Az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottsága Unger Annát javasolja a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnökének. A képviselők csütörtök délelőtt döntöttek a jelölésről, az új hivatal vezetőjéről pedig a tervek szerint már pénteken titkos szavazást tarthat az Országgyűlés.
A bizottság hat igen, egy nem és egy tartózkodás mellett támogatta Unger Anna jelölését. Rajta kívül Ligeti Miklóst, a Transparency International Magyarország jogi vezetőjét, valamint Sárvári Nicholast, a DE! Akcióközösség koordinátorát hallgatták meg az elnöki posztra.
A bizottság ülésének kezdetén Hantosi István elnök arról beszélt, hogy óriási társadalmi érdeklődés és elvárás övezi az új hivatal létrehozását. Ezt azzal indokolta, hogy a Tisza Párt egyik legfontosabb vállalása a múlttal való szembenézés volt, miközben egyes becslések szerint az elmúlt két évtizedben 30–60 ezer milliárd forintnyi közvagyon kerülhetett magánkézbe.
„Arra tettünk vállalást, hogy létrehozzuk ezt a szervezetet, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt, annak érdekében, hogy a közpénzügyi korrupciót, a vagyonkimentést és más jogtalan módszereket beazonosítsuk, megállítsuk, és felelősségre vonjuk azokat, akik a rájuk bízott közvagyonnal felelőtlenül gazdálkodtak vagy visszaéltek” – fogalmazott Hantosi István.
A bizottsági elnök hangsúlyozta: az NVVH feladata nem politikai leszámolás, hanem a közpénzek visszaszerzése és a súlyos korrupciós ügyek feltárása lesz. Az új intézménynek emellett azt is elő kell segítenie, hogy a jövőben ne lehessen visszaélni a közvagyonnal.
Unger Anna a korrupciós ügyek mögötti döntési láncokat is feltárná
A nyilvánosságban elsősorban politikai elemzőként ismert Unger Anna 2003-ban szerzett politológus diplomát az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, 2018-ban pedig politikatudományi doktori fokozatot. Fő kutatási területe a demokrácia elmélete és gyakorlata, ezen belül a közvetlen demokrácia, a választások és az amerikai politika.
A keddi bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy a már ismert korrupciós ügyeket is vizsgálni kell, az új hivatal valódi hozzáadott értékét azonban abban látja, ha képes feltárni az egyes ügyek mögött húzódó intézményi és döntéshozatali láncokat.
„Kik voltak azok a szereplők, akik ehhez asszisztáltak? Ki volt az ügyész, aki nem indított eljárást, a jegybankban ki volt az, aki nem támogatta a vagyonvesztést, de mégsem tett ellene semmit?” – tette fel a kérdést Unger Anna.
Szerinte nevükön kell nevezni azokat a szereplőket, akik hivatalban lévőként azért kapták a fizetésüket, hogy megvédjék a közvagyont, ezt azonban nem tették meg. Arról is beszélt, hogy szerinte badarság lenne azt várni, hogy hat év alatt minden érintett ügyben jogerős ítélet szülessen, ez az idő azonban elegendő lehet arra, hogy feltárják a visszaéléseket és eljussanak a vádemelésekig.
Szoros döntés született a bizottságban
Az NVVH elnöki posztjára eredetileg közel százan jelentkeztek. Unger Anna, Ligeti Miklós és Jancsics Dávid korrupciókutató szociológus került a meghallgatásra kiválasztott pályázók közé, Jancsics Dávid azonban még a bizottsági meghallgatás előtt visszalépett.
A Tisza Párt ezt követően javasolta Sárvári Nicholas meghallgatását, aki az áprilisi választáson a csalások ellen fellépő DE! Akcióközösség koordinátoraként tevékenykedett. Hantosi István később hangsúlyozta, hogy Sárvári Nicholas nem „Tisza-jelölt”.
A bizottság mindhárom meghallgatott pályázóról szavazott. Ligeti Miklóst négy képviselő támogatta, ellenszavazatot nem kapott, négyen pedig tartózkodtak. Sárvári Nicholas három igen szavazatot kapott öt tartózkodás mellett.
Hantosi István a döntést követően arról beszélt, hogy szoros volt a verseny, a pályázók rendkívül erős koncepciókat mutattak be, és a szavazáson részt vevők közül többen egynél több jelöltet is alkalmasnak tartottak a hivatal vezetésére.
Hallerné Nagy Anikó, az Országgyűlés Tisza párti alelnöke Unger Anna írásbeli és szóbeli bemutatkozását is meggyőzőnek találta. Szerinte erre a pozícióra határozott, jó értelemben vett semleges küldetéstudattal rendelkező és elkötelezett szakemberre van szükség.
Tasnádi Katalint jelölik nyomozati elnökhelyettesnek
Az NVVH szervezeti felépítésének egyik sajátossága, hogy az elnök nem maga választja ki helyetteseit, róluk szintén az Országgyűlés dönt. Az elnökhelyettesi pályázókat a bizottság korábban zárt ülésen hallgatta meg.
A csütörtöki zárt szavazást követően bejelentették, hogy Dr. Tasnádi Katalint javasolják nyomozati elnökhelyettesnek.
A közpénzügyi elnökhelyettes kiválasztására kiírt pályázatot ugyanakkor érvénytelennek nyilvánították, és új eljárást kezdeményeztek. Hantosi István szerint a pályázat megismétlésével az a céljuk, hogy szélesebb merítésből, az eredetileg jelentkezőknél több aspiráns közül választhassák ki a megfelelő szakembert.
Hallerné Nagy Anikó szerint az új eljárás megindítása azt bizonyítja, hogy a bizottság szigorú szakmai szempontok alapján a lehető legfelkészültebb embereket akarja kiválasztani az új hivatal vezető pozícióira.
Az elnöki pozícióra összesen 96-an, az elnökhelyettesi posztokra 68-an pályáztak. A jelentkezőket első körben az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság tagjai, valamint az Országgyűlési Hivatal munkatársai szelektálták.
A kiválasztási folyamatban tanácsadóként négy civil szervezet is részt vesz: a Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság, a K-Monitor Közhasznú Egyesület, valamint a Mi Hazánk frakciójának javaslatára a Magyarok Világszövetsége.
A Fidesz és a KDNP korábban írásban jelezte, hogy nem vesz részt a meghallgatássorozat bizottsági ülésein, és a két párt képviselői a csütörtöki ülésen sem vettek részt.
Már pénteken szavazhat az Országgyűlés
Unger Anna és Dr. Tasnádi Katalin megválasztásáról a jelenlegi tervek szerint pénteken, titkos szavazással dönthetnek az országgyűlési képviselők. Megválasztásukhoz a képviselők kétharmadának támogatására van szükség, mandátumuk pedig hat évre szólna.
Hantosi István korábban arról beszélt, hogy Magyar Péternek nincs vétójoga a kiválasztásban, képviselőként ugyanakkor ő is szavazhat a jelöltekről. A Tisza kétharmados parlamenti többsége miatt az ellenzéki pártok támogatására nincs szükség a jelöltek megválasztásához.
