A kijevi vezetés harci és logisztikai robotok tízezreit rendeli meg annak érdekében, hogy csökkentse az emberi veszteségeket, valamint ellensúlyozza a fronton tapasztalható munkaerőhiányt – számolt be róla az olasz Il Post.
A lap információi szerint az ukrán kormány az idei év első felében 25 ezer robotot rendelt meg, a második félévre pedig újabb 25 ezer darab beszerzését tervezi. Ez négyszerese a tavalyi mennyiségnek, és az Il Post szerint 2027-re még ennél is nagyobb megrendelések vannak napirenden.
A robotokat jelenleg elsősorban az ukrán állások védelmére használják, de néhányuk már támadó műveletekben is részt vett. Az ukrán hadsereg szerint ilyen platformokat vetettek be a kelet-ukrajnai Kupjanszk térségében zajló harcok során. Más esetekben a robotokat orosz állások elleni támadásokra alkalmazták, illetve hangszórókkal felszerelve arra próbálták rávenni az orosz katonákat, hogy adják meg magukat.
Az ukrán tisztek szerint minden robotot két emberi operátor irányít: egyikük a jármű mozgását vezérli, míg a másik a fedélzeti fegyverrendszerek kezeléséért felel.
A robotokat olyan AI-rendszerekkel szerelik fel, amelyek képesek mozgást érzékelni, valamint azonosítani az ellenséges katonákat és járműveket. A tüzelésről szóló végső döntés azonban továbbra is az emberi operátor kezében marad. „Nem akarjuk, hogy Terminátorrá váljanak” – fogalmazott egy ukrán tiszt az olasz lapnak nyilatkozva. A jelenlegi rendszerek inkább harctéri asszisztensként működnek: megfigyelnek, követik a célpontokat és javaslatokat tesznek, de önállóan nem indíthatnak támadást.
Az ukrán katonák szerint a háború új szakaszba lépett, amelyet egyre inkább a drónok uralnak. A két hadsereg állásai között húzódik egy vitatott terület, amelyet az ukránok „halálzónának” neveznek. Ezen a sávon szinte minden mozgást gyorsan észlelnek a drónok, és néhány percen belül csapást mérhetnek rá. Emiatt a harckocsik és a hagyományos katonai járművek egyre sebezhetőbbé váltak, míg a kisebb méretű, elektromos meghajtású és nehezebben észrevehető robotok jelentős előnyt kínálnak.
A hadviselés átalakulását jól szemlélteti az is, hogyan irányítják ezeket a robotokat. A járműveket az Xbox- és PlayStation-konzolok vezérlőire emlékeztető joystickokkal kezelik, ami az ukrán fejlesztők tudatos döntése volt. A kezelők közül sokan olyan generációhoz tartoznak, amely videojátékokon nőtt fel, ezért rendkívül gyorsan képesek elsajátítani ezeknek a rendszereknek a használatát.
A drónokkal ellentétben a földön használt robotoknak nehezebb dolguk van a rádiós kommunikáció használatával, mivel a terepviszonyok és a különböző akadályok gyakran zavarják a jelek továbbítását. Emiatt minden platformot a Starlink műholdas internetrendszer termináljaival szerelnek fel, amelyet Elon Musk vállalata fejlesztett ki. Ez a kapcsolat lehetővé teszi, hogy a járműveket akár több tíz kilométeres távolságból is irányítsák, így a rendszer működésének egyik kulcsfontosságú eleme.
A programnak a katonai jelentősége mellett komoly társadalmi vetülete is van. Ukrajna egyre nagyobb nehézségekkel küzd a katonák toborzása és a fronton lévő állomány fenntartása terén, ezért a vezetés igyekszik csökkenteni a katonák kitettségét a legveszélyesebb területeken.
Andrij Bileckij, a 3. hadtest parancsnoka szerint a cél az, hogy 2027-re a frontvonalban szolgáló katonák mintegy egyharmadát robotizált rendszerek váltsák fel. „Az alapelv rendkívül egyszerű: a robotok nem véreznek” – fogalmaztak a programban részt vevő ukrán katonák.
A szakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy még korai lenne megmondani, sikeres lesz-e ez a terv nagyobb léptékben. Az azonban már most jól látható, hogy a beruházások nagysága és a fejlesztések gyors üteme alapján Ukrajna a modern robotizált hadviselés egyik első valódi kísérleti terepévé válik. Egy olyan konfliktusban, ahol a technológia, a mesterséges intelligencia és az automatizáció egyre meghatározóbb szerepet játszik, ezek a rendszerek akár a jövő háborúinak előfutárai is lehetnek.
