„STOP fenyegetés! STOP megbélyegzés!” – ezzel az üzenettel szólalt meg hétfőn a Vidnyánszky Attila által alapított és vezetett Magyar Teátrumi Társaság. A szervezet szerint az elmúlt tizenhat év magyar színházi életét nem lehet egyetlen politikai korszak teljesítményeként vagy kudarcaként kezelni, a szakma megújítása pedig nem járhat kirekesztéssel, fenyegetéssel vagy kollektív megbélyegzéssel.
A Magyar Teátrumi Társaság (MTT) közleménye szerint aggodalommal figyelnek minden olyan megszólalást, „amely az elmúlt tizenhat év magyar színházi életét egyetlen politikai zárójelbe próbál tenni”. A szervezet hangsúlyozza, hogy ebben az időszakban számos vidéki és fővárosi színház megújult, országos programok indultak, új társulatok alakultak, nemzetközi sikerek és fesztiválok valósultak meg.
„Maradandó előadások jöttek létre, új társulatok alakultak, nézők milliói kaptak életre szóló színházi élményt. Válságok – covid, energiaárrobbanás – sorát éltük meg közösen” – áll a közleményben.
Az MTT szerint ezek mögött a szakma számtalan szereplőjének munkája áll.
„Ezeket a teljesítményeket nem lehet most kollektív bűnösséggé minősíteni” – véli a szervezet.
A társaság ezzel összefüggésben a Magyar Színházi Társaság szerepét is felveti. Álláspontjuk szerint annak tagszervezetei sem kívülállói voltak az elmúlt másfél évtizednek, hanem aktív résztvevői: intézményeik támogatásokhoz jutottak, vezetőik és alkotóik szakmai pozíciókat tölthettek be, fesztiválokon szerepeltek, valamint állami és önkormányzati fenntartású struktúrákban dolgoztak.
Az MTT arra is hivatkozik, hogy az úgynevezett függetlenek száma legalább megduplázódott, a szabadtéri színházaké pedig másfélszeresére emelkedett.
„Különösen visszásnak tartjuk, ha ma bárki úgy beszél az elmúlt tizenhat évről, mintha annak csak mások lettek volna szereplői és kedvezményezettjei” – írják.
A szervezet szerint ezért az elmúlt időszak színházi működésének megítélésekor valamennyi érintett szerepét figyelembe kell venni.
Béres Attilát és a Miskolci Nemzeti Színházat is megemlítették
A közlemény külön kitér a Miskolci Nemzeti Színház igazgatójára, Béres Attilára, akiről megjegyzik, hogy „nemmellesleg egy fideszes önkormányzat által került kinevezésre”.
Az MTT szerint a miskolci teátrum az elmúlt években a magyar színházi élet elismert szereplője volt, állami és önkormányzati közös működtetési keretek között dolgozott, jelentős többlettámogatásokból gazdálkodott, vezetője pedig a közlemény megfogalmazása szerint élvezte a korábbi miniszterelnök közvetlen környezetének szimpátiáját is.
Leegyszerűsítőnek tartják azt a kommunikációt, amely szerintük az elmúlt tizenhat év vezetőit, intézményeit vagy alkotóit morális nyomás alá helyezi. Úgy látják, a most felvetett problémák jelentős része nem kizárólag az előző tizenhat évhez kötődik, és nem oldható meg azzal, hogy egyes szereplőket bűnösnek, másokat pedig erkölcsi mércének tekintenek.
„Tökéletes rendszer nincs. Hibák, aránytalanságok és rossz döntések minden korszakban voltak – bízunk benne, hogy a tiszás kulturális kormányzatnak csak jó döntései lesznek. Az átvilágítások fontosak, ha azok a bizalmat építhetik. De az is fontos, hogy ne politikai furkósbotként működjenek, és ne csak egyes színházakra fókuszáljanak, kerüljenek sorra pl. a budapesti fenntartású intézmények is” – fogalmaznak a közleményben.
Kifogásolják, hogy kimaradtak a színházi egyeztetésekből
A Magyar Teátrumi Társaság azt is közölte, hogy a színházi szakma megosztottságának felszámolására a 2024-es kaposvári re:OSZT óta több erőfeszítést tett. „Nem miattunk szakadtak meg az egyeztetések” – írták a Magyar Színházi Társasággal folytatott tárgyalásokról.
A szervezet szomorúnak és elfogadhatatlannak tartja, hogy az elmúlt hetekben úgy készült el a szakma jövőjét összefoglaló anyag, illetve úgy zajlott az egyeztetési folyamat, hogy abból állításuk szerint kihagyták az MTT-t. Hangsúlyozták, hogy készek a szakmai vitára és a közös munkára.
„Árkokat betemetni azonban nem lehet úgy, hogy közben mindenkit belelökünk, aki nem ugyanazt gondolja. Párbeszédet hirdetni nem lehet kirekesztéssel. Megújulást követelni nem lehet fenyegetéssel. Szakmai erkölcsről beszélni nem hiteles úgy, hogy közben teljes közösségeket bélyegzünk meg” – sorolják.
Molnár Áront és Csáki Juditot is név szerint bírálták
Az MTT közleménye két olyan szereplőt is megnevez, akik az utóbbi időszak színházi közbeszédében aktívan megszólaltak. Molnár Áron és Csáki Judit a társaság szerint elmondhatják a véleményüket, de álláspontjuk szerint „ezek a vélemények nem válhatnak hergeléssé, megalázássá, listázássá, megbélyegzéssé és szakmai kirekesztéssé”. Úgy vélik, senkit nem lehet politikai meggyőződése vagy korábbi szerepvállalása miatt elhallgattatni, indok nélkül leváltani vagy eltávolítani a szakmából.
„STOP fenyegetés! STOP megbélyegzés!” – foglalták össze a közlemény fő üzenetét.
Az MTT ezután minden szakmai és közéleti szereplőt felszólított arra, hogy „fejezzék be a fenyegetődzést, a kollektív megbélyegzést és azt a gondolkodást, amely szerint mindazokat, akik az elmúlt tizenhat évben vezetőként, alkotóként vagy intézményi szereplőként dolgoztak, el kell távolítani a magyar színházi életből.”
Valódi párbeszédet követelnek
A közlemény szerint „a magyar színház jövője nem politikai bosszú, nem erkölcsi számonkérési kampány és nem személyes leszámolás kérdése. A magyar színház jövője közös ügy.”
Az MTT azt szeretné, hogy valódi párbeszéd kezdődjön a szakmában, a színházak pedig nyugodt, biztonságos körülmények között, szakmai alapon dolgozhassanak.
„A jövőt nem vérrel, nem bosszúval és nem kirekesztéssel kell írni, hanem munkával, felelősséggel és egymás szakmai teljesítményének tiszteletével. A Magyar Teátrumi Társaság továbbra is készen áll az egyeztetésre” – zárják a felhívást.
Molnár Áron nemrég egy videóban reagált Vidnyánszky Attila az ATV Egyenes beszéd című műsorában elhangzott állításaira, miután péntek reggel a kulturális minisztérium előtt várta a színházigazgatót, akit egyeztetésre hívtak be. A színész már akkor megígérte, hogy készít egy videót a témában.
