Egy rákban haldokló édesanya arra kérte az ápolónőjét, hogy a halála után fogadja örökbe 8 éves kisfiát, annak ellenére, hogy a két nő alig ismerte egymást, gyakorlatilag idegenek voltak.
Amikor a haldokló Trish Somers először került kapcsolatba Tricia Seaman ápolónővel 2014-ben a pennsylvaniai Harrisburgben, úgy érezte, mintha egy igazi földre szállt angyallal hozta volna őt össze a sors.
„Mielőtt bármit is mondott volna, azonnal megnyugvást éreztem. Olyan érzés volt, mintha valaki beburkolt volna egy meleg takaróba” – mesélte Somers akkoriban a CBS-nek.
Bár alig ismerték egymást, a két nő között szinte azonnal erős kötelék alakult ki. „Soha nem éreztem még ehhez hasonlót, soha, senkivel nem volt még ilyen kapcsolatom” – mondta Somers, aki akkoriban tudta meg, hogy a rákja gyógyíthatatlan.
Trish Somers egyedül nevelte 8 éves kisfiát, Wesley-t, és amikor megtudta, hogy haldoklik, leginkább a fia sorsa miatt aggódott, nem tudta, kire bízhatná őt. De amikor megismerte Seaman nővért, megfogalmazódott benne a gondolat, hogy a kedves ápolónő gondjaira bízhatná a fiát.
Seaman így emlékezett vissza a beszélgetésükre Somers diagnózisáról: „Mit lehet ilyenkor mondani valakinek? 45 éves volt. Ezért egyszerűen csak átöleltem, és akkor ő azt mondta: Kérnem kell tőled valamit.” Somers kérdése pedig a következő volt: „Magadhoz tudod venni a fiamat? Felneveled őt, ha meghalok?”
Annak ellenére, hogy nem sokat tudtak egymásról, Seaman beleegyezett abba, hogy saját fiaként nevelje Wesley-t édesanyja halála után. Somers nem sokkal később meghalt, de immár abban a tudatban, hogy a fia biztonságban van, és jó emberek nevelik fel őt.
Azóta 8 év telt el, és Wesley most 16 éves. Seaman és a családja betartották az ígéretüket, és nagy szeretettel nevelik a fiút, aki nagyszerű tanuló, és éppen mostanában készül megszerezni a jogosítványát. Wesley boldog új családja körében, és hálás édesanyja évekkel korábbi döntéséért: „Azt hiszem, ez volt az egyetlen dolog, amire gondolni tudott. És minden nap hálás vagyok érte, hogy meghozta ezt a döntést.”
Seaman is úgy érzi, hogy Wesley nagyszerűen beilleszkedett a családjukba: „Kivételes fiú. De ami a legfontosabb, hogy olyan kedves, szerető szíve van” – mondta az ápolónő.
Somers a halála előtt vásárolt néhány ajándékot a fiának, amiket az évek során nevelőszülei átadhatnak neki a születésnapján. Az egyik ajándék, amit a fiú a 16. születésnapján kapott meg, egy kulcstartó volt, arra az időre, amikor Wesley megkapja az első autóját.
