Amy Winehouse brit soul-, jazz- és rhythm and blues-énekesnő mindössze 27 éves volt, amikor 2011-ben londoni otthonában alkoholmérgezésben elhunyt.
A tehetséges énekesnő, aki már egészen fiatalon zenei karrierről álmodott, évekig küzdött alkohol- és drogproblémákkal. Már azelőtt is szívesen fogyasztott alkoholt és más szereket mielőtt híressé vált volna, de amikor nemzetközi sztár lett, jöttek a kemény drogok és az alkoholfüggősége is csak egyre rosszabbodott. Életének utolsó szakaszában gyakran túl részeg volt ahhoz, hogy színpadra tudjon állni, vagy, ha fel is tudott lépni, gyakran elfelejtette a dalszövegeit, és alig tudott énekelni.
Talán a legtragikusabb, hogy Amy Winehouse halála csupán egy hónappal azután következett be, hogy lemondta azt a turnét, amit a nagy visszatérésének szánt, és ami egy utolsó, kétségbeesett, de elkésett próbálkozás volt, hogy megmentse a saját életét.
Halála után az emberek próbálták megérteni, hogy juthatott ilyen mélyre az énekesnő, és sokan az apját hibáztatták a történtekért, aki annak idején állítólag kijelentette, hogy a lányának nincs szüksége elvonókúrára. Mitch Winehouse utólag elismerte, hogy követett el hibákat, de egy The Guardian interjúban azt mondta, ezt a kijelentést egy adott helyzetben, egy adott időben tette, amikor még úgy látta, hogy nem olyan súlyos a helyzet.
Ugyanakkor sokan Amy exférjét hibáztatták a történetért. Amy 2004-ben egy camdeni pubban találkozott a nála öt évvel idősebb Blake Fielder-Civillel, akinek már akkor is volt dolga a rendőrséggel súlyos testi sértés és lopás miatt, és sokak szerint a vele való találkozás nagyon megváltoztatta az énekesnőt.
„Amy egyik napról a másikra megváltozott, miután megismerte Blake-t.” – emlékszik vissza az énekesnő első menedzsere, Nick Godwyn. „Egyszerűen teljesen másképp hangzott. A személyisége is megváltozott, távolságtartóbb lett. Nekem úgy tűnt, hogy ez a szerek miatt van”
Fielder-Civil volt az, aki bevezette őt a kemény szerek világába, és a kapcsolatuk mindig is nagyon viharos volt, tele szakításokkal és újra egymásra találásokkal, és közös életüket főleg a drog, az alkohol és magánéleti botrányok jellemezték.
Ahogy a hírneve egyre nőtt, és egyre inkább reflektorfénybe került, Amy Winehouse kábítószerrel és alkohollal próbálta csökkenteni a zajt. Közben a lesifotósok minden mozdulatát nyomon követték, és a bulvárlapok címlapjai folyton az ő és Fielder-Civil botrányaival voltak tele. 2009-ben a pár végül elvált, de Amy továbbra sem tudott megállni a lejtőn, és egykor fényes csillaga egyre inkább halványulni kezdett.
Több koncertet is le kellett mondania, és 2011-re már alig dolgozott. Amikor mégis színpadra lépett, borzalmas látványt nyújtott és alig tudott énekelni. Alig egy hónappal Amy Winehouse 2011-es halála előtt a szerbiai Belgrádban tartott fellépésével elindította a visszatérő turnéját, de a koncert teljes kudarc volt, és a turné további részét lemondták.
Orvosa, Christina Romete, hónapok óta próbálta rábeszélni a pszichológiai terápiára, de Amy erre nem volt hajlandó, ezért Romete a testi egészségére összpontosított. Sajnos Winehouse képtelen volt elkötelezni magát a józanság mellett. Néhány hétig megpróbált ugyan ellenállni az alkoholnak, és szedte a felírt gyógyszereket, de aztán visszaesett.
Amy Winehouse 2011. július 22-én, a halála előtti estén még egyszer utoljára felhívta az orvosát, aki visszaemlékezve az akkori beszélgetésükre azt mondta, az énekesnő „nyugodtnak és valamelyest bűntudatosnak tűnt”, és „kifejezetten hangsúlyozta, hogy nem akar meghalni”.
Másnap, 2011. július 23-án a testőre, Andrew Morris, reggel 10 körül megpróbálta felébreszteni, de miután nem sikerült, úgy gondolta, egy darabig hagyja még pihenni. Amikor azonban az énekesnő még délután 3 óra körül sem kelt fel, és ugyanabban a pozícióban volt, mint reggel, Morris rájött, hogy valami nincs rendben. Amy Winehouse alkoholmérgezésben halt meg. Utolsó pillanataiban egyedül volt az ágyában, körülötte üres vodkásüvegek hevertek.
Amy egyik közeli barátja azt mondta róla: „Igen, ezt ő tette önmagával, önpusztító volt, de ugyanakkor áldozat is volt. Mindannyiunknak vállalnunk kell egy kis felelősséget, nekünk, a nyilvánosságnak, a lesifotósoknak. Sztár volt, de szeretném, ha az emberek emlékeznének rá, hogy ugyanakkor egy egyszerű lány is volt.”
