A Tisza Párt történelmi választási győzelme és Magyar Péter kiemelkedő népszerűsége ellenére a kormánypárt támogatói továbbra sem szeretnének olyan vezetőt, aki céljai elérése érdekében megkerüli a szabályokat. A CEU Demokrácia Intézetének friss kutatása szerint ráadásul a fideszesek véleménye is jelentősen megváltozott: Orbán Viktor kormányzása idején még jóval elfogadóbbak voltak az erőskezű vezetéssel szemben, a választási vereség után azonban látványosan visszaesett ennek támogatottsága.
A magyar választók politikai gondolkodásában jelentős változást hozott az április 12-i országgyűlési választás. Miközben Magyar Péter kétharmados parlamenti többséggel kormányoz, a Tisza Párt szavazói továbbra is inkább elutasítják, mint támogatják azt az elképzelést, hogy Magyarországnak a szabályokat akár megkerülő, erőskezű vezetőre lenne szüksége.
A CEU Demokrácia Intézetének kutatásából az is kiderült, hogy Orbán Viktor korábbi támogatói körében különösen nagy fordulat következett be. A Fidesz szavazói a párt kormányzása alatt sokkal inkább elfogadták az erős vezető eszményét, mint az akkori ellenzékiek, a hatalom elvesztése után azonban ez a különbség lényegében eltűnt.
A fideszesek véleménye változott meg a legnagyobb mértékben
A CEU Demokrácia Intézete 2018 óta minden országgyűlési választást követően vizsgálja, hogyan vélekednek a magyarok a demokratikus kormányzásról és az erős politikai vezetőkről.
A kutatók rendszeresen arra kérik a válaszadókat, hogy értékeljék a következő állítást:
„Jó Magyarországnak, ha egy erős vezető áll a kormány élén, még akkor is, ha céljai elérése érdekében megkerüli a szabályokat.”
A korábbi eredmények alapján a fideszesek lényegesen nagyobb arányban értettek egyet ezzel, mint az ellenzéki szavazók.
2018-ban egy ötfokú skálán a Fidesz támogatói átlagosan 3,2 pontot adtak az állításra, míg az ellenzékiek 2,6-ot. Négy évvel később tovább nőtt a különbség: 2022-ben a fideszesek átlaga 3,4, az ellenzékieké 2,5 pont volt.
A 2026-os választási vereség után viszont a Fidesz szavazóinak körében 2,4 pontra esett vissza az erőskezű vezetés támogatottsága, vagyis már a korábbi ellenzéki szavazók szintjénél is valamivel alacsonyabb értéket mértek.
A kutatók értelmezése szerint mindez arra utalhat, hogy a fideszesek korábbi hozzáállását nem feltétlenül mélyen gyökerező politikai meggyőződés, hanem az aktuális hatalmi viszonyok is alakították.
Magyar Péter népszerűsége ellenére a tiszások nem akarnak korlátlan hatalmat
A felmérés egyik figyelemre méltó eredménye, hogy a korábbi ellenzéki szavazók hozzáállása lényegében változatlan maradt.
Bár Magyar Péter személyében egy rendkívül népszerű, karizmatikus politikus került az ország élére, és a Tisza Párt kétharmados többséget szerzett a parlamentben, támogatói továbbra sem tartják kívánatosnak, hogy a kormány vezetője céljai érdekében megkerülhesse a szabályokat.
A kutatás szerint az erőskezű vezetés elutasítása nem új jelenség ebben a választói körben: az egykori ellenzéki szavazók már 2018-ban és 2022-ben is hasonlóan vélekedtek.
A magyarok többsége a demokráciát és a bíróságok ellenőrző szerepét támogatja
A kutatás arra is választ keresett, milyen kormányzati berendezkedést tartanak kívánatosnak a magyar választók.
A válaszadók pártpreferenciától függetlenül nagy arányban értettek egyet azzal az állítással, hogy „a demokrácia mindig és minden körülmények között előnyösebb bármely más kormányzati formánál”.
Az ötfokú skálán az országos átlag 4,3 pont volt, de még a fideszesek körében is 4,0 pontot mértek.
Ennél is nagyobb egyetértés mutatkozott a bíróságok szerepének megítélésében.
A megkérdezettek határozottan támogatták azt az elvet, hogy „a bíróságoknak képesnek kell lenniük megakadályozni, hogy a kormány túllépje a hatáskörét”.
Ebben a kérdésben szinte teljesen megegyezett a két politikai tábor véleménye: a fideszesek átlagosan 4,37, a nem fideszesek 4,43 pontot adtak.
A választási győzelem vagy vereség a demokrácia megítélését is befolyásolja
A CEU kutatása szerint a magyar társadalom politikai megosztottsága korábban különösen erősen megmutatkozott abban, hogyan értékelték a választások tisztaságát és a demokratikus intézményrendszer működését.
A 2022-es országgyűlési választást követően a fideszesek egy ötfokú skálán átlagosan 4,5 pontra értékelték a pártok közötti választási esélyegyenlőséget. Az akkori ellenzéki szavazók mindössze 2,4 pontot adtak ugyanerre.
A választások tisztaságának megítélésében még nagyobb volt az eltérés. A Fidesz támogatóinak 90 százaléka tisztának és csalásmentesnek tartotta a voksolást, míg az ellenzékieknek csupán 20 százaléka vélekedett így.
A teljes mintában 58 százalék volt azok aránya, akik szerint tisztán zajlott a választás.
A demokrácia általános megítélésében is jelentős különbségeket mértek. Egy 2024 decemberében készült felmérésben a magyarok átlagosan 3,6 pontot adtak a hazai demokrácia állapotára egy tízfokú skálán. Az ellenzéki szavazók értékelése mindössze 1,7 pont volt, míg a fideszeseké 6,9.
A Tisza győzelme után közelebb került egymáshoz a két politikai tábor véleménye
A 2026-os választás után a korábbi különbségek jelentősen mérséklődtek.
A júliusi felmérésben a fideszesek átlagosan 2,8 pontra értékelték a választási esélyegyenlőséget, míg a tiszások és más nem fideszes szavazók 3,1 pontot adtak rá.
A demokrácia állapotának megítélésében szintén közeledtek az álláspontok: a fideszesek 5,3, a nem fideszesek 6,7 pontra értékelték Magyarország demokratikus működését a tízfokú skálán.
A kutatók szerint a változás azért is figyelemre méltó, mert a demokratikus intézményrendszer átalakítása a felmérés idején még csak a kezdeti szakaszában tartott.
Az eredmények alapján a választási győzelem vagy vereség jelentősen befolyásolhatja, hogy a különböző pártok támogatói mennyire tartják igazságosnak a választási rendszert, illetve demokratikusnak az ország működését.
A CEU Demokrácia Intézetének 2026-os választás utáni kutatásához a 21 Kutatóközpont gyűjtött adatokat június 23. és július 1. között, 1516 fős, a magyar felnőtt lakosságot a legfontosabb társadalmi-demográfiai jellemzők szerint reprezentáló mintán.
