Újabb amerikai katonai műveletek zajlottak vasárnap a világ egyik legfontosabb tengeri kereskedelmi útvonala, a Hormuzi-szoros környékén. A támadásokra alig néhány órával azt követően került sor, hogy Donald Trump amerikai elnök nyilvánosan kijelentette: a szoros nyitva van, és a nemzetközi hajóforgalom továbbra is zavartalanul haladhat át rajta.
Az iráni állami hírügynökség, az IRNA a Qeshm-sziget kormányzójára hivatkozva arról számolt be, hogy rakétacsapások érték a térség katonai célpontjait. A beszámoló szerint halálos áldozatok nem voltak.
A robbanások hangját több településen is hallani lehetett. Jelentések érkeztek a stratégiai jelentőségű Bandar Abbas kikötővárosából, valamint az északabbra fekvő Hajiabadból is.
Amerikai részről egy neve elhallgatását kérő tisztviselő megerősítette, hogy több helyszínen hajtottak végre támadásokat iráni rakétarendszerek, légvédelmi állások és a Forradalmi Gárda kisebb hadihajói ellen.
Az amerikai cél egyértelmű volt: tovább gyengíteni Irán képességét arra, hogy veszélyeztesse a nemzetközi kereskedelmi hajózást a szoros térségében.
Mintegy 140 célpontot támadott az amerikai hadsereg
Az újabb műveletek azután következtek, hogy az amerikai hadsereg Központi Parancsnoksága (CENTCOM) vasárnap reggel közölte: az elmúlt időszakban körülbelül 140 célpont ellen hajtottak végre támadásokat Iránban és a térségben.
A célpontok között szerepeltek rakéta- és drónindító állások, lőszerraktárak, kommunikációs központok, valamint más katonai infrastruktúrák is.
Az amerikai hadvezetés szerint ezek a műveletek jelentősen korlátozhatják Irán lehetőségeit arra, hogy fenyegetést jelentsen a nemzetközi tengeri forgalom számára.
Donald Trump az NBC Meet the Press című műsorában röviden így fogalmazott: „Tegnap este alaposan lebombáztuk őket.”
Irán szerint továbbra is Teherán ellenőrizheti a szorost
Az iráni félhivatalos hírügynökségek közlése szerint a támadások során egy iráni tengerésztiszt életét vesztette.
Teherán ezt követően válaszlépéseket helyezett kilátásba, és ismét hangsúlyozta álláspontját, miszerint kizárólag Irán rendelkezik joggal a Hormuzi-szoros ellenőrzésére, beleértve az áthaladó hajókra kivethető díjak beszedését is.
Az Egyesült Államok ezt az elképzelést továbbra is teljes mértékben elutasítja.
Közben Mohammad Bagher Ghalibaf, az iráni parlament elnöke és az egyik vezető tárgyaló kemény hangvételű üzenetet küldött Washingtonnak:
„Az egyoldalú megállapodások korszaka VÉGET ÉRT.” Majd hozzátette: „Megmondtam: tartsátok be a szavatokat, vagy fizessétek meg az árát. A valóság kopogtat az ajtón.”
Trump szerint nyitva van a Hormuzi-szoros
Az amerikai elnök vasárnap az NBC News műsorában ismét hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok álláspontja szerint a stratégiai tengeri útvonal továbbra is használható.
„Számunkra a szoros nyitva áll” – jelentette ki korábban.
Mindeközben Washington és Teherán között továbbra is érvényben van a 60 napos ideiglenes megállapodás, amelynek célja a konfliktus fokozatos lezárása és a katonai eszkaláció megakadályozása.
A Hormuzi-szoros kérdése ugyanakkor továbbra is az egyik legnagyobb akadályt jelenti a tárgyalások során.
A világ energiaellátásának egyik kulcspontja
A Hormuzi-szoros a globális olaj- és földgázkereskedelem egyik legfontosabb útvonala. A háború kitörése előtt a világ tengeri úton szállított kőolajának és földgázának közel egyötöde haladt át ezen a szűk tengeri folyosón.
Az amerikai hadsereg szerint az elmúlt egy hét során több mint 140 hajó közlekedett a térségben.
Az amerikai haditengerészet által koordinált nemzetközi hajózási szervezet szerint a kereskedelmi forgalom továbbra is folytatódik Irán és Omán partjai mentén, bár a megszokottnál kisebb intenzitással.
A szervezet adatai szerint a konfliktus kirobbanása előtt naponta átlagosan szintén mintegy 140 hajó haladt át a szoroson.
Irán korábbi intézkedései és a térség feletti ellenőrzés szigorítása komoly aggodalmakat váltott ki a nemzetközi energiapiacokon. Az olaj ára a konfliktus legsúlyosabb napjaiban hordónként 120 dollár fölé emelkedett, később ugyanakkor jelentős korrekció következett be.
Az események miatt António Guterres, az ENSZ főtitkára is megszólalt.
Az ENSZ közleménye szerint a világszervezet vezetője „mély aggodalmát fejezte ki e súlyos eszkaláció miatt”.
Irán közben jelezte: a Hormuzi-szoros helyzete addig nem rendeződhet véglegesen, amíg a térségben ismét nem áll helyre a nyugalom, és Teherán azt is kilátásba helyezte, hogy újabb támadások esetén további, a régióban található amerikai és szövetséges katonai bázisok válhatnak célponttá.
