Néhány éven belül alapjaiban változhat meg a repülőtéri utazás Magyarországon is. A hagyományos beszállókártyák és a kézben tartott útlevelek szerepét egyre több helyen digitális azonosítás és arcfelismerés veheti át. Az Európai Unió már dolgozik a digitális úti okmányok bevezetésén, a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség friss felmérése szerint pedig az utasok többsége nyitott az új technológiára. Ez nem jelenti azt, hogy a magyar utazók már most otthon hagyhatják az útlevelüket.
A repülőtéri utazás egyik legfárasztóbb része sokak számára az ismétlődő okmányellenőrzés. A beszállókártyát a biztonsági ellenőrzésnél, a személyazonosító okmányt a határellenőrzésnél, majd esetenként a beszállókapunál is elő kell venni. A légiközlekedési ágazat évek óta azon dolgozik, hogy ezekből a lépésekből minél többet digitális megoldások váltsanak fel.
A változás a magyar utazókat is érintheti, hiszen az Európai Unió közös digitális útiokmány-rendszert készít elő. A cél az, hogy az utasok már a repülőtérre érkezés előtt megoszthassák az azonosításukhoz szükséges adatokat, a hatóságok pedig előzetesen elvégezhessék az ellenőrzések egy részét.
A technológia alapja a digitális utazási igazolvány, amely a fizikai útlevél vagy személyazonosító igazolvány elektronikus adataira épül. A biometrikus azonosítás, például az arcfelismerés segítségével a repülőtéren kevesebbszer kellene külön bemutatni az okmányokat.
Mit jelent ez a Budapestről repülő magyar utasoknak?
A budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren már ma is működnek automatikus határellenőrző kapuk. Ezeket meghatározott feltételekkel, megfelelő biometrikus úti okmánnyal rendelkező utasok használhatják. A rendszer az okmányon szereplő adatokat és a biometrikus azonosítást kapcsolja össze, így a határellenőrzés egyes esetekben gyorsabban elvégezhető.
Ez még nem azonos azzal a teljesen digitális utazással, amelyet a légiközlekedési ágazat hosszabb távon szeretne megvalósítani.
A Budapest Airport tájékoztatása szerint a schengeni térségen belüli járatoknál általában nincs rendszeres határellenőrzés, míg a schengeni övezeten kívülre utazóknak útiokmány-ellenőrzésre kell számítaniuk. A szükséges iratokat a beszálláskor és más ellenőrzési pontokon is kérhetik.
A magyar állampolgárok sok európai országba érvényes személyazonosító igazolvánnyal is utazhatnak, más úti célokhoz viszont útlevél, esetenként vízum vagy további engedély szükséges. Ezen a különbségen önmagában a digitális azonosítás elterjedése sem változtat.
A beszállókártyák esetében már most jóval előrébb tart a digitalizáció. Számos légitársaságnál az online utasfelvétel után a telefonon tárolt beszállókártya is használható. Ez mégsem jelenti azt, hogy az okmányellenőrzés minden esetben elhagyható lenne.
Az Európai Unió 2030-ra készül a digitális úti okmányokkal
Az Európai Bizottság 2024-ben terjesztette elő az EU digitális utazási alkalmazásának tervét. Az új rendszer segítségével az utasok az útlevelükből vagy – megfelelő esetben – a személyazonosító igazolványukból hozhatnának létre digitális utazási igazolványt.
A megoldás egyik legfontosabb előnye az előzetes ellenőrzés lenne. A határőrizeti szervek már az utazó megérkezése előtt megvizsgálhatnák a szükséges adatokat, ami csökkenthetné a repülőtéri várakozást.
Az Európai Bizottság digitális úti okmányokról szóló tájékoztatója szerint az alkalmazás várhatóan 2030 végére válhat működőképessé. A rendszer jelenleg még nincs általános használatban az uniós tagállamokban.
A tervezett digitális igazolvány használata önkéntes lenne. Ez különösen fontos azoknak, akik nem rendelkeznek megfelelő okostelefonnal, vagy adatvédelmi okokból továbbra is a hagyományos ellenőrzést részesítenék előnyben.
Az Európai Unió Tanácsának álláspontja alapján a külső uniós határok átlépésekor a jövőben is szükség lenne a fizikai útlevél vagy személyazonosító igazolvány magunknál tartására. A digitális rendszer tehát kezdetben elsősorban az ellenőrzést egyszerűsítené, nem pedig teljesen megszüntetné a hagyományos úti okmányokat.
Az utasok 84 százaléka kipróbálná a digitális útlevelet
A repülőtéri technológiák iránti érdeklődés folyamatosan növekszik. A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség, az IATA 2026. október 28-án közzétett nemzetközi felmérése több mint 200 ország több mint tízezer válaszadójának véleményét vizsgálta.
Az eredmények szerint a megkérdezettek 84 százaléka szívesen használna digitális útlevelet az online utasfelvételnél a fizikai okmány helyett. A válaszadók 78 százaléka biometrikus adatait is hajlandó lenne megosztani, ha ezért cserébe nem kellene minden repülőtéri ellenőrzési ponton újra bemutatnia útlevelét vagy beszállókártyáját.
A megkérdezettek 58 százaléka az előző egy évben már találkozott biometrikus azonosítással repülőtéri utazása során. Az ilyen rendszereket használók 87 százaléka elégedett volt a tapasztalataival.
Az európai utasok valamivel óvatosabbak. A régióban 79 százalék érdeklődne a digitális útlevél online használata iránt, míg 70 százalék osztaná meg biometrikus adatait az ellenőrzések megkönnyítése érdekében.
Az IATA felmérése ugyanakkor arra is rávilágított, hogy az utasok nyitottsága önmagában nem elég. Az országok eltérő határellenőrzési rendszerei, vízumkövetelményei és digitális infrastruktúrája továbbra is megnehezíti a teljesen egységes utazási folyamat kialakítását.
Mi történne az útlevéllel és a beszállókártyával?
A légiközlekedési ágazat hosszabb távú elképzelése szerint az utas már indulás előtt elintézhetné az adminisztráció jelentős részét. A légitársaság ellenőrizhetné, hogy rendelkezik-e az úti célhoz szükséges dokumentumokkal, a repülőtéri azonosítás pedig egyes pontokon biometrikus adatok alapján történhetne.
Andy Smith, a repülőtéri informatikai rendszerekkel foglalkozó SITA iparági és innovációs igazgatója szerint a szükséges technológiai megoldások már rendelkezésre állnak. A cél egy olyan utazási folyamat, amelyben az utasnak nem kell minden egyes ellenőrzésnél külön elővennie az útlevelét vagy beszállókártyáját.
Az elképzelés szerint a repülőjegy-foglalás, az online utasfelvétel, a repülőtéri biztonsági ellenőrzés és a beszállás egyre szorosabban kapcsolódna egymáshoz. Később a digitális azonosítás más utazási szolgáltatásokban, például a szállodai bejelentkezéskor is szerepet kaphatna.
Ehhez viszont nemcsak a légitársaságoknak és a repülőtereknek kell fejleszteniük rendszereiket. A hatóságoknak közös technikai szabványokra, az országok közötti adatellenőrzés biztonságos módjára és megfelelő jogi garanciákra is szükségük lesz.
Az adatvédelem továbbra is komoly kérdés
A biometrikus azonosítás egyszerűbbé teheti az utazást, de az arcképekhez és más személyes adatokhoz kapcsolódó adatvédelmi kockázatok sok utast aggasztanak.
Az IATA 2026-os felmérésében a válaszadók 59 százaléka tartott a biometrikus adatok kiszivárgásától, 49 százalékukat az adatok más szervezetekkel történő megosztása aggasztotta, 41 százalék pedig nem kapott elég világos tájékoztatást személyes adatainak kezeléséről.
A digitális úti okmányok elterjedéséhez ezért alapvető követelmény lesz, hogy az utasok pontosan tudják, milyen adataikat használják fel, ki férhet hozzájuk, meddig tárolják őket, és milyen jogaik vannak az adatkezeléssel kapcsolatban.
A magyar utazók számára jelenleg továbbra is az a legbiztosabb, ha az úti célnak megfelelő, érvényes személyazonosító igazolványt vagy útlevelet magukkal viszik, és indulás előtt ellenőrzik a légitársaság, valamint a célország belépési feltételeit. A digitális beszállókártya már sok utazásnál használható, a fizikai úti okmányok teljes kiváltása viszont egyelőre nem valósult meg.
