Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint 2026 végétől 2027 nyarának végéig nyílhat meg az a politikai és diplomáciai időszak, amelyben reális esély kínálkozhat az ukrajnai háború lezárására. Meglátása szerint ezt követően az Egyesült Államokban egyre inkább az elnökválasztási kampány kerülhet előtérbe, ami szűkítheti a diplomácia mozgásterét – számolt be az Interfax-Ukrajna.
Zelenszkij vasárnap, újságírókkal folytatott beszélgetésében arról beszélt, hogy a legkedvezőbb időszak az Egyesült Államokban megrendezendő G20-csúcstalálkozó után kezdődhet.
„A háború befejezésére nyíló lehetőség az Egyesült Államokban tartandó G20-csúcstalálkozótól (2026. december 14–15.) 2027 nyár végéig tart, mivel utána megkezdődnek az elnökválasztások az Egyesült Államokban. Úgy véljük, hogy jelenleg ez a legkedvezőbb időszak, amikor a diplomácia a háború befejezéséhez vezethet. Ez az időszak az idei év végétől 2027 nyár végéig tart” – nyilatkozta az ukrán elnök.
Hozzátette, hogy erről az időszakról az európai partnerekkel is egyeztetnek.
Zelenszkij szerint az amerikai fél tárgyalási formátumot keres Oroszországgal
Az ukrán elnök külön kitért Stephen Witkoff és Jared Kushner szerepére is. Szavai szerint az amerikai elnök különmegbízottjai olyan tárgyalási keretet próbálnak kialakítani, amelyben az orosz fél is hajlandó lehet megállapodásra jutni.
Zelenszkij úgy fogalmazott, hogy Witkoff és Kushner „nagyon szeretnék biztosítani Trump elnök győzelmét, és szeretnének megtalálni egy tárgyalási formátumot az oroszokkal”.
A legnagyobb akadályt szerinte továbbra is az jelenti, hogy Moszkva Ukrajna keleti területeivel kapcsolatban olyan feltételeket szab, amelyeket Kijev elfogadhatatlannak tart.
„Nagyon nehéz számukra olyan formátumot találni, amelyben az oroszok beleegyeznének a háború befejezésébe anélkül, hogy Ukrajnának vissza kellene vonulnia a Donbaszból, és anélkül, hogy más, elfogadhatatlan megoldásokra lenne szükség. Az a jel, hogy az oroszok kizárólag azon ragaszkodnak, hogy az ukránoknak vissza kell vonulniuk országuk keleti részéről, különben ők maguk (az oroszok – a szerk.) fogják elfoglalni azt a területet. Az oroszokat nem érdekli, hány áldozatot fog ez követelni, és meddig fog tartani ez a folyamat. Mindenképpen el akarják érni ezt a célt. Van egy kérdésem ezzel kapcsolatban: ki garantálja nekünk, hogy nem mennek tovább? Elmondom: egyelőre sem Amerika, sem Európa, senki sem tud ilyen garanciákat nyújtani. De köztudott, hogy az oroszok tovább akarnak menni” – mondta Zelenszkij.
Három fő kérdés került a tárgyalóasztalra
Az ukrán elnök azt is közölte, hogy Kushnerrel és Witkoffal megállapodtak abban, hogy tovább tárgyalnak a háború lezárásának reális lehetőségeiről.
A jelenlegi elképzelések három fő terület köré épülnek: a tűzszünet, egy szabad gazdasági övezet létrehozására vonatkozó amerikai javaslat, valamint az Európai Unió, a NATO és Ukrajna lehetséges szerepvállalása.
„Röviden: van egy ötlet a tűzszünetre – ez alapvető fontosságú. A második rész az amerikaiak javaslatára vonatkozik a szabad gazdasági övezet tekintetében… A harmadik pedig: mit fog tenni az EU és a NATO, és mire hajlandó Ukrajna? Mindenki pozitívan reagál a javaslatokra, senkinek nincs kifogása. Ez az, ami ma a tárgyalóasztalon van. Tudomásunk szerint van még néhány ötlet az amerikai oldalról. Meg akarják találni a megfelelő pillanatot, hogy megosszák azokat. Várjuk őket” – jelentette ki Zelenszkij.
Az elnök szerint ezek „az amerikaiakkal és az európaiakkal közös ötletek, valamint az amerikaiak és az ukránok, illetve az oroszok között lezárt tárgyalások eredményei”, ezért úgy látja, hogy „reálisak lehetnek”.
Légvédelem és finanszírozás: két súlyos problémával küzd Ukrajna
Zelenszkij a tárgyalások mellett Ukrajna katonai helyzetéről és a NATO szerepéről is beszélt.
A téma azután került ismét előtérbe, hogy az ukrán hadsereg korábbi főparancsnoka, jelenleg az Egyesült Királyságban nagykövetként szolgáló Valerij Zaluzsnij a múlt hónapban azt vetette fel, hogy a NATO már nem feltétlenül felel meg annak a biztonsági szintnek, amelyre Ukrajnának szüksége lenne.
Zelenszkij szerint „mindenki szkeptikus a NATO erejét illetően”, részben azért, mert „a NATO-országok nem voltak kitéve nagyszabású támadásnak”.
Az ukrán elnök ezzel együtt több olyan előnyt is felsorolt, amelyet a NATO-tagság jelenthetne Ukrajna számára.
„Ha a NATO tagja vagy, számos lehetőség nyílik meg előtted, a pénzügyektől kezdve a fegyverkezési együttműködésig. Íme, jelenleg 30 milliárdra van szükségünk, ráadásul még 27 milliárd hiányunk is van. Ha a NATO költségvetésének keretein belül lennénk, sokkal erősebbek lennénk. És látjuk, mit jelent a NATO – például jelenleg három állammal van megállapodásunk az Ukrajnába szállítható rakétavédelmi rendszerekről, és ezek mind a Fehér Ház jóváhagyására várnak. Ez az első szempont” – mondta.
Majd hozzátette: „A második – folytatta ő –: nem keresek alternatívát a NATO-ra. Egyszerűen csak reális biztonsági garanciákat akarunk” – hangsúlyozta Zelenszkij.
Több tízmilliárd euróra és dollárra lenne szükség
Az ukrán elnök szerint jelenleg két terület jelent különösen komoly kihívást az ország számára.
Ukrajnának „két nagy problémája van: a ballisztikus rakéták és a védelem finanszírozása” – fogalmazott.
A finanszírozási helyzetet részletesen is ismertette. Elmondása szerint Ukrajna 30 milliárd eurónyi európai forrásra vár, miközben az ukrán Védelmi Minisztérium költségvetésében további 27 milliárd dolláros hiány keletkezett.
„30 milliárd eurót kellene kapnunk európai forrásokból, amire várunk. Ezek a megfelelő jogszabályok elfogadásától függnek. És itt nagyon fontos, hogy a parlament működjön – az egész parlament, beleértve az ellenzéket is. Mert ez a 30 milliárd sem a kormány, sem az ellenzék kezében van, pedig az egész ország védelméhez szükséges. Ráadásul jelenleg 27 milliárd dolláros költségvetési hiányunk van az ukrán Védelmi Minisztériumban. Az év elején a minisztériumon belül döntések születtek arról, hogy az eredetileg az év második felére szánt forrásokat már az első félévben felhasználják, és ezeket drónok gyártására és egyéb szükségletekre fordították. Most, az év második felében, ezt ki kell egyenlítenünk, és további forrásokat kell elkülönítenünk. És véleményem szerint ez a legfőbb kihívás. 8–10 milliárdra van szükségünk ebből az összegből ahhoz, hogy a jövő év normálisan indulhasson, mivel ezekre a pénzekre valójában előre van szükség – a fegyverzet beszerzéséhez és minden máshoz, amire 2027 januárjában szükség lesz. Ehhez jön még közel 20 milliárd dollár – ez fedezi katonáink fizetését, a hősi halált haltak családjainak juttatásait és egyéb finanszírozási tételeket” – részletezte az ukrán elnök.
Zelenszkij közölte, hogy a finanszírozás kérdéséről a francia és a német féllel is együttműködik.
„Valójában fel kell gyorsítanunk az Ukrajnának szánt európai források második részletének kifizetését, és ez rendkívül nehéz feladat” – ismerte el.
