Minden lány arról álmodik, hogy egy napon a mese az ő esetében is valóra válik, és a férfi, akit tiszta szívéből szeret, az oltárhoz kíséri őt. Casey sem volt ez alól kivétel: alig várta, hogy elkezdhesse közös életét a párjával, Alexszel. Vakon bízott a férfiban, és hitt abban, hogy hat évvel ezelőtt kezdődött szerelmi történet egy gyönyörű esküvői ceremóniában fog beteljesedni. Csakhogy az élet másfajta valóságot tartogatott számára.
Mint minden menyasszony, Casey is türelmetlenül várta a nagy napot, és izgatottan készült rá. A családja és a barátai támogatását is élvezte, és a vőlegényével is zökkenőmentes volt a kapcsolata. A családjaik is jóban voltak egymással, szóval minden feltétel megvolt egy közös, hosszú, boldog jövőre. De a helyzet teljesen megváltozott Casey lánybúcsújának estéjén, az esküvő előtti napon.
A menyasszony a barátnőivel csevegett és szórakozott a hotelszobában, amikor rejtélyes üzenetek lepték el a mobilját. A telefonja egyre csak zümmögött, és az ismeretlen feladótól érkező üzenetekben Casey élete legdrámaibb meglepetésével találta szembe magát: kompromittáló tartalmakkal Alexről, a tökéletes férfiról, akiről a lány még gondolatban sem hitte volna, hogy valaha is hűtlen lesz hozzá!
Casey képernyőképeket kapott Alex és egy másik nő intim beszélgetéseiből, valamint szelfiket, melyeken az ara a vőlegényét láthatta egy idegen nő karjaiban. Az üzenetek dátuma alapján, a viszonyuk az esküvő előtt néhány hónappal kezdődhetett, és még jelen pillanatban is tartott.
„Én nem mennék hozzá. Te igen?” – állt az utolsó üzenetben. Casey szíve egy pillanatra megállt, nem hitte el, amit látott. Időbe telt, amíg feldolgozta, mit is jelent ez valójában, mindössze egy nappal az esküvő előtt.
„Minden szó, mint egy tőr a szívembe, és az esküvőm már csak órákra volt. Hogyan mondhattam volna le, amikor már mindenki elutazott, hogy ott lehessen, és minden ki volt fizetve” – fogalmazott a menyasszony.
A kacagó, viccelődő ara másodpercek töredéke alatt változott összetört, bánatos nővé. A barátnői megbotránkozva hallgatták a történetet, és mint az igazi lelki társak, buzgón vigasztalták a legkedvesebb barátnőjüket, de Caseybe semmi sem verhetett lelket abban a pillanatban.
„Szégyenkezve és összetörten könnyekben törtem ki. A barátnőim mindenféle erőszakkal fenyegették őt. Ragaszkodtak hozzá, hogy azonnal hívjam fel, és fújjam le az esküvőt” – emlékezett vissza Casey.
A menyasszony azonban úgy döntött, nem cselekszik azonnal. Egyrészt még nem volt túl a sokkon, és még nem dolgozta fel azt sem, hogy a férfi, akit mindennél jobban szeretett, nem szereti őt viszont. Ezért inkább lefeküdt aludni, és másnap, tiszta fejjel akart végső határozatot hozni. De nem jött álom a szemére.
„Egy szemhunyásnyit sem aludtam, és amikor végre felvirradt a hajnal, felébresztettem a lányokat, és elmondtam nekik a döntésemet – az elvárásoknak megfelelően megtartom az esküvőt, és a barátaink és a családunk előtt fogom ’kidobni’ őt” – részletezte Casey.
Minden a megszokott kerékvágásban történt: a menyasszony magára öltötte a csodálatos ruháját, és magabiztosan sétált a vendégek között az oltár felé. Csak a legjobb barátnői tudták, valójában milyen érzelmi háborút vív meg most magában, mert annak egyetlen nyilvánvaló jelét sem mutatta.
Akkor is erős nőként szólalt meg, amikor rajta volt a sor, hogy megtegye esküvői fogadalmát. Visszaemlékezve arra a nehéz pillanatra, Casey így fogalmazott: „vettem egy nagy levegőt, és szembenéztem a barátainkkal, a szüleinkkel, és elmondtam nekik az igazságot Alexről.”
„Ma nem lesz esküvő” – kezdte a beszédét a menyasszony, a násznép nagy döbbenetére. „Úgy tűnik, Alex nem az, akinek gondoltam” – folytatta, és feltárta a vőlegénye hűtlensége mellett szóló bizonyítékokat megmutatva, miért érdemel ő jobbat egy csalónál.
„Döbbenet hullámzott végig a tömegen, és Alex megpróbálta megragadni a kezem, de letettem a virágomat, hogy felfedjem a kezemben lévő telefonomat. Elolvastam minden egyes üzenetet, amit küldtek nekem. Minden egyes szóval egyre több szín hagyta el Alex arcát” – idézte fel a szörnyű emléket a menyasszony.
„Hagytam, hogy a síró tekintetem felemelkedjen, és találkozzon az övével, és ő nem tudott egy szót sem szólni. Kisétált a templomból, a vőfélyével a nyomában. A családja elborzadva nézte. Mindannyiótokat szeretlek, és bármennyire is szörnyű ez, örülök, hogy mindannyian itt vagytok” – folytatta a beszédét Casey.
„Ma nem lesz esküvői fogadás, hanem az őszinteséget ünnepeljük meg, az igaz szerelem megtalálását, és a szívünk követését, még akkor is, ha az fáj” – fogalmazott az ara.
Az esküvőből végül egy remek parti lett, ahol a vőlegényen kívül mindenki más részt vett, és jól érezte magát. Caseynek biztosan nem volt könnyű megjelenni azon a napon, és megtenni, amit tett, de mindenkit, és ami még fontosabb, saját magát is megtanította egy életre szóló leckére: tisztelet és őszinteség nélkül nincs szeretet. Az önszeretet pedig mindennél fontosabb.
