Mit bizonyít egy név az ügynökaktákban? Hogyan hatnak az elhallgatott történetek a következő generációkra, és miként lehet szembenézni felmenőink döntéseivel és azok következményeivel? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Szily Nóra műsorvezető, pszichológus és Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológus, író a november 3. és 5. között a Dunán látható Ügynökakták, a hallgatás ára című háromrészes sorozatban.
Az állambiztonsági múlt feltárása nem ér véget a bizonyítékok megismerésével: az iratok értelmezése, a történelmi körülmények feltárása és a személyes következmények megértése egyaránt fontos része a szembenézésnek. Az ügynökakták nyilvánosságra hozatalakor november 4-én 80 ezer irat lesz böngészhető.
Ezt a sokrétű folyamatot állítja középpontba a közmédia Ügynökakták, a hallgatás ára című új, háromrészes sorozata, amely történészi és pszichológiai szempontból vizsgálja a múlt feldolgozásának kérdéseit, a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium által felkért független szakértői testületnek tagjaival.
A november 3. és 5. között jelentkező adások központi témája, hogy mit árulnak el a nyilvánosság elé tárt dokumentumok, hogyan hatnak a családi titkok a következő generációkra, és miként lehet párbeszédet kezdeményezni a nehéz örökségről.
Az első, november 3-i epizód az állambiztonsági nyilvántartások értelmezésével foglalkozik. Szekér Nóra az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának kutatási osztályvezetője és Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológus, trauma kutató és író a többi között azt járja körül, mit bizonyít egy hatos karton, milyen különbség van a beszervezés és a tényleges együttműködés között, valamint milyen következtetések vonhatók le a hiányos iratanyagból.
A november 4-i adás a családi hallgatás, a szégyen és az örökölt lelki terhek kérdését vizsgálja. Szily Nóra, Orvos-Tóth Noémi és Joób Máté, evangélikus lelkész arra keresik a választ, hogyan befolyásolhatják a felmenők múltbéli tettei és az elhallgatott történetek a leszármazottak identitását, kapcsolatait és családi viszonyait. A beszélgetés kitér a felelősség, a bűntudat, a szégyen és a megbocsátás különbségeire is.
A november 5-i záróepizód a személyes szembenézés és a családi párbeszéd lehetőségeit mutatja be. Szokolay Domokos történész, aki édesapja révén – maga is hordozza ezt a múltat, azt vizsgálja Szily Nórával és Orvos-Tóth Noémivel hogyan dolgozhatók fel a váratlanul előkerülő családi információk, és miként lehet beszélni olyan múltbeli eseményekről, amelyekről az érintettek évtizedeken át hallgattak.
A háromrészes sorozat arra hívja fel a figyelmet, hogy a történelmi dokumentumok értelmezésekor elengedhetetlen a tények és a feltételezések megkülönböztetése, valamint a korabeli körülmények figyelembevétele. A múlt feltárása nemcsak történelmi, hanem társadalmi és személyes jelentőséggel is bír: a megértéshez hiteles információkra, párbeszédre és a különböző nézőpontok figyelembevételére egyaránt szükség van.
Ügynökakták, a hallgatás ára – november 3. és 5. között, mindennap 17:25-től a Dunán, másnap reggel 9:45-től a Duna World-ön.
