Három hete adott életet második kisfiának Tornóczky Anita, ám az újszülött érkezését követő időszak korántsem olyan felhőtlen, mint amilyennek kívülről tűnhet. Az édesanya sokkal jobban aggódik Milóért, mint annak idején első gyermekéért, miközben a szoptatási nehézségekkel, a hormonális változásokkal és nagyobbik fia dackorszakával is meg kell küzdenie. Ráadásul hónapok óta egy fájdalmas lábtörés is nehezíti a mindennapjait.
Tornóczky Anita három héttel második gyermeke születése után úgy döntött, nemcsak a boldog családi pillanatokat mutatja meg követőinek, hanem azt is, milyen kihívásokkal jár számára a kétgyermekes anyaság. Közösségi oldalán nyíltan beszélt a kimerültségről, a kétségbeesésről és azokról az aggodalmakról, amelyek a kisebbik fia érkezése óta foglalkoztatják.
„Ma pontosan három hete, hogy Milo jóvoltából kétgyerekes anyuka lehetek. Ilyen kis korkülönbséggel csodálatos és egyben kihívásokkal teli ez az időszak, és valószínűleg az elkövetkezendő 20 év is az lesz” – írta.
Anita és párja, Miklós most két kisfiút nevelnek: a közel kétéves Noelt és a háromhetes Milót. Bár a család öröme hatalmas, a mindennapjaik alaposan átalakultak, és az új helyzethez nemcsak a szülőknek, hanem az elsőszülött gyermeküknek is alkalmazkodnia kell.
Tornóczky Anita sokkal jobban félti második kisfiát, mint az elsőt
Az édesanya a Story magazinnak részletesen elmesélte, hogy második várandóssága jóval nehezebb volt az elsőnél, és Miló születése után az aggodalmai sem csökkentek.
A két kisfiú születési adatai között ugyan mindössze 300 gramm és három centiméter a különbség, Anita mégis sokkal törékenyebbnek látja a kisebbik gyermekét.
„Noel hiába volt első gyerek, már a születésekor láttuk, hogy mennyire erős. És bár leírva talán nem tűnik nagy különbségnek, hogy a kisöccse és közte mindössze 300 gramm és 3 cm a különbség Noel születési értékeihez késest, valahogy Milóra, ha ránézek, akkor is azt látom, hogy nemcsak kisebb, de jóval törékenyebb is, és valahogy az evésben sem elég ügyes sokszor” – mesélte a Storynak.
„Milót – talán a kis születési súlya és a korai érkezése okán – sokkal jobban féltem, mint Noelt valaha féltettem, és még arra a bizonyos szülés utáni hormonális hullámvasútra is sikerült felülnöm. A tejem vagy ömlik, vagy abszolút nincs, és a külvilág mindent elkövet azért, hogy azt hidd, ez csak rajtad múlik, úgyhogy nyugodtan legyen bűntudatod is” – indokolta aggodalmát a kétgyerekes édesanya.
Anita azt is elárulta, hogy első gyermeke születése után nem tapasztalt hasonló érzelmi hullámzást. Most azonban gyakran váltakozik benne a boldogság, az aggodalom és a kétségbeesés.
„Azt gondolom, a terhesség utáni depresszió még messze van, inkább erős hangulatingadozásnak nevezném némi borúlátással és kétségbeeséssel fűszerezve, de ez természetes, és szerencsére ezt a családom is így gondolja. Ahol tudnak, ott segítenek” – mondta.
A kétéves Noel nehezen viseli a megváltozott családi helyzetet
Miközben Anita az újszülött gondozásával és saját felépülésével foglalkozik, nagyobbik fia is különösen sok figyelmet igényel. Noel ugyanis éppen a dackorszakát éli, és a kistestvére érkezése tovább alakította a család megszokott napirendjét.
„19-re lapot húz az ember, ha a dackorszak közepén a kétéves lelkivilágát még egy testvérrel is megzavarja” – fogalmazott Anita, aki ennek ellenére örül annak, hogy gyermekei között ilyen kicsi a korkülönbség.
Úgy látja, Noel szereti az öccsét, a szülőkkel szemben azonban időnként nehezebben kezelhetővé vált.
Az édesanya szerint egyelőre nem könnyű eldönteni, hogy Noel viselkedésében mekkora szerepe van a testvérféltékenységnek, és mennyi tulajdonítható az életkorának.
„Noelnél azonban eggyel nehezebb megállapítani, hogy a trónfosztás zavarja, vagy a dackorszak miatt nehezebb most vele. Megváltozott az időbeosztásunk, nem úgy eszünk, nem úgy alszunk, ami természetes, ha egy gyereket megvisel. Van, hogy engem büntet ezért, és az apját akarja” – osztotta meg Anita.
Máskor éppen fordítva történik, és Noel inkább az édesanyjához ragaszkodik. Anita és párja igyekeznek alkalmazkodni a kisfiú igényeihez, hogy a család bővülése ellenére továbbra is elegendő figyelmet kapjon.
Ebben Miklós is sokat segít, aki szülési szabadságot vett ki, hogy az első hetekben otthon lehessen a családjával. Anita pedig úgy szervezi a délutánokat, hogy ő mehessen Noelért a bölcsődébe.
Hónapok óta lábtöréssel küzd Tornóczky Anita
A szülés utáni időszakot egy másik, régóta fennálló probléma is megnehezíti: Anita még a várandóssága alatt megsérült, és mint utóbb kiderült, fáradásos törés alakult ki a lábában.
A fájdalom már a terhessége hetedik hónapjában jelentkezett, de a megfelelő vizsgálatokra csak a szülés után kerülhetett sor.
„A hetedik hónap közepe környékén éreztem, hogy valami baj van, mert pokoli fájdalmat éreztem a lábfejemben. Valószínűleg az ödéma és a pluszsúly feszítette annyira a lábközépcsontomat, hogy eltört. Ez azonban mostanáig csak orvosi sejtés volt” – számolt be a lábtöréséről.
A szülést követően, amikor a lábáról lement a vizesedés, végre röntgenvizsgálatot végeztek rajta. Ekkor igazolódott be, hogy valóban eltört a lábközépcsontja, amely időközben már részben összeforrt.
Bár a fájdalom továbbra sem múlt el teljesen, Anita elmondása szerint a gyógyulás jelenlegi szakaszában már nincs jelentősége a terápiának.
„Semmiért nem cserélném el, ami van”
A két kisgyermek gondozása, az állandó aggodalom, a szoptatás körüli nehézségek és a lábsérülés együttesen komoly megterhelést jelentenek az édesanyának.
Tornóczky Anita ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a nehézségek ellenére rendkívül boldog, és családja mindenért kárpótolja.
„Szóval, amikor kérdezitek, hogy hogy vagyok, ezek futnak át a fejemen. De a lényeg, hogy bár kimerült vagyok, és sokszor kétségbeesett, semmiért nem cserélném el, ami van. Csoda” – írta közösségi oldalán.
A Story magazinnak adott interjúját is hasonló gondolatokkal zárta:
„De ha ránézek a kis családomra, elmúlik minden bánatom, mert mégis az a lényeg, hogy mi négyen együtt vagyunk boldogok, és ezt az érzést semmiért nem cserélném el” – jelentette ki.
