A magyar diplomácia egyik legkényesebb ügye került ismét reflektorfénybe, miután több, egymással összefüggő hangfelvétel és átirat látott napvilágot Szijjártó Péter és orosz tisztviselők telefonbeszélgetéseiről. Az oknyomozó anyagok szerint a magyar külügyminiszter nemcsak egyeztetett, hanem konkrét lépéseket is ígért az Európai Unió szankciós politikájának alakításában.
Az egyik nyilvánosságra került beszélgetés 2024. augusztus 30-án zajlott, nem sokkal azután, hogy Szijjártó Péter visszatért Szentpétervárról Budapestre. Ekkor hívta fel őt Szergej Lavrov, az orosz külügyminiszter, aki azzal kezdte a beszélgetést, hogy az orosz média idézte a magyar politikust. Szijjártó erre reagálva megkérdezte: „Valami rosszat mondtam?” Lavrov megnyugtatta: „Nem, nem, nem. Csak azt mondták, hogy Ön pragmatikusan küzd a hazája érdekeiért.”
A beszélgetés hamar konkrét kérésre terelődött. Lavrov egy orosz oligarcha, Alisher Uszmanov nevében kérte, hogy annak testvérét, Gulbahor Iszmajlovát vegyék le az Európai Unió szankciós listájáról. Szijjártó válasza egyértelmű volt: „Igen, természetesen.” Majd hozzátette: „A helyzet a következő: a szlovákokkal közösen benyújtunk egy javaslatot az Európai Unióhoz, hogy vegyék le a listáról. Jövő héten nyújtjuk be, és mivel hamarosan megkezdődik az új felülvizsgálati időszak, napirendre kerül, és mindent megteszünk annak érdekében, hogy lekerüljön.”
A beszélgetés hangneme végig barátságos maradt, Lavrov pedig megköszönte a támogatást: „Nagyra becsüljük a támogatásodat és harcodat az egyenlőségért minden területen.” A hívás végén Szijjártó a Gazprom új székházát dicsérte, majd így búcsúzott: „Mindig a rendelkezésére állok.”
Az ügy súlyát növeli, hogy a felvételek szerint nem egyedi esetről van szó. Más beszélgetésekben Szijjártó Péter Pavel Szorokin orosz energiaügyi miniszterhelyettessel egyeztetett az uniós szankciókról. Egy alkalommal arról biztosította partnerét, hogy mindent megtesz az orosz „árnyékflottát” érintő intézkedések visszavonásáért. Máskor azt is felajánlotta, hogy segít eltávolítani szankciós listára kerülő orosz bankokat.
A felvételek tanúsága szerint a magyar külügyminiszter még érveket is kért az orosz féltől: „Próbálok tovább menni, de azt kell mondanom, hogy ez Magyarország érdekeit szolgálja… Jó lenne ha abban tudna segíteni [Szorokin stábja], hogy azonosítsuk azokat a közvetlen és közvetett negatív hatásokat, amik Magyarországot érhetik emiatt. Mert ha be tudnék ilyet mutatni, akkor az teljesen más lehetőséget adna.”
Egy másik beszélgetésben Szijjártó arról beszélt, hogy már 72 szervezetet sikerült eltávolítani a szankciós listáról, miközben összesen 128 szerepelt rajta. A pontos érintettek kiléte nem derült ki.
Az oknyomozó cikkek szerint a magyar külügyminiszter az uniós tárgyalások részleteiről is tájékoztatta orosz partnereit, és több alkalommal kritikus hangnemben beszéltek az EU vezetőiről. Josep Borrellt Lavrov „legnagyobb csalódásának” nevezte, míg Szijjártó „európai Bidenként” emlegette.
A nyilvánosságra került anyagokra Szijjártó Péter a közösségi oldalán reagált. Elmondta: „Azt egy ideje tudni lehetett, hogy külföldi titkosszolgálatok – aktív magyar újságírói közreműködéssel – lehallgatták/lehallgatják a telefonbeszélgetéseimet. Ma a lehallgatók újabb hatalmas »felfedezéseket« tettek: bebizonyították, hogy ugyanazt mondom nyilvánosan, mint telefonon… Szép munka!”
Hozzátette, hogy álláspontja régóta változatlan: „Azt is számtalanszor világossá tettük, hogy soha nem engedünk szankcionálni olyan személyeket vagy vállalatokat, akik, amelyek fontosak Magyarország energiaellátásának biztonsága vagy a béke elérése szempontjából.”
A felvételek hitelességét a miniszter nem vitatta, és elismerte, hogy ő hallható rajtuk. Az ügy azonban továbbra is komoly politikai visszhangot vált ki, különösen annak fényében, hogy több forrás szerint az Európai Unió egyes döntéshozói már érzékeny tárgyalásokból is kizárhatják Magyarországot az információszivárgás kockázata miatt.
