A legendás énekes 45 évesen halt meg 1991. november 24-én, miután éveken át csendben küzdött az AIDS ellen.
A rocktörténelem egyik legikonikusabb zenésze, Freddie Mercury 1991. november 24-én, 45 évesen hunyt el. Az énekes életének utolsó éveiben csendben küzdött az AIDS ellen. 30 év telt el a halála óta, és a barátai, családtagjai és rajongói úgy emlékeznek a Queen frontemberére, mint sokszínű, erőteljes egyéniségre, igazi showmanre és csodálatosan tehetséges énekesre.
„Freddie a zenéjéért élt, szerette a zenéjét, és mindenekelőtt büszke volt magára, mint zenészre” – mondta Brian May, a Queen szólógitárosa a Freddie Mercury: The Final Act című dokumentumfilmben a People magazin szerint. „Freddie nagyon extrovertált volt a színpadon, mint azt mindannyian tudjuk, de a magánéletében nagyon visszahúzódó volt, és szerette csendben élni az életét” – mondta May 2017-ben a People magazinnak.
„Számára a stúdió egy oázis volt, egy hely, ahol az élet ugyanolyan volt, mint mindig” – mutatott rá May egy 2013-as interjúban a The Telegraph-nak. „Mindannyian tudtuk, hogy már nincs sok idő hátra, de Freddie azt akarta, hogy az élete a lehető legnormálisabb legyen” – emlékezett vissza May felesége, Anita Dobson. „Emlékszem, azt mondta: ‘Ha már nem tudok énekelni, drágám, akkor meghalok. Összeesek, és meghalok. ‘ És így is történt.”
Mercurynál 1987-ben diagnosztizálták a betegséget. A következő négy évben a szervezete legyengült, és egyre kevesebbet mutatkozott nyilvánosan. Mindennek ellenére elhatározta, hogy még utolsó napjaiban is mindent belead. Amikor 1989-ben először megírta a The Show Must Go On című dalt, May elismerte, hogy bizonytalan volt azzal kapcsolatban, nem „túl egyértelmű-e a dal címe.” Egy 2020-as nyilatkozatában May elmondta, hogy „Freddie meghallgatta a dalt, imádta, és elutasította a gondolatot, hogy bármi probléma lenne akár a refrénnel, akár a címmel. Dolgozni akart rajta. Nem vitattuk meg, hogy mi a dal értelme, de a háttérben természetesen egyértelmű volt, hogy ez egy próbálkozás, hogy hangot adjunk mindazoknak az érzéseknek, amelyeket az AIDS ellen vívott hősies harca mindannyiunkban keltett, őt magát is beleértve.”
1991 májusában, útban a montreux-i stúdiójukba, az énekes megnyílt a betegségével kapcsolatban: „Leültetett minket, és azt mondta: ‘Nézzétek, tudjátok, mitől szenvedek, tudjátok, mi a probléma, de nem akarok többet beszélni róla. Csak zenélni akarok egészen addig a napig, amíg meg nem halok. Szóval folytassuk.’” – osztotta meg May a Queen: Days of Our Lives című 2011-es dokumentumfilmben. Justin Shirley-Smith, aki segédmérnökként dolgozott a stúdióban, elárulta, hogy „a hangulat egyáltalán nem volt szomorú, sőt, nagyon is vidám volt. Ő volt az egyik legviccesebb ember, akivel valaha találkoztam. Az együtt töltött idő nagy részében nevettem. Freddie azt mondta a betegségéről: ‘A fenébe ezzel. Nem fogok ezen gondolkodni, meg fogom ezt csinálni. ‘ És mind így tettünk.”
A Telegraph-nak nyilatkozva May megjegyezte, hogy régi jó barátjának „nem voltak félelmei” azokban az utolsó stúdióban töltött napokon. 2014-ben a Rolling Stone-nak nyilatkozva azt mondta: „Furcsa módon, sok volt az öröm azokban a napokban. Néha csak napi pár órát tartott, mert nagyon elfáradt. De ez alatt a pár óra alatt rengeteget adott. Amikor nem tudott felállni, az asztalnak támaszkodott, és lehajtott egy vodkát: ‘Addig énekelek, amíg vérezni nem kezdek. ‘”
Freddie csak a halála előtti napon jelentette be az AIDS ellen vívott küzdelmét. 1991. november 23-án nyilvánosan megerősítette a diagnózist, de hozzátette: „Helyesnek éreztem, hogy ezeket az információkat bizalmasan kezeljem a körülöttem lévők magánéletének védelme érdekében. Most azonban eljött az idő, hogy barátaim és rajongóim szerte a világon megismerjék az igazságot, és remélem, mindenki csatlakozik hozzám, az orvosaimhoz és mindazokhoz, akik világszerte ezzel a borzalmas betegséggel küzdenek.” Rudi Dolezal rendező 2019-ben a People magazinnak felidézte, hogy még mindig emlékszik arra, amit a legendás énekes mondott neki 1991-ben: „Soha ne próbálj a második legjobb lenni. Mindig törekedj a lehetetlenre.”
