Sokan automatikusan az 5-ös fokozatra tekerik a radiátor termosztátját, amikor gyorsan szeretnék felmelegíteni a lakást. Pedig ezzel nem feltétlenül lesz hamarabb meleg, a fűtésszámla viszont magasabb lehet. A radiátorszelepen szereplő számok ugyanis egészen mást jelentenek, mint amit a legtöbben gondolnak.
A hideg hónapokban minden fok számít, különösen akkor, amikor a fűtési költségek jelentős részét teszik ki a háztartások kiadásainak. A termosztatikus radiátorszelepek lehetővé teszik, hogy helyiségenként szabályozzuk a hőmérsékletet, sokan mégis úgy használják őket, mintha a radiátor teljesítményét állítanák velük.
A Blic szerint a félreértés abból ered, hogy a legtöbb termosztátfejen 1-től 5-ig terjedő skála található. Ezek a számok nem azt mutatják, mennyire forró lesz a radiátor, hanem megközelítőleg azt, milyen szobahőmérsékletet szeretnénk elérni.
Így működik valójában a radiátor termosztátja
A termosztatikus radiátorfejben egy hőmérséklet-érzékelő található, amely a környező levegő hőmérsékletének változására reagál. Az érzékelő típustól függően folyadékkal, gázzal vagy más hőre táguló anyaggal működhet.
Amikor a helyiség hidegebb a beállított értéknél, a szelep lehetővé teszi, hogy meleg víz áramoljon a radiátorba. Ahogy a szoba felmelegszik, az érzékelő fokozatosan csökkenti a víz átfolyását. Amikor a hőmérséklet eléri a kívánt szintet, a radiátor akár teljesen le is hűlhet.
Ez önmagában nem jelenti azt, hogy meghibásodott a fűtés. Éppen ellenkezőleg: azt mutathatja, hogy a termosztát megfelelően végzi a feladatát.
A leggyakoribb hiba az, amikor valaki a gyorsabb felmelegedés reményében 5-ösre állítja a szelepet, majd később visszatekeri. A magasabb fokozat elsősorban magasabb célhőmérsékletet jelent, nem gyorsabb felfűtést. Ha a beállítást változatlanul hagyjuk, a szoba a szükségesnél melegebbé válhat, ami fölösleges energiafogyasztással jár.
Mit jelentenek az 1-től 5-ig terjedő számok a radiátoron?
A hagyományos termosztatikus radiátorfejeknél az egyes fokozatokhoz hozzávetőleges szobahőmérsékletek tartoznak. Sok készüléknél az alábbi értékekkel lehet számolni:
- 0 – kikapcsolt állás: a szelep elzárja a víz útját, ha az adott típus rendelkezik teljes elzárási lehetőséggel.
- Hópehely vagy csillag (*) – fagyvédelem: típustól függően nagyjából 5–8 °C körül nyitja a szelepet, hogy segítsen megakadályozni a fűtési rendszer elfagyását.
- 1-es fokozat – körülbelül 12 °C: alacsony hőmérsékletű beállítás, például megfelelően védett, ritkán használt helyiségekhez.
- 2-es fokozat – körülbelül 16 °C: hűvösebb helyiségekhez használható beállítás, bár tartós tartózkodásra sok ember számára túl hideg lehet.
- 3-as fokozat – körülbelül 20 °C: sok otthonban megfelelő kiindulópont a nappaliban, az étkezőben vagy a dolgozószobában.
- 4-es fokozat – körülbelül 24 °C: magasabb komfort-hőmérséklet, amelyre például fürdőszobában lehet igény.
- 5-ös fokozat – akár 28 °C: a skála felső tartománya, amely a legtöbb lakóhelyiségben szükségtelenül magas célhőmérsékletet jelent.
Fontos, hogy ezek nem minden radiátorszelepnél azonos értékek. A Danfoss egyes termosztátfejeinél például a 3-as fokozat 20 °C-nak, a 4-es 23 °C-nak, az 5-ös pedig 26 °C-nak felel meg. A pontos hőmérsékletet mindig a készülék gyártója határozza meg.
A számok között található kisebb vonalak vagy pontok finomabb szabályozást tesznek lehetővé, de nem minden típusnál jelentenek pontosan egy Celsius-fokos lépést.
Ezért lehet hideg a szoba akkor is, ha a radiátor 3-as fokozaton áll
A termosztátfej a közvetlen környezetében érzékeli a hőmérsékletet, ami nem feltétlenül egyezik meg a szoba távolabbi pontjain mérhető értékkel.
Ha a radiátort nagy kanapé, komód, radiátorburkolat vagy vastag függöny takarja el, a meleg levegő megrekedhet körülötte. Az érzékelő ilyenkor úgy érzékelheti, hogy a szoba már elérte a kívánt hőmérsékletet, ezért korlátozza a víz áramlását, miközben a helyiség többi része még hideg.
Ilyen esetben a termosztát magasabb fokozatra állítása átmenetileg segíthet, de célszerűbb először megszüntetni a hő áramlását akadályozó tényezőket. Ha erre nincs lehetőség, egy távoli érzékelővel felszerelt termosztátfej pontosabban szabályozhatja a szobahőmérsékletet.
A helyes beállítás ellenőrzéséhez érdemes külön szobahőmérőt használni, amelyet nem közvetlenül a radiátor, az ablak vagy más hőforrás mellé helyezünk.
Mit jelentenek a nap és a hold szimbólumok?
Egyes radiátorfejeken a számok mellett nap és félhold jelölés is található. Ezek általában a nappali komfort-hőmérséklet és az alacsonyabb éjszakai beállítás közötti eligazodást segítik.
A nap szimbólum sok típusnál körülbelül 20 °C-os nappali beállítást jelöl, míg a félhold gyakran ennél néhány fokkal alacsonyabb, például 16–17 °C-os értékre utal. A pontos jelentés itt is a gyártótól függ. Hagyományos, mechanikus termosztátfejeknél ezek a jelölések önmagukban nem indítanak automatikus nappali vagy éjszakai programot.
Éjszakára vagy hosszabb távollét idejére a hőmérséklet mérséklése csökkentheti az energiafelhasználást. Arra viszont figyelni kell, hogy a lakás ne hűljön le túlságosan. A brit egészségügyi ajánlások szerint a rendszeresen használt helyiségekben általában legalább 18 °C javasolt, különösen időseknek, mozgásukban korlátozott embereknek és krónikus betegségben élőknek.
A fűtés szabályozásánál a legjobb kiindulópont az a legalacsonyabb beállítás, amely még kellemes és biztonságos hőmérsékletet biztosít. A nappaliban sok esetben 20–21 °C, a hálószobában 18–20 °C lehet megfelelő, a fürdőszobában pedig használat idején ennél melegebb hőmérsékletre is szükség lehet.
