Néhány év alatt látványos lombkoronát nevelhet a gömb szivarfa és a császárfa, ezért mindkettő vonzó választásnak tűnhet egy forró, napos kertbe. A két fa között mégis óriási a különbség: az egyik kompakt, oltott díszfa, a másik akár 10–20 méteresre is megnőhet, és a faj pontos azonosítása természetvédelmi szempontból is fontos – írja a Sokszínű Vidék.
Az őszi faültetés jó lehetőséget ad arra, hogy a növény még a téli nyugalmi időszak előtt gyökeret eresszen. A gyors növekedés viszont önmagában nem elég jó választási szempont.
Figyelembe kell venni a kert méretét, a talaj vízellátását, a koronának és a gyökérzetnek szükséges helyet, valamint a növény fagytűrését.
Gömb szivarfa: szabályos korona kisebb kertekbe
A gömb szivarfa néven árult díszfák rendszerint magas törzsre oltott növények, amelyek lapított, gömb alakú koronát nevelnek. Kifejlett magasságuk jellemzően 4–5 méter körül marad, ezért olyan udvarokban is elférhetnek, ahol egy hatalmasra növő lombos fa már túl sok helyet foglalna.
Napos vagy félárnyékos, lehetőleg szélvédett fekvésben fejlődik szépen. A jó vízáteresztő, tápanyagban gazdag talajt kedveli. A fiatal fa az ültetést követő években rendszeres öntözést igényel, főleg hosszan tartó szárazságban.
A töve köré terített mulcs segít lassítani a talaj kiszáradását, de nem szabad közvetlenül a törzshöz halmozni.
A hely kiválasztásakor a későbbi korona szélességével is számolni kell. A kertészeti ajánlások gyakran 4–6 méteres szabad teret javasolnak, így a lomb nem ér hozzá a házfalhoz, vezetékhez vagy a szomszédos fához.
Mivel oltott koronájú díszfáról van szó, a törzs már nem nő jelentősen magasabbra: a későbbi árnyék formáját főként a korona terjeszkedése adja.
Császárfa: gyors növekedés, sokkal nagyobb helyigény
A császárfa látványos, hatalmas leveleivel rövid idő alatt erős zöld felületet hozhat létre. Az illatos császárfa, vagyis a Paulownia tomentosa általában 10–15 méteresre nő, kedvező körülmények között ennél is magasabb lehet. Éves növekedése fiatalon akár két métert is elérhet.
Ehhez a tempóhoz sok napfényre, megfelelő vízellátásra és elegendő gyökértérre van szüksége. Nem való közvetlenül épület, kerítés, burkolat vagy közművezeték mellé.
A nagy levelek erős szélben sérülhetnek, a fiatal hajtások pedig érzékenyek lehetnek a kemény fagyokra. A virágzásra is éveket kell várni; több forrás szerint jellemzően 8–10 éves kortól válik rendszeressé.
A „császárfa” elnevezésnél kérni kell a pontos latin nevet
A faiskolák császárfa néven több fajt és hibridet kínálhatnak, amelyek növekedése, fagytűrése és szaporodóképessége nem azonos.
Az illatos császárfát, vagyis a Paulownia tomentosát több magyar természetvédelmi tájékoztató inváziós kockázatú idegenhonos növényként kezeli. Egyes értékesített hibridekről kevesebb hosszú távú ökológiai adat áll rendelkezésre.
Vásárlás előtt ezért nem elég a fantázianevet elolvasni. Érdemes elkérni a pontos latin nevet, a szaporítás módját igazoló információt, valamint azt is, hogy a növény az adott településen és termőhelyen jogszerűen, biztonságosan ültethető-e.
Kétes eredetű, azonosítatlan csemetét nem tanácsos kertbe telepíteni.
Így készítsd elő az ültetőhelyet ősszel
Az ültetőgödör legyen szélesebb a gyökérlabdánál, a mélysége viszont ne kényszerítse a fát a korábbinál mélyebbre. A gyökérnyak maradjon a talajszint közelében.
Ültetés után a földet alaposan be kell öntözni, hogy a gyökerek mellett ne maradjanak nagy levegőüregek.
A frissen telepített fát stabil karóhoz lehet rögzíteni úgy, hogy a kötözés ne vágjon a kéregbe. Az első években a ritkább, nagyobb vízadag általában hasznosabb, mint a felszín napi benedvesítése, mert mélyebb gyökerezésre ösztönöz.
Fagymentes, száraz időben télen is szükség lehet mérsékelt öntözésre.
Kisebb kertben a gömb szivarfa kiszámíthatóbb mérete lehet előny. Nagy területen is csak pontosan azonosított, helyben engedélyezett és ökológiailag megfelelő császárfa-változat jöhet szóba; ebben faiskolai szakember vagy kertész tud az adott telek adottságai alapján segíteni.
