Ezt követően Magyarországnak három jelöltet kell állítania az európai ügyészi tisztségre, akik közül a tagállami miniszterek Tanácsa választja ki a magyar képviselőt. A végleges döntést egy független bizottság hozza meg meghallgatást követően, majd az Európai Ügyészség megkezdheti magyarországi működését.
