Egyed Ramóna 2021 novemberében, 19 éves korában veszítette el az orrát egy kutyatámadás következtében. A fiatal lány és családja borzalmas rémálmot élt át, és az életük örökre megváltozott.
Ramóna aznap a nővérével két falubeli fiúhoz indult egy baráti beszélgetésre, és utólag visszagondolva azt mondják, már első perctől fogva tudhatták volna, hogy baj lehet. Amikor ugyanis megérkeztek, a fiúk édesapja figyelmeztette őket, hogy ne engedjék be a lányokat, amíg a kutya szabadon van, mert meg fogja támadni őket. Bár a fiúk nem vették komolyan a figyelmeztetést, az apjuk végül bezárta a kutyát.
Miközben azonban beszélgettek, az egyik fiú mégis kiengedte a kutyát, sőt, azt mondta Ramónának, simogassa meg, hogy az állat legközelebb megismerje, és ne bántsa. „Megsimogattam. Akkor sem bántott. Igazából még csak nem is vakkantott” – emlékezett vissza Ramóna, aki a Fókusz riportjában elevenítette fel a történteket.
Később azonban, amikor másodszor is meg akarta simogatni a kutyát, az váratlanul morogni kezdett, majd nekiugrott, és elkezdte marcangolni a lány orrát. „Éreztem, hogy marcangolja az orromat, de fájdalmat nem éreztem a sokktól” – mondta Ramóna.
Az egyik fiú ekkor ott állt mellette az udvaron, de amikor meglátta, mi történik, ahelyett, hogy a segítségére sietett volna, egyszerűen elszaladt, amit Ramóna azóta sem tudott neki megbocsátani. A lány ezután bement az udvaron álló lakókocsiba, ahol a nővére és a másik fiú beszélgettek, és amikor a nővére meglátta, azonnal sikoltozni kezdett, és azt kiabálta: „Nincs meg az orra!”
Ramóna csak nehezen tudja felidézni a jelenetet, azt mondja, még mindig beleborzong, ha belegondol a történtekbe, sőt, néha álmában is látja a kutyát, ami megtámadta. A nővére felhívta a szüleiket, de csak annyit mondott, hogy a húgát megharapta egy kutya, a részleteket nem árulta el a telefonban.
A szülők azonnal autóba ültek, és elindultak, de mire odaértek, már azt látták, hogy Ramónát elkezdték kivezetni az utcára. „Nem is értem, hogy miért, mikor súlyosan vérzett és az orra hiányzott. Azt a látványt nem kívánom egyetlen szülőnek sem, ami ott fogadott minket” – mondta a lányok édesapja, Egyed István.
Közben a fiúk szülei is előkerültek, és abból, amit az édesanyjuk mondott, az is kiderült, hogy korábban már fordult elő hasonló, a kutya a fiúk nővérének kezét is megharapta. Mentőt hívtak, és közben a nagyobbik fiú – a kutya lényegében az övé volt – odament bocsánatot kérni, de István elküldte őt: „Azt mondtam neki, hogy takarodj innen, mert széttéplek. Nem tudtam mit mondani, mert, ahogy az ember a gyerekét ilyen helyzetben látja, ölni tudna.”
Ramónát Nagykanizsára szállították, és az orvosok visszavarrták az orrát, amit megtaláltak a fűben, és jég közé tettek, de mint kiderült, ez nagy hiba volt. Az orvosok elmondták a családnak, hogy inkább langyos vízbe kellett volna tenniük az orrot, mert azzal, hogy jég közé tették, elősegítették a sejtek pusztulását.
Amikor a keringés még a harmadik napon sem indult meg a lány orrában, elmondták, hogy amputálniuk kell azt, ami nagyon megijesztette Ramónát. „Sírtam. Azt mondták, hogy jó lesz a felrakható orr, de én megmondtam, hogy azt nem akarom. Milyen lenne egy ilyen fiatal lánynak a felrakhatós orr?” – mesélte.
Az amputáció után azonban egy ideig senkit nem találtak, aki vállalta volna a helyreállító műtétet, mert a hiányzó porcok nélkül nem volt mire felépíteni az orr szerkezetét. Végül mégis találtak egy plasztikai sebészt a Semmelweis Egyetem Fül-, Orr-, Gégészeti Klinikáján, aki vállalta a műtétet.
A beavatkozáshoz a lány melle alól, a bordájából vettek ki porcot, és abból építették fel az orr vázát, a bőrt pedig a homlokáról húzták le. A műtét, amire korábban még nem volt példa Magyarországon, több mint 9 órán át tartott, és sajnos nem is zajlott le komplikációmentesen. Ramónának már előzőleg is rossz érzése volt ezzel kapcsolatban, és valamiért félt attól, hogy nem fog felébredni az altatásból. A megérzése pedig sajnos helyesnek bizonyult.
A műtét alatt egy baktérium került a véráramába, és vérmérgezést kapott. Leállt a szíve, és újra kellett éleszteniük, emiatt pedig súlyosan károsodtak a szervei is – a mája, a veséi és a tüdeje is. A vesekárosodás miatt Ramóna jelenleg heti háromszor dialízist kap. Az állapota kritikus volt, és az orvosok mindössze 10% esélyt adtak arra, hogy életben marad, de szerencsére a szervezete elég erős volt, és végül felépült.
Ramóna azt mondja, amikor leállt a szíve, halálközeli élményben volt része, bár ezt a legtöbben nem hiszik el neki. Azt mondja, találkozott angyalokkal és Istennel is: „Én találkoztam angyalokkal is, érzékeltem anyáékat, kiszálltam a testemből és ott álltam anyáék mellett” – mondta.
Végül kiengedték a kórházból, és a család együtt karácsonyozhatott, ami a legnagyobb ajándék volt, amit csak kérhettek. Ajándékozni már nem is tudtak egymásnak, hiszen minden pénzük elment Ramóna kezelésére.
A lány korábban egy öregek otthonában dolgozott ápolóként, de most nem tud dolgozni, és a szülei tartják el őt. A helyzet nemrég még rosszabbra fordult, mert a lány édesanyja kórházba került, így az édesapja most egyedül tartja el a családot. A férfi a Magyar Közútnál dolgozik, és azt mondja, a munkahelyén rengeteg segítséget kap, a kollégái gyűjtést is szerveztek a lányának. Az édesapát egyébként nagyon megviselték a történtek, de csak olyankor engedi meg, hogy eluralkodjanak rajta az érzelmek, ha a családja nem látja – például amikor kint szerel valamit a garázsban.
Ramóna sem tudta még teljesen feldolgozni a történteket, és nagyon elszomorítja az, amit a tükörbe nézve lát. Korábban fotózásra is hívták őt – bár az édesapja nem engedte – most azonban úgy érzi, már nem olyan szép, mint volt, és ez nagyon bántja. A barátja azonban minden nehézség ellenére kitartott mellette, rendszeresen látogatta a kórházban is, és azt mondja, ő még most is gyönyörűnek látja, amiért a lány nagyon hálás.
A két fiútestvér a rendőrségen elismerte a felelősségét a kutyatámadásban, és egy év felfüggesztett börtönbüntetést kaptak. Ramóna állapotáról azonban soha nem érdeklődtek, és bocsánatot sem kértek. A fiúk édesanyja valamiért Ramónát hibáztatja a történtekért, amit a fiatal lány nem tud megérteni, de próbál nem is törődni vele.
Ramónának van esélye a vese transzplantációra, de fél tőle, mert kockázatos műtét, és előző tapasztalatai miatt érthető is a félelme. Ugyanakkor azt szeretné, ha helyre tudnák állítani az orrát, ezért szeptemberben újabb plasztikai műtétje lesz. Bár tudja, hogy már soha nem fog úgy kinézni, mint a baleset előtt, reménykedik benne, hogy az újabb műtét visszaadja az önbizalmát. „Heg fog maradni, de megpróbálják úgy megcsinálni, hogy szép legyek” – mondja.
Fotó: RTL
