Jaelyn Kinchelow szívproblémái 14 éves korában kezdődtek. Az Indiana állambeli Avonból származó tinédzser egy nap éppen a legjobb barátjával szaladt a futópályán, amikor váratlanul fájdalmat érzett a mellkasában. „A legjobb barátommal futottam, és úgy éreztem, valami nincs rendben. Valami nincs rendben” – mondta Jaelyn. A következő pillanatban összeesett.
Azonnal kórházba szállították, és megállapították, hogy ischemiás szívrohama van – a vérellátási zavar következtében kialakult oxigénhiányt nevezik ischaemiának. A lány azonnal nyílt szívműtéten esett át.
„Elszakadt a fő koszorúér, ezért a vér nem áramlott át a szívemen. Kivettek egy vénát a lábamból, és azt tették a szívembe” – magyarázta Jaelyn, akinek a szívrohamot megelőzően nem voltak szívproblémái.
Bár a műtét pillanatnyilag rendbe hozta a szívét, a szerv nem működött tökéletesen.
„A műtét után a szívem csak körülbelül 5%-os hatékonysággal működött. Extrakorporális membránoxigenizációt biztosító gépre (ECMO) csatlakoztattak. Nem gondolták, hogy másképp életben maradhatok, úgyhogy mindent meg kellett tenniük, hogy életben tartsanak” – mesélte a Good Morning Americának a lány.
Egy hónapot töltött a kórházban, mielőtt hazamehetett, ebből 8 napig kómában volt.
A következő 10 évben továbbra is aktív maradt és iskolába járt. Úgy döntött, hogy ápolónőnek tanul, azok hatására, akik megmentették az életét, de az ápolóképzés utolsó évében rosszabbodott az állapota, és légszomjat kezdett tapasztalni, ami a mindennapi tevékenységekben is akadályozta.
„Nem tudtam elvégezni a napi teendőimet. Ahhoz is túl fáradt voltam, hogy felmenjek a lépcsőn. Bementem a kórházba, januárban 3 hetet töltöttem ott, és az orvosok eldöntötték, hogy fel kell kerülnöm a transzplantációs listára” – mondta Jaelyn, aki eredetileg ellenezte a szervátültetést, de a családja végül meggyőzte őt, hogy ez a legjobb megoldás.
Két hónapot töltött az Indianapolisi Riley Kórházban, és tudta, hogy a szervátültetésre való várakozás elviselhetetlenül hosszú is lehet. Azt is közölték vele, hogy a vércsoportja megnehezíti a donorkeresést, így ez volt az egyik dolog, amiért aggódott.
Március 27-én azonban a transzplantációs koordinátora, Debbie, jó hírrel telefonált. Elmondta, hogy sikerült megfelelő szívet találniuk, és másnapra, március 28-ra elő is jegyezték őt a műtétre.
Miközben Jaelyn a műtét után lábadozott, a donor családja eljuttatott hozzá egy levelet. „Azt mondták, a család mindent elkövetett, hogy megbizonyosodjon róla, megkapom a levelet. Ez hatalmas meglepetés volt, és nagyon meghatott” – mondta a nő.
A műtét nemcsak megmentette az életét, de a gondolkodását is megváltoztatta. Korábban soha nem gondolt arra, hogy szervdonor legyen, de miután új szívet kapott, meggondolta magát.
„Nem igazán érdekelt a szervadományozás. Egyszerűen nem élvezett prioritást. De ha már átestél rajta, vagy ismersz valakit, aki átesett rajta, nagyon gyorsan megérted, mennyire fontos dolog ez” – magyarázta.
Jaelyn folytatni szeretné a tanulmányait, hogy ápolónő lehessen, és segíthessen másoknak. Ugyanakkor azt reméli, a története felhívja a figyelmet a szervadományozás fontosságára, és így hozzá hasonlóan mások is új esélyt kaphatnak az életre.
„Ez a transzplantáció messzire fog juttatni, messzebbre, mint korábban gondoltam” – mondta, hozzátéve, hogy úgy érzi, nagyobb dolgokra hivatott, legyen ez akár az ápolói hivatás, akár a szervadományozás szószólójaként végzett munkája.
