1984 óta a magyar írók javaslatára szeptember 21-én a Magyar Dráma Napját köszöntjük, arra emlékezve, hogy 1883-ban ezen a napon mutatták be Madách Imre Az ember tragédiája című művét. A Duna Televízió szeptember 20-án és 21-én játék- és portréfilmekkel, színházi előadások felvételeivel köszönti a Magyar Dráma Napját.
Az ünnepi műsorfolyam a Magyar Dráma napjának előestéjén indul: szeptember 20-án, hétfőn 21.10-kor Térey János nagysikerű színdarabját, az Asztalizené-t láthatják a Duna Televízió nézői a budapesti Radnóti Színház Bagossy László rendezte előadásában. ”A dráma háttereként a 21. század első évtizedének kissé kaotikus közepét képzelem el, amelynek utcai eseményeiből jóformán semmit (hiszen mégiscsak szélvédett helyen, Budán, a Németvölgyben vagyunk), szorongó-kiábrándult atmoszférájából egy villanásnyinál azért jóval többet kíván megjeleníteni a darab.(…) Igyekszem átmenteni valamit a híres Márai-féle kijelentés, a „Budán lakni világnézet” mai értelméből, azaz részleges kiüresedéséből, és friss tartalmakkal való feltöltődéséből; vagyis a morális válság Magyarországának közérzetéből, korhangulatából.” – vallotta a szerző a darabról, amelynek szereplői egy étteremben találkoznak. Csupa fiatal, sikeres vagy kevésbé sikeres ember: barátok és ellenfelek, szeretők és megcsalt feleségek, törzsvendégek és váratlan látogatók. Nem történik semmi említésre méltó: legfeljebb valaki megcsal valakit, valaki hazudik a barátjának, valakiről kiderül, hogy gyereket vár és valaki örökre szakít valakivel. A szarvasgomba, a kaviáros fügesaláta, a marinált lazac és a bélszín-carpaccio mellé legfeljebb csak egy kis borfolt kerül a damasztabroszra.
Szeptember 21-én, kedden 19.30-kor újabb különlegesség várja a Duna Televízió nézőit. Jankovics Marcell Kossuth-díjas rajzfilmrendező 2009-ben fejezte be közel három évtizede elkezdett monumentális műve, Madách Imre klasszikusa, Az ember tragédiája utolsó, londoni színét, amelynek címe Ó, Fortuna! „Azért is hagytam a végére a londoni színt, mert ez a legfárasztóbb, legköltségesebb, ugyanakkor a legizgalmasabb rész is egyben.(…) Szerettem volna többet megtudni a saját jelenemről, mely számomra Magyarország – úgymond – szabad országgá válásával kezdődik. Madách jelene a vadkapitalizmus volt, és mi is annak a „remake”-jében élünk, tehát nagyon is aktuális az, amit a londoni színben látunk.” – nyilatkozta legutolsó művéről az animáció nagymestere. A remekmű zenéjét a többszörösen díjazott Sáry László szerezte.
A Magyar Dráma Napjának estéjén 20.30-tól nézőink Sütő András egyik legmegrázóbb drámáját, az Egy lócsiszár virágvasárnapjá-t láthatják Ács János rendezésében, a Győri Nemzeti Színház előadásában. Az erdélyi író a 70-es években írta rendszerbíráló darabját, amely hatalmas vihart kavart a korabeli Romániában. A tizenhatodik század dereka táján élt a Havel partján egy Kolhaas Mihály nevű lócsiszár, aki a maga korában a legjóravalóbb s egyúttal a legszörnyűbb emberek közé tartozott. Gazdasága volt egy faluban, amely még most is az ő nevét viseli, s itt nyugton éldegélt mesterségéből; a gyermeket, akivel felesége megajándékozta, istenfélelemben nevelte szorgalomra és tisztességre; egy sem akadt szomszédai között, aki ne élvezte volna jótékonyságát vagy igazságszeretetét; egyszóval, a világnak áldania kellett volna emlékezetét, ha egyik erénye nem hatalmasodik el fölötte.
Kolhaas mértéktelenül hisz a fennálló rend törvényeiben, megbékélésre törekszik, nem akar mást, csak gazdálkodni, kereskedni, hisz a józan ész győzelmében és keresi a jogok és törvények érvényesítésének útját. Végül mindebben csalódik… Kolhaas hallatlan nyugalommal fogadja a rá lesújtó törvényt.
A Magyar Dráma Napján, este 22.45-kor Kikötő Extra c. műsorunkban Sütő András színművéről beszélgetünk Szakolczay Lajos irodalomtörténésszel, aki látta az első magyarországi és kolozsvári bemutatót, és figyelemmel követte a továbbiakban is a Sütő adaptációkat, valamint Sebők Klára színművésszel, aki Lisbeth szerepét alakította a kolozsvári előadáson, amelyet 10 éven át játszott a színház. Visszaidézzük a darab kaposvári ősbemutatóját Zsámbéki Gábor rendezésében, Vajda Lászlóval, Molnár Piroskával , Szabó Kálmánnal és Koltai Róberttel a főszerepekben. Nézőink egy jelenetet láthatnak a dráma filmváltozatából is, melyet Zsurzs Éva készített Juhász Jácint, Vencel Vera, Koncz Gábor és Gobbi Hilda alakításával. A Győri Nemzeti Színház előadása kapcsán pedig Ács János rendező és Horváth Lajos Ottó színművész lesz a vendégünk, aki az előadásban Nagelschmidt szerepét alakította.
A Kikötő Extra második részében Térey János drámaíróval, az Asztalizene szerzőjével a korunk ábrázolásának szegmenseiről, a dráma kötött formájú nyelvezetéről, a színpadi adaptációról beszélgetünk. Vendégünk lesz még a sútdióban Csányi Sándor színművész, aki Győzőt, a White Boksz étterem tulajdonosát alakította a darabban.
