November közepén ismét látványos égi jelenségnek lehetünk tanúi Magyarországon: érkezik a Leonidák meteorraj maximuma, amelynek idején fényes hullócsillagok szelhetik át az éjszakai égboltot. A csillagászok szerint november 17-ről 18-ra virradó éjszaka érdemes leginkább az eget figyelni, különösen a hajnali órákban. Kedvező körülmények között óránként akár 10–15 meteor is feltűnhet, bár a ténylegesen látható hullócsillagok száma ennél kevesebb lehet.
A novemberi éjszakák általában nem a szabadtéri programokról szólnak, a következő napokban azonban érdemes lehet melegebben felöltözni, és egy időre magunk mögött hagyni a város fényeit. A Leonidák meteorraj ugyanis az ősz egyik legismertebb csillagászati jelensége, amely évről évre visszatér, és időnként egészen rendkívüli látványt produkál.
Idén nem várható olyan hatalmas meteorvihar, amilyenre a múltban már többször is volt példa, a különösen gyors meteorok és az esetlegesen felvillanó fényes tűzgömbök azonban így is emlékezetessé tehetik az éjszakai égbolt megfigyelését.
A Svábhegyi Csillagvizsgáló tájékoztatása alapján november 18-án, a hajnali órákban érdemes keresni a Leonidákat. A raj tagjai másodpercenként mintegy 71 kilométeres sebességgel lépnek be a Föld légkörébe, ezzel a leggyorsabb ismert meteorrajok közé tartoznak.
Mikor lesz a Leonidák meteorraj maximuma 2026-ban?
A Leonidák november 6. és 30. között aktívak, vagyis ebben az időszakban a maximumon kívül is megpillanthatunk hozzájuk tartozó meteorokat. A legnagyobb aktivitás november 17. környékére esik, Magyarországról pedig november 17-ről 18-ra virradó éjszaka, elsősorban a hajnal előtti órákban kínálkozik jó alkalom a megfigyelésükre.
A NASA novemberi égboltfigyelő előrejelzése szerint november 17-én és 18-án hajnalban is érdemes próbálkozni. Ideális körülmények között a raj aktivitása óránként körülbelül 15 meteor lehet, ám ez nem jelenti azt, hogy minden megfigyelő ennyit fog látni.
A hazai viszonyokat figyelembe vevő csillagászati előrejelzés inkább óránként 10–12 hullócsillaggal számol a legkedvezőbb esetben. A látható meteorok számát ugyanis jelentősen befolyásolja a felhőzet, a fényszennyezés, a légkör átlátszósága és az is, mennyire sötét az égbolt.
A meteorraj látszólag az Oroszlán csillagkép irányából érkezik. Ez az úgynevezett radiáns, vagyis az a pont, ahonnan a meteorok az égbolton szétsugározni látszanak. Az Oroszlán csillagkép késő este emelkedik a látóhatár fölé, majd hajnalra egyre magasabbra kerül.
Éppen ezért a legjobb megfigyelési időszak éjfél után kezdődik, és egészen a pirkadatig tarthat.
Miért különlegesek a Leonidák hullócsillagai?
A Leonidák nemcsak a novemberi megjelenésük miatt érdekesek. A meteorraj egyik legfeltűnőbb tulajdonsága a rendkívüli sebessége: a légkörbe érkező apró részecskék másodpercenként mintegy 71 kilométert tesznek meg a Földhöz viszonyítva.
Ez óránként több mint 250 ezer kilométeres sebességnek felel meg.
A hullócsillagok valójában nem csillagok. Többségük apró porszemcse vagy kőzettörmelék, amely a Föld légkörébe jutva a körülötte kialakuló rendkívül forró, ionizált légréteg miatt fényjelenséget hoz létre.
A Leonidák anyaga az 55P/Tempel–Tuttle nevű üstökösből származik, amely körülbelül 33 évente kerüli meg a Napot. Az üstökös pályája mentén szétszóródott törmelékből minden év novemberében áthaladunk egy kisebb-nagyobb sűrűségű részen, és ilyenkor figyelhetjük meg a meteorrajt.
A Leonidák között időnként különösen fényes meteorok, úgynevezett tűzgömbök is megjelenhetnek. Ezek a megszokott hullócsillagoknál látványosabbak, és esetenként hosszabb ideig megmaradó fényes nyomot hagyhatnak az égen.
Volt már olyan év, amikor szinte záporoztak a hullócsillagok
A Leonidák történetének legkülönlegesebb időszakai a meteorviharokhoz kapcsolódnak. Ilyenkor nem néhány vagy néhány tucat, hanem akár több ezer meteor is megjelenhet óránként.
Az egyik leghíresebb Leonida-vihar 1966 novemberében történt. A NASA beszámolója szerint a meteorok száma egy rövid időszakban olyan magasra emelkedett, hogy a megfigyelők úgy érezhették, mintha fényes eső hullana az égből.
Hasonlóan jelentős aktivitást figyeltek meg 1999-ben, 2001-ben és 2002-ben is. Ezek az események tették a Leonidákat a csillagászat egyik legismertebb meteorrajává.
2026-ban azonban nem számítanak ilyen rendkívüli kitörésre. A Nemzetközi Meteoros Szervezet előrejelzése szerint a Föld várhatóan csak 2099-ben találkozik ismét olyan sűrű törmelékfelhővel, amely jelentős meteorvihar kialakulásának lehetőségét hordozza.
Honnan lehet a legjobban megfigyelni a meteorrajt Magyarországon?
A Leonidák megfigyeléséhez nincs szükség távcsőre vagy különleges felszerelésre. Sőt, a meteorokat szabad szemmel a legcélszerűbb keresni, mert így sokkal nagyobb területet láthatunk az égboltból.
A legjobb megoldás egy olyan szabadtéri helyszín, ahol kevés a mesterséges fény, és lehetőleg minden irányban szabad kilátás nyílik az égre. A városok központjában a közvilágítás és az épületek fényei miatt a halványabb meteorok könnyen észrevétlenek maradhatnak.
Érdemes legalább 20–30 percet eltölteni a sötétben, hogy a szemünk alkalmazkodjon a gyenge fényviszonyokhoz. Ezalatt lehetőség szerint kerüljük a telefon kijelzőjének használatát is.
Nem szükséges folyamatosan az Oroszlán csillagképet figyelni. A Leonidákhoz tartozó meteorok az égbolt különböző részein is megjelenhetnek, és gyakran éppen a radiánstól távolabb húznak látványosabb, hosszabb fénycsíkot.
A novemberi hideg miatt célszerű meleg ruhát, takarót és kényelmes széket is magunkkal vinni. A türelem szintén fontos: két meteor felvillanása között hosszabb idő is eltelhet.
Az idei megfigyelést az is segítheti, hogy a Hold az éjszaka folyamán lenyugszik, így a hajnal előtti órákban már kevésbé zavarja a halványabb meteorok észlelését. A legnagyobb bizonytalanságot a novemberre jellemző ködös, párás vagy felhős időjárás jelentheti.
Aki tehát szeretné látni a Leonidák idei csillaghullását, annak november 17-ről 18-ra virradó éjszaka érdemes az eget figyelnie. A legjobb esélyt egy sötét, fényszennyezéstől távoli hely és a hajnal előtti néhány óra kínálja.
