Keresztes Ildikó nemrég veszítette el 85 éves édesanyját, aki egész életében a legnagyobb támasza volt. Az énekesnő édesanyja már évek óta demenciával küzdött.
Ildikót érthető módon nagyon megviselte a veszteség, de, bár először azt hitte, képtelen lesz ebben az időszakban színpadra állni, végül mégsem tart szünetet, hiszen a színpad az ő igazi otthona, és tudja, hogy az édesanyja is ezt akarná.
Keresztes Ildikó a hot! magazinnak beszélt a gyászáról, és így fogalmazott: „Mindenki ódákat zeng az édesanyjáról, és ez így is van rendjén, de én valahogy sosem tudtam elképzelni, hogy egyszer elmegy. Persze, mindig is tisztában voltam azzal, hogy egyszer eljön ez a pillanat, de azt már nem láttam, hogyan megyek tovább nélküle. Először azt gondoltam, hogy nem tudom folytatni a zenei pályát, mert túl nagy volt a fájdalom bennem. Eljutottam arra a pontra, hogy azt mondtam: ha nem is örökre, de egy időre abbahagyom az egészet. De ha valaki nem akarná, hogy így legyen, az biztosan az édesanyám. Ő ad nekem erőt.”
„Hihetetlen, mennyire erős volt, pedig egy alig ötvenkilós asszonyról beszélünk. Mindig pozitív volt, és tényleg ő volt a világ legjobb édesanyja! Ő pontosan tudta, hogyan kell jól nevelni: sosem tiltott nekem semmit, nem mondta meg, merre kell mennem, hogyan éljem az életem, hanem inkább példát mutatott” – tette hozzá az énekesnő.
Arról is beszélt, hogy az édesanyja teljesen más természet volt, mint ő, és anyaként valahogy mindig tudta, éppen mire van szüksége a lányának.
„Biztos, hogy sokszor halálra izgulta magát értem, de sosem mutatta. Ilyen szempontból sokkal erősebb volt nálam. Nekem nehéz elrejtenem, ha valami bánt, de neki sikerült. Tudta, mikor kell szigorúnak lenni, mikor kell következetesnek mutatkozni, és mikor kell engedni. Én rettentően makacs, akaratos, Oroszlán jegyű, egyke kislány voltam, nem volt egyszerű dolga velem. Ma már sokszor mondom: édesanyám sokkal jobb gyereket érdemelt volna” – magyarázta, bár természetesen tudja, azok, akik ismerték őket, egyáltalán nem így látták ezt.
„Persze, akik ismernek bennünket, mindig megnyugtatnak, hogy higgyem el, nagyon jó gyermeke voltam az édesanyámnak, hiszen egy anya pontosan tudja, hogy a kamaszkor, a dac, a sértődések mind benne vannak a csomagban. Most mégis azt érzem, hogy bárcsak szigorúbb és következetesebb lett volna velem.”
Az édesanyjának ugyanakkor abban is nagy szerepe van, hogy sikeres énekesnő lett. Keresztes Ildikó Marosvásárhelyen született, 17 éves volt, amikor elköltöztek Erdélyből, és azt mondja, ennek nagy szerepe volt abban, hogy ma az lehet, aki.
„Nehéz volt az első négy év, de ő tudta, hogy itt, Magyarországon lesz esélyem beteljesíteni azt, amire születtem. Ott, abban a világban ez lehetetlen lett volna. Nagyon sok mindent elvesztettem azzal, hogy eljöttünk: barátokat, rokonokat, sportot, hiszen jó sportoló voltam. Tele voltam kisebbrendűségi komplexusokkal, nőként ráadásul még nehezebb is volt érvényesülni, de valahogy mindig önazonos maradtam. Bármiben számíthattam édesanyámra, az ő támogatása nélkül biztos nem lennék ott, ahol ma vagyok” – mondta.
