Az hiszed a legvisszataszítóbb a vallásos rituálék közül a körülmetélés? Meddig lennél képes elmenni a hited érdekében a fájdalommal? Van miből válogatni…
Általában úgy tekintünk az amerikai őslakosokra, mint a préri fölött némán széttekintő tollas ősök, akik mentesei voltak mindenféle mentális aberrációnak, akik bölcsek és tiszteletre méltók voltak. Az utóbbi talán cáfolhatatlan, de az ők kultúrájuk is gazdag visszataszító, már-már emberkínzással határos rituáléktól.
A Nap Táncának ünnepén a Naptáncosok 8 napon keresztül hódolnak szentségük, a Nap előtt olyan megváltásnak titulált rituálék között, mint ami a képen látható, ahol is a résztvevők mellbimbójuktól fogva felakasztják magukat egy fa ágára, és ezt a fájdalmat szentelik a Nap Istenének. Az igazán fájdalmas mindennek a célja, a befejezése: addig csüngnek az ágakon, amíg azok maguktól le nem törnek, ugyanis csupán egyetlen akarat szabhat határt fájdalmuknak, és az a természet. Akár az is előfordulhat, hogy valaki a bűnei miatt addig lóg a fán, amíg bele nem hal. 1904-ben betiltotta az amerikai hatalom, már azonban újra legálisan gyakorolható.
Mit gondolsz, mitől leszel férfi? A Satere-Mawe brazíliai népcsoport úgy gondolja, a férfivé válás egyik mérföldköve az, ha férfi egyik karját teljesen lándzsás hangyák bolyába dugja. A becsült idő, ami szükséges a vizsga teljesítéséhez gyakran 20 percnél is több, és eközben a teljesen húsevő hangyák sem tétlenkednek, legtöbbször egy életen át látszó heggel díszítve a gazdát. Ezt a rituálét hagyományosan 20 alkalommal kell megismételni ahhoz, hogy valaki a törzs tiszteletben tartott férfiává válhasson.
Az ázsiai országok és vallások különösképpen csipkézve vannak vad rituáléktól. Az egyik ilyent Murugan Mindenható emlékére gyakorolják, akit Soorapadman, egy igencsak dühös isten ölt meg dárdájával. Ahhoz, hogy a filozófia szerint tisztelegni tudjanak emléke előtt, ők is hasonló kínokat kell átéljenek, így többször átszúrva bőrüket lándzsára emlékeztető kötelekkel vonulnak minden évben egy alkalommal az utcán a vállalkozók, többed magukkal, vallási dalokat és imákat mormolva. Az ünnepség napkeltétől napnyugtáig tart, majd az erősebb hitűek másnap folytathatják. Az ünnep átlagos időtartama 2 hét.
Úgy gondolod csak a Katolikus Egyház használja a keresztre feszítés motívumát? Meglepő módon a Fülöp szigeteki lakosság is hasonló áhítattal adóz a keresztre feszíttetés, mint vezeklés rituáléja előtt. Vallásos ünnepségeik szinte mindegyikén vannak olyan vállalkozók, akik keresztfára szegeltetik magukat, és így esnek önmagukon kívül állapotba, amelyet lelki felemelkedésként élnek meg.
A legérdekesebb mégis talán a buddhista ön-mumifikáció rituáléja, amelyben olyan szintű transzt idéznek elő a szerzetesek, hogy múmiává válásukig onnan vissza sem térnek a Földi síkra. Ha úgy tetszik, meditatív ülésben halnak meg – állítólag önmaguknak idézve elő az elmúlás fizikai gyakorlatát. A gyakorlatot Sokushinbutsu-ként ismerik, és az elmúlásukat megelőzi egy igencsak furcsa hagyomány. Általában 3 éven keresztül nem vesznek magukhoz egyebet, csupán fakérget és mérgezett teát, amely irtó lassan ugyan, de átvezeti őket a halálon. Magyarán szólva addig mérgezik magukat, amíg bele nem halnak.
Az érdekes az, hogy ezen holttesteket senki sem érintheti meg, mégis több tíz év múlva is valóban múmiaként viselkednek, azaz lassan oszlanak szét szabad levegőn. Erre tudományos magyarázat nincs a mai napig.
Bévé
