„Mindig is érdekelt a nagyvilág” – árulta el Polesz Ábel, aki 28 éves korára már több mint 90 országban járt. Három éve vlogokat is készít a hihetetlen expedícióiról, lebilincselő élményeit százezrekkel osztja meg. De nemcsak a lenyűgöző természeti környezet vagy a monumentális épületek vonzzák a világutazót: szeretne minél több kultúrát, szokásrendszert és emberi sorsot is megismerni.
„Miután a Malév 2012-ben megszűnt, jöttek az olcsó fapados járatok. Óriási volt a verseny az utasokért, jobbnál jobb ajánlatok közül lehetett válogatni. Volt, hogy ingyen repülőjegyeket is osztogattak. Én is kihasználtam ezeket a lehetőségeket. Először édesanyámmal repültem egynapos és pár napos utakra, majd idővel a saját kalandjaim következtek” – mesélte a Twice-nak a kezdetekről Ábel, aki gyerekkorában Olaszországban és Magyarországon is élt, így már egészen fiatalon betekintést nyert különböző kultúrákba.
Elmondása szerint, miután bejárta Európa számos népszerű turisztikai célpontját, érdeklődni kezdett a kevésbé látogatott országok iránt.
„Először Oroszországot és a posztszovjet térség többi részét szerettem volna felfedezni, tizenhét évesen már egyedül utaztam Ukrajnába. Egy idő után pedig a közel-keleti országok is érdekelni kezdtek” – árulta el.
Ábelt eleinte féltették a családtagjai és az ismerősei, amikor olyan országokba utazott egyedül, ahová sokaknak így nem lenne mersze. De miután mindig hazatért épségben, idővel megbíztak benne, és azt is elfogadták, hogy lételeme a kalandozás. A világutazó egyébként úgy véli, sok esetben indokolatlan a félelmünk bizonyos térségeket illetően.
„Valóban megyek olyan országokba, amelyek fegyveres konfliktusban érintettek, illetve ahol terrorveszély van. De a magyar média eléggé egyoldalú, torz képet fest róluk, valójában nem annyira veszélyesek. Ezeken a helyeken nyugodtan beülhetek egy helyre és megihatok egy kávét, normális kerékvágásban zajlik az élet” – tette hozzá.
Legutóbbi útja során, amelyről október végén tért haza, egy 24 éves BMW-vel több mint 20 ezer kilométert tett meg Budapest és Omán között oda-vissza. Útközben Szerbiát, Bulgáriát, Törökországot, Irakot, Kuvaitot, Szaúd-Arábiát, Katart, az Egyesült Arab Emírségeket és Szíriát is érintette. A nagy távolság mellett az időnként 45– 50 fokos hőség is megnehezítette a dolgát.
Világtörténelem testközelből
Az út során számos rendkívüli élménnyel gazdagodott. Az egyik ilyen a Hormuzi-szorosnál érte, amely az amerikai–iráni konfliktus egyik fontos helyszíne: ottjártakor is támadás ért több tankert.
„El szerettem volna jutni egy kis faluba, amely különlegesnek számít Ománban, teljesen el van zárva a külvilágtól. Át kellett kelnem a szoroson, amelyen nem járnak turistahajók, ezért egy halász csónakját vettem igénybe” – kezdett bele a nem mindennapi történetbe Ábel, akit a ladik vezetője hirtelen megkérdezett, szeretne-e látni egy olyan tankert, amelyet találat ért.
„Egy amerikai tankerhez vitt, amelyet három hónappal korábban támadtak meg, viszont nem süllyedt el. De ezzel nem ért véget a történet, 30–40 kilométer múlva megláttunk egy füstoszlopot. Kiderült, hogy azt a tankert mindössze néhány órával korábban érte találat. Majd később még egy égő teherhajót láttunk, amelyen segíteni próbáltak. És tengeri aknamező közelében is jártunk.”
Amíg szeme láttára íródott a történelem, Ábel biztonságban megérkezett a faluba – ahol megdöbbentő látvány fogadta.
„Különös kontrasztot láttam: egy apró, izolált településen voltam, amelytől mindössze néhány kilométerre az egész világ működését befolyásoló események zajlottak. A helyiek a tengerparton állva nézték, ahogyan egy égő tankert oltanak” – mondta lapunknak.
Motoros üldözés Kabulban
Egy másik emlékezetes kalandját Afganisztánban élte át Ábel. A fővárosban megismerkedett néhány helyi fiatallal – és a tálib hatóságokkal is meggyűlt a baja.
„Beszálltam az autójukba, és megkérdezték, akarok-e vezetni. Éltem a lehetőséggel, de nem volt nálam a jogsim. Eleve feltűnőek voltunk, mert egy Mercedesben ültünk, ilyen autója pedig nem sokaknak van arrafelé. Hirtelen feltűnt egy ellenőrzőpont, ott még átengedtek a tálibok, a másodiknál viszont ki kellett szállnunk a járműből, és kérdőre vontak, hogy miért én ülök a volánnál?” – idézte fel.
A történtek után átengedte a vezetést az egyik útitársának, aki hangos zenét kapcsolt be az autóban – megszegve ezzel a helyi törvényeket. Ábelék emiatt ismét kellemetlen helyzetbe kerültek.
„Nem igazán volt arra közvilágítás, így sokáig nem vettük észre, hogy az egyik saroknál gépfegyveres tálibok vártak ránk, akik nem nézték jó szemmel, hogy az üvöltő zenével menőzünk. Felugrottak egy motorra, és utánunk eredtek. Megállítottak minket, verték a kocsi ablakát. Szerencsére sikerült kimagyaráznunk magunkat ebből a helyzetből is.”
Nincs megállás
Ábel nemrég tért haza Ománból, de már a következő útjait tervezi. Célja, hogy 2027 végére elérje a 100 meglátogatott országot. Jövő tavasszal újabb expedícióra indulna, amelyről még nem kívánt részleteket megosztani a nyilvánossággal.
Mint lapunknak elmondta, utazásai során nemcsak hihetetlen élményekkel, hanem értékes felismerésekkel, jellemformáló tapasztalatokkal is gazdagodik.
„Sokkal megértőbbé és elfogadóbbá váltam más kultúrákkal, népekkel és vallásokkal szemben. Jobban tudom értékelni a saját, magyarországi életkörülményeimet. Valamint segítőkészebb lettem, hiszen én is rengeteg segítséget kaptam önzetlen idegenektől az utazásaim során” – fogalmazott.
