Az Országgyűlés hétfő este 139 igen és 6 nem szavazattal elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását. A Magyar Péter által három héttel korábban „Tisztítótűz művelet” néven bemutatott csomag jelentősen átalakítja a közjogi intézményrendszert: megszünteti Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatását, visszaállítja a 70 éves korhatárt az alkotmánybíráknál, és tizenkét éves időkorlátot vezet be az országgyűlési képviselők számára.
A Fidesz és a KDNP képviselői tiltakozásul bojkottálták a hétfői ülésnapot és a szavazást. A Mi Hazánk frakciója nem támogatta a javaslatot, a voksolás után pedig a Tisza Párt képviselői állva tapsoltak.
A módosítás csak akkor léphet hatályba, ha azt a köztársasági elnök aláírja. Sulyok Tamásnak a dokumentum kézhezvételétől számítva öt napja lesz a döntésre.
Az aláírás után megszűnik Sulyok Tamás megbízatása
Az elfogadott módosítás egyik legfontosabb és legvitatottabb pontja szerint a hatálybalépést követő napon megszűnik a hivatalban lévő köztársasági elnök mandátuma. Az Országgyűlésnek ezt követően harminc napon belül kell megválasztania az új államfőt.
A jogszabály a következőképpen rendelkezik: „Az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik.”
A köztársasági elnök tartalmi kifogások miatt nem kérhet előzetes normakontrollt, kizárólag azt vizsgáltathatja meg az Alkotmánybírósággal, hogy teljesültek-e a módosítás elfogadásának közjogi és eljárási feltételei.
Magyar Péter korábban azt közölte, hogy ha az államfő nem írja alá öt napon belül a módosítást, az Országgyűlés megfosztási eljárást indít ellene. Az eljárás idején a köztársasági elnök nem gyakorolhatná jogköreit, a módosítást pedig az Országgyűlés elnöke írhatná alá.
Magyar Péter szerint lezárul a Fidesz korszaka
A parlamenti vitában Magyar Péter azt mondta, a Tisza Párt a korábbi politikai rendszer lebontására kapott kétharmados felhatalmazást.
„A magyar nemzet elárulása lenne, ha nem nyúlnánk ehhez az Alaptörvényhez, hiszen ez a Fidesz–KDNP által felépített Cosa Nostra alapdokumentuma.”
A miniszterelnök szerint a mostani módosítás lezárja a korábbi korszakot, ősszel pedig megkezdődhet egy új alkotmány közös kidolgozása.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a döntés szerinte nem jelent általános felhatalmazást arra, hogy minden új parlamenti többség eltávolítsa a számára elfogadhatatlan közjogi vezetőket.
„A mai döntés arra ad felhatalmazást, hogy egyszer és világosan lezárjunk egy egyszeri, súlyos és tarthatatlan helyzetet, mert mi nem azért kaptunk kétharmadot, hogy új urakat adjunk Magyarországnak.”
Négy alkotmánybíró mandátuma is megszűnik
A módosítás visszaállítja a 70 éves felső korhatárt az Alkotmánybíróság tagjainál. Emiatt a hatálybalépést követően megszűnik a hetvenedik életévüket betöltött alkotmánybírák megbízatása.
A távozók között van Polt Péter, az Alkotmánybíróság elnöke, valamint Haszonicsné Ádám Mária, Juhász Miklós és Lomnici Zoltán.
Az alkotmánybírák megbízatása a jelenlegi tizenkét év helyett a jövőben kilenc évre szól majd. A testület elnökét ismét az Alkotmánybíróság tagjai választhatják meg maguk közül három évre, nem pedig az Országgyűlés.
Az Alkotmánybíróság visszakapja a költségvetési és adóügyek vizsgálatára vonatkozó korábbi jogköreit is. A testület lehetőségeit ezen a területen 2011-ben korlátozták.
Három ciklus után nem indulhatnak újra a képviselők
Az Alaptörvény módosítása ugyanakkor tizenkét éves, illetve három parlamenti ciklusban meghatározott időkorlátot vezet be az országgyűlési képviselőknél.
A szabály elsősorban a jelenlegi ellenzéki pártok képviselőit érinti. A Fidesz–KDNP frakcióinak jelentős része, valamint a Mi Hazánk több politikusa sem indulhatna a következő országgyűlési választáson.
Gulyás Gergely erre hivatkozva jelentette be hétfőn, hogy lemond a Fidesz frakcióvezetői tisztségéről. Úgy vélte, a legnagyobb ellenzéki képviselőcsoportot olyan politikusnak kell vezetnie, aki a következő választáson is indulhat.
Létrejön a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal
A módosítás megteremti a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozásának alkotmányos alapját.
Az új szerv feladata a közvagyon védelme, valamint a jogellenesen kezelt vagy felhasznált állami vagyon felkutatásának és visszaszerzésének elősegítése lesz. A hivatal nyomozati és közvádlói jogköröket is kaphat.
Az elnökét és elnökhelyetteseit az Országgyűlés kétharmados többséggel, hat évre választja meg. A hivatal munkatársai nem lehetnek párttagok, és politikai tevékenységet sem folytathatnak.
Átalakul a bírósági vezetők kiválasztása
A módosítás nagyobb szerepet biztosít a bíráknak az Országos Bírósági Hivatal és a Kúria elnökének kiválasztásában, valamint visszahívásában.
A két vezetőt a jelenlegi kilenc helyett hat évre választja majd az Országgyűlés, és nem lehetnek újraválaszthatók. Megbízatásuk megszüntetését a bírói kar is kezdeményezheti.
Kevesebb törvényhez kell majd kétharmad
Az elfogadott csomag csökkenti a sarkalatos, vagyis kétharmados többséget igénylő törvények számát.
Kikerül ebből a körből többek között a nyugdíjrendszer, a személyes és közérdekű adatok védelme, a Magyar Nemzeti Bank, valamint az Állami Számvevőszék szabályozása. A földtörvény és a nemzeti vagyon védelméről szóló jogszabály azonban továbbra is sarkalatos marad.
Eltörlik a Költségvetési Tanács vétójogát is, így a testület nem akadályozhatja meg a költségvetés elfogadását.
Ismét megyéknek hívják a vármegyéket
Szimbolikus változást is tartalmaz a módosítás: október 1-jétől a vármegyék hivatalos elnevezése ismét megye lesz.
A vármegye és a főispán kifejezéseket 2023. január 1-jén vezette be a korábbi parlamenti többség a történelmi hagyományokra hivatkozva.
Magyar Péter a visszaállítást így indokolta: „Magyarországon a 21. században nem földesurakra, nem főispánokra, nem oligarchákra, hanem egy modern európai államra van szükség.”
