Hadas Kriszta riporter, szerkesztő és műsorvezető tragikus hirtelenséggel hunyt el, 53 éves korában. Az értesülések szerint szívrohamot kapott, a mentősök már nem tudták megmenteni az életét.
A közkedvelt újságíró nemrég a Sláger FM Lélekközösség című műsorának vendége volt, akkor még tele volt életerővel, energiával, de végül ez lett az utolsó interjúja.
Peller Mariannal az 50 feletti nőkről és a nagymamaságról beszélgetett. Három évvel ezelőtt, 50 évesen lett nagymama, és amióta unokája megszületett, megpróbálta megváltoztatni a nagymamákról kialakult képet, ezért indította el Jön a nagyi! című sorozatát is. A Lélekközösségben szintén nyíltan beszélt a témáról.
Peller Mariann rögtön azzal indított, hogy Hadas Kriszta egyáltalán nem néz ki tipikus nagymamának, mire a riporter kifejtette, hogy pontosan ez az a látásmód, az a sztereotípia, amivel le kell számolni.
„Milyen a nagymama? Én azt vettem észre, hogy egy homogén masszaként kezelik a nagymamákat” – mondta a műsorban, felsorolva azokat a berögzült képeket, amik valószínűleg mindenkinek eszébe jutnak, például, hogy egy nagymama mindig ősz, fáj a dereka, folyton süt-főz, rádiót hallgat, stb.
„Ezzel szemben mi nagymamák ezerfélék vagyunk. Ugyanúgy ezerfélék, mint a húsz éves csajok, vagy a negyven éves nők, vagy a harminc éves nők” – mondta, hozzátéve, hogy egy nagymamának is megvannak a saját álmai, elképzelései, hobbijai, legyen szó akár zumbázásról, akár utazásról, vagy párkeresésről, nem pedig csak „unokázik és várja a halált.”
Hadas Kriszta szerint mindez arra vezethető vissza, hogy a nőknek a kor előrehaladtával megváltozik a szerepük, a családban és a világban elfoglalt helyük egyaránt. Azt is hozzátette, hogy próbálja öniróniával kezelni a sztereotip megjegyzéseket, amiket esetleg mások tesznek rá, amióta nagymama lett, de azért ezek a mondatok nyomot hagynak az ember lelkében.
Az, hogy nagymama lett, saját elmondása szerint sok mindent „átfordított” benne, ugyanakkor továbbra is ugyanúgy megőrizte a saját személyiségét, és küldetéstudatát is, vagyis azt, hogy a szakmájában is releváns maradjon, és továbbra is „hasznos legyen.”
A perspektívaváltás és a tudatosság fontosságát is hangsúlyozta, és azt mondta, nem akart „kompenzálós nagyi” lenni, aki az unokájával próbál pótolni olyan dolgokat, amik esetleg a gyerekeivel kimaradtak, vagy aki túlságosan beleavatkozik a család életébe.
Azt is elárulta, hogy a saját édesanyjával pontosan ebbe a helyzetbe került annak idején, amikor gyereket vállalt: anyaként is gyerek státuszban ragadt, ami sok nehézséget okozott, még úgy is, hogy az édesanyját jó szándék vezérelte.
Éppen ezért döntött úgy, hogy a saját lányával teljesen másképp jár majd el, amikor gyereke születik, és ez sikerült is neki, sőt, unokája születése megerősítette a lányával, Sárival való kapcsolatát. Nyár végén például egy csajos nyaralásra is elmentek hármasban, a lányával és hároméves unokájával, Rozival.
Hadas Kriszta ugyanakkor a műsorban azt is elismerte, hogy Rozi születése előtt azért elsiratta, hogy „most már a B oldal forog”, de ennek ellenére megőrizte megszokott lendületességét, pozitívumként fogta fel, hogy fiatal nagymama lett, sőt, arra készült, hogy egyszer talán még dédnagymama is lehet.
„Én azt gondolom, hogy ez a nagymamaság ez egy nagyon-nagyon színes dolog, és szeretnék konkrétan egy mozgalmat hirdetni, hogy mi nagymamák igenis nagyon sokfélék vagyunk, nagyon sok kérdéssel, problémával, élethelyzettel dolgozunk együtt” – fogalmazta meg Hadas Kriszta utolsó interjújában, hozzátéve: „Nem nagymamának születünk, azzá válunk.”
