Évtizedeken át egy francia család padlásán porosodott egy porcelánváza, mert a tulajdonosainak nem tetszett a színe. Amikor végül egy régi cipődobozban elvitték a Sotheby’s párizsi aukciósházába, kiderült, hogy egy rendkívül ritka, 18. századi kínai császári műtárgyról van szó. A vázát 2018-ban 16,18 millió euróért árverezték el, több mint huszonháromszor annyiért, mint amennyire eredetileg becsülték.
Egy gyűrött újságpapírba csomagolt, műanyag zacskóval letakart cipődoboz érkezett a Sotheby’s párizsi irodájába 2018 tavaszán. A benne rejtőző porcelánváza első pillantásra csak egy régi családi örökségnek tűnhetett, amelyet a tulajdonosai hosszú éveken át félretettek. A szakértők számára viszont hamar világossá vált, hogy kivételes lelet került a kezükbe.
A váza több generáción keresztül öröklődött egy francia családban. Egy 1947-ben elhunyt rokon hagyatékából származott, aki kínai és japán műtárgyakat is gyűjtött. A családtagok megőrizték a darabot, különösebb figyelmet mégsem fordítottak rá: egyszerűen túl rózsaszínnek találták, ezért egy dobozban, a padláson tárolták.
A műtárgy története akkor vett váratlan fordulatot, amikor az egyik örökös, egy nemrég megözvegyült asszony költözés előtt rendezni kezdte a családi holmikat.
Egy cipődobozban vitte el a milliókat érő porcelánvázát
Az asszony 2018 márciusában telefonon kereste meg Olivier Valmier-t, a Sotheby’s párizsi ázsiai művészeti szakértőjét. Elmondta, hogy több régi keleti tárgyat talált, köztük egy sárkánymintás köntöst, egy füstölőt, egy lakkozott dobozban őrzött tükröt és egy állatfigurákkal díszített porcelánvázát.
Fényképeket nem tudott küldeni, így a szakértő kizárólag a leírására hagyatkozhatott. Különösen az keltette fel az érdeklődését, hogy a füstölőhöz egy 1867-es párizsi világkiállításhoz kapcsolódó számla is tartozott.
Valmier arra kérte a nőt, hogy vigye be a tárgyakat személyes vizsgálatra. Az asszony eleinte vonakodott a hosszú utazástól, és attól tartott, hogy feleslegesen teszi meg az utat. Végül abban állapodtak meg, hogy egyetlen darabot mutat meg a szakértőknek: a porcelánvázát.
A vasúti sztrájkok okozta fennakadások ellenére eljutott Párizsba. A vázát nem különleges műtárgyszállító dobozban, hanem újságpapírba tekerve, egy régi cipődobozban vitte magával.
Amikor Olivier Valmier és kollégái kibontották a csomagot, azonnal felismerték a porcelán rendkívüli kidolgozottságát. Már akkor úgy vélték, hogy a darab még egy későbbi másolat esetén is mintegy 100 ezer eurót érhet.
A részletes vizsgálatok végül igazolták, hogy egy eredeti, 18. századi császári porcelánvázát tartanak a kezükben, amelyet a kínai Csienlung császár udvara számára készítettek. A műtárgy ráadásul kiváló állapotban maradt fenn.
Valmier a felfedezés jelentőségét egy művészettörténeti párhuzammal érzékeltette:
„Olyan volt, mintha épp most fedeztünk volna fel egy Caravaggiót.”
Miért ért ennyit a kínai császári váza?
A szakértők a porcelánt a rendkívül ritka yangcai, más néven Famille-Rose típusú kerámiák közé sorolták. Ezeket a darabokat különösen gazdag színvilág, aprólékos festés és összetett készítési technika jellemzi.
A vázát a kínai Csing-dinasztia idején, a császári porcelángyártás egyik legfontosabb központjában, Csingtöcsenben készítették.
Felületét részletgazdag tájkép borítja, amelyen kilenc szarvas, öt daru, fenyőfák, sziklás hegyek és egy vízesés látható. A kínai művészetben a szarvasok, a darvak és a fenyők a hosszú élet, az egészség és a szerencse jelképei.
A különböző színű zománcrétegek felvitele és kiégetése nagy kézügyességet, precizitást és időt igényelt. Az ilyen magas színvonalú porcelánokat kis mennyiségben, kifejezetten a császári udvar megrendelésére készítették.
A Sotheby’s kutatásai szerint mindössze egy másik, hasonló formájú és díszítésű váza ismert, amely a párizsi Guimet Múzeum gyűjteményében található.
A szakértők 18. századi császári leltárakat is tanulmányoztak, amelyekben két, hasonló díszítésű vázapárra vonatkozó megrendelést találtak. Az egyik 1765-ben készült egy buddhista szertartásokra használt császári terem számára, a másikat pedig 1769-ben születésnapi ajándéknak szánták.
Bár azt nem sikerült egyértelműen megállapítani, hogy a francia család vázája pontosan mikor és milyen körülmények között került Európába, a levéltári dokumentumok megerősítették a díszítés császári udvarhoz fűződő kapcsolatát.
A család gyűjteményének története szintén a 19. századig vezethető vissza. Egy korábbi felmenőjük például nászajándékba kapott egy japán Szacuma-füstölőt, amelyet az 1867-es párizsi világkiállításon vásároltak. A Sotheby’s szerint elképzelhető, hogy a porcelánváza is a 19. század végén került a család birtokába, amikor az ázsiai művészet iránt különösen megnőtt az európai gyűjtők érdeklődése.
Húsz perc alatt 16 millió euró fölé emelkedett az ára
A különleges porcelánvázát 2018. június 12-én bocsátották árverésre a Sotheby’s párizsi aukcióján. Előzetesen 500–700 ezer euróra becsülték az értékét, de a licitálás hamar túlszárnyalta a várakozásokat.
A gyűjtők között mintegy húsz percig tartó verseny alakult ki, amelynek végén a vázát 16 182 800 euróért adták el. A végösszeg több mint huszonháromszorosa volt a 700 ezer eurós felső becsértéknek.
Az eladás akkor rekordot jelentett a Franciaországban aukción értékesített kínai porcelánok között.
A műtárgyat korábban azért száműzték a padlásra, mert a családtagok túl rózsaszínnek találták. Évtizedekkel később éppen ez a gazdag színvilág és a hozzá kapcsolódó kivételes császári porcelánművészet járult hozzá ahhoz, hogy a váza az árverés egyik legértékesebb darabjává váljon.
