Donald Trump amerikai elnök ismét élesen bírálta Volodimir Zelenszkijt, és azzal vádolta az ukrán államfőt, hogy valójában nem akar véget vetni az Oroszország által indított háborúnak. A kijelentés azután hangzott el, hogy Washington felfüggesztette az Oroszország elleni új szankciók egy részének alkalmazását, és lehetővé tette az orosz dízelüzemanyag világpiaci értékesítését. A döntés Ukrajnában, Európában és az amerikai politikai életben is komoly felháborodást váltott ki.
Az amerikai elnök október 18-án, vasárnap a Truth Social közösségi oldalon védte meg a Moszkvával kapcsolatos döntéseit. Trump szerint a szankciók további szigorítása veszélyeztetné az orosz–ukrán háború lezárását célzó diplomáciai tárgyalásokat, ezért nem szeretné, ha az Egyesült Államok újabb intézkedésekkel távolítaná el Oroszországot a tárgyalóasztaltól.
„Az Oroszországgal kapcsolatos döntésem nagyon egyszerű. A jelenlegi oros–ukrán háborúban a béketárgyalások folyamatában vagyok, és nem akarok semmit tenni, ami meggondolatlanul eltávolítaná Oroszországot a tárgyalóasztaltól” – írta az amerikai elnök.
Bejegyzésében ezután Volodimir Zelenszkijt támadta, akit azzal vádolt, hogy a nyugati támogatások miatt nem érdekelt a háború befejezésében.
„Zelenski-t ez nem érdekli, és őszintén szólva, tekintettel az összes pénzre, amit Európa – mint köztudott – adott neki, és amit „Crooked Joe” Biden adott neki a múltban, ő nem akar véget vetni ennek a háborúnak, és valószínűleg soha nem is akarta” – fogalmazott Trump.
A kijelentés az amerikai elnök politikai vádja, amelyet nem támasztott alá bizonyítékokkal. Az Ukrajnának nyújtott nyugati támogatások jelentős része katonai felszerelés, humanitárius segítség és állami működést támogató finanszírozás formájában érkezett, nem pedig az ukrán elnök személyes rendelkezésére bocsátott pénzként.
Trump felfüggesztette az Oroszország elleni új szankciók alkalmazását
Az amerikai elnök október 16-án írta alá azt a rendeletet, amely lehetővé teszi, hogy egyelőre ne alkalmazzák az Oroszország elleni új szankciók egy részét. Az intézkedések a szeptemberben elfogadott, néhai Lindsey Graham republikánus szenátorról elnevezett törvényhez kapcsolódnak.
A jogszabály célja az volt, hogy növelje a Moszkvára nehezedő gazdasági nyomást, és korlátozza az orosz háborús erőfeszítések finanszírozását. A rendelkezések az orosz pénzügyi és energiaszektort, valamint bizonyos, Oroszországgal üzleti kapcsolatokat fenntartó külföldi szereplőket is érintenek.
Trump a nemzetbiztonsági és gazdasági érdekekre hivatkozva élt a törvényben biztosított felmentési lehetőséggel. Döntése értelmében az újabb szankciók egy részének bevezetését elhalasztották.
A lépés különösen nagy vitát váltott ki, mert az amerikai elnök néhány nappal korábban már megállapodást jelentett be az orosz dízelüzemanyag világpiaci értékesítéséről. Washington október 9-én közölte, hogy Oroszország több mint 300 ezer tonna dízelt bocsáthat az amerikai és a nemzetközi piac rendelkezésére.
Az amerikai kormány az intézkedést az üzemanyagárak mérséklésével indokolta. A dízel ára az elmúlt hónapokban jelentősen emelkedett, különösen az Iránnal február végén kirobbant háború és a Perzsa-öböl térségében kialakult energiapiaci zavarok miatt.
A november 3-i amerikai félidős választások közeledtével az üzemanyagárak politikai szempontból is érzékeny kérdéssé váltak. A magas költségek a mezőgazdasági termelőket, a fuvarozókat és számos más vállalkozást is sújtanak.
A megállapodás bírálói szerint az orosz dízel világpiaci értékesítésének engedélyezése érdemi árcsökkenés nélkül juttathat újabb bevételekhez Moszkvát. Republikánus és demokrata politikusok egyaránt figyelmeztettek arra, hogy a könnyítések gyengíthetik az Oroszországgal szembeni gazdasági nyomást.
Zelenszkij szerint az amerikai döntés Oroszországot erősíti
Volodimir Zelenszkij határozottan bírálta Washington lépését. Az ukrán elnök szerint a szankciók enyhítése éppen akkor segíti Oroszországot, amikor Moszkva továbbra is támadásokat hajt végre Ukrajna energetikai infrastruktúrája ellen.
Az ukrán államfő egy vasárnapi televíziós interjúban hangsúlyozta, hogy országát Oroszország támadta meg, ezért nem lehet azonos felelősséget tulajdonítani a két félnek a háború folytatásáért.
Zelenszkij szerint a szankciók felfüggesztése több bevételhez juttathatja az orosz államot, amely ezeket a forrásokat katonai célokra is felhasználhatja. Arra kérte Trumpot, hogy vizsgálja felül a döntését, és tartsa fenn az Oroszországra nehezedő nemzetközi nyomást.
A konfliktust az orosz olajfinomítók ellen végrehajtott ukrán támadások is tovább élezik. Trump többször azt állította, hogy az ukrán dróncsapások károsítják a nemzetközi üzemanyagpiacot, és súlyos gazdasági következményekkel járnak az Egyesült Államok számára.
Az amerikai elnök korábban azt is felvetette, hogy az ukrán támadások a republikánusok választási esélyeit ronthatják. Erre vonatkozóan nem mutatott be bizonyítékokat.
Kijev az orosz energetikai létesítmények elleni csapásokat Moszkva háborús erőfeszítéseinek gyengítésével indokolja. Az ukrán vezetés szerint Oroszország továbbra is nagy mennyiségű rakétát és drónt vet be az ukrán városok, valamint az ország energiaellátását biztosító létesítmények ellen.
Egyre mélyebb a feszültség Washington és Kijev között
Az amerikai szankciópolitika változása újabb törést okozott Donald Trump és Volodimir Zelenszkij kapcsolatában. Az ukrán elnök már október 9-én bírálta az orosz dízelről kötött megállapodást, amelyet igazságtalannak nevezett, és úgy fogalmazott, hogy a döntés születésnapi ajándéknak tűnik Vlagyimir Putyin számára.
Trump október 10-én már arról beszélt, hogy Ukrajnának olyan elnökre lenne szüksége, aki hajlandó megállapodni Oroszországgal. Mostani nyilatkozatában ismét azt sugallta, hogy Zelenszkij akadályozza a békefolyamatot.
A diplomáciai feszültség ellenére az amerikai és az ukrán fél között nem szakadtak meg az egyeztetések. Zelenszkij vasárnap arról számolt be, hogy tárgyalt Steve Witkoff és Jared Kushner amerikai elnöki megbízottakkal a béketárgyalások következő lehetséges lépéseiről.
Az ukrán elnök szerint Kijev továbbra is diplomáciai megoldást keres, de olyan békét szeretne, amely nem jutalmazza az orosz agressziót. A tárgyalások folytatásának egyik legsúlyosabb akadálya továbbra is a területi kérdésekben és a biztonsági garanciákban fennálló nézetkülönbség.
