A legtöbben gondolkodás nélkül a szemetesbe dobják a cseresznye apró zöld szárát, pedig generációkon át fontos helyet foglalt el a népi gyógyászatban. Romániában és Európa számos országában hosszú időn keresztül természetes segítségként alkalmazták enyhe húgyúti panaszok, vízvisszatartás vagy a vizeletürítés támogatása esetén.
Az elmúlt években a kutatók is egyre nagyobb figyelmet fordítottak arra, hogy pontosan milyen vegyületek találhatók a cseresznyeszárban, és ezek milyen hatással lehetnek az emberi szervezetre. Az eredmények alapján több hagyományos felhasználási mód valóban tudományos alapokon nyugszik, miközben néhány népszerű állítást továbbra sem támasztanak alá megfelelő bizonyítékok.
Mi található a cseresznyeszárban?
A cseresznye kocsánya, vagyis az a vékony szár, amely a gyümölcsöt az ághoz kapcsolja, számos növényi hatóanyagot tartalmaz. A szárakat a gyümölcs betakarítása után megszárítják, majd teakészítésre használják fel.
A fitoterápiában egyaránt alkalmazzák az édescseresznye (Prunus avium) és a meggy vagy kesercseresznye (Prunus cerasus) szárát, mivel összetételük nagyrészt hasonló.
A laboratóriumi elemzések szerint flavonoidok, polifenolok, tanninok, szerves savak és ásványi anyagok, köztük jelentős mennyiségű kálium található bennük. Ezek közül több ismert antioxidáns tulajdonságokkal rendelkezik.
A legismertebb hatás: természetes vizelethajtó
A cseresznyeszár-teát elsősorban enyhe vizelethajtó tulajdonsága miatt fogyasztják. Segítheti a szervezetet abban, hogy könnyebben megszabaduljon a felesleges folyadéktól és bizonyos anyagcsere-végtermékektől.
Ez az egyik olyan hatás, amelyet a modern fitoterápia is elismer. Az Európai Gyógyszerügynökség hagyományos növényi készítményként tartja számon a cseresznyeszár alkalmazását a vizeletáramlás fokozására és enyhe húgyúti panaszok támogatására.
Fontos ugyanakkor tudni, hogy hatása mérsékelt. Nem helyettesíti az orvos által felírt vízhajtó gyógyszereket, inkább azok természetes alternatívájaként vagy kiegészítőjeként tekintenek rá.
Valóban „kitisztítja” a veséket?
A cseresznyeszár-teával kapcsolatban talán ez a leggyakrabban ismételt állítás.
Orvosi szempontból a „vesetisztítás” vagy „méregtelenítés” nem pontos kifejezés. Az egészséges vesék folyamatosan szűrik a vért, eltávolítják a salakanyagokat, és ehhez nincs szükség külön méregtelenítő kúrákra.
A tea fokozhatja a vizeletürítést, ami segítheti a húgyutak megfelelő működését és csökkentheti a vizelet pangását, de ez nem jelenti a vesék megtisztítását.
A szakemberek ezért inkább a húgyúti rendszer támogatásáról beszélnek.
Segíthet vízvisszatartás esetén
Sokan éppen azért fogyasztják, mert hosszabb ülés, meleg időjárás vagy sós ételek után puffadtabbnak, nehezebbnek érzik magukat.
A tea enyhe vízhajtó hatása elősegítheti a folyadék kiválasztását, így átmenetileg enyhítheti a duzzanatérzetet.
Ha a vizesedés rendszeresen visszatér, vagy más tünetekkel társul, mindenképpen orvosi kivizsgálás javasolt, mivel szív-, máj- vagy vesebetegségek is állhatnak a háttérben.
Használható vesekő esetén?
Jelenleg nincs tudományos bizonyíték arra, hogy a cseresznyeszár-tea képes lenne feloldani vagy eltávolítani a veseköveket.
A fokozott folyadékbevitel és a vizeletürítés serkentése ugyanakkor hozzájárulhat a kisebb kristályok kiürüléséhez, valamint egyes vesekőtípusok kialakulásának megelőzéséhez.
Már kialakult kövek esetében a kezelést minden esetben az orvos határozza meg.
Húgyúti fertőzések esetén sem helyettesíti a kezelést
A bakteriális eredetű húgyúti fertőzések többsége antibiotikumos kezelést igényel.
Bár a rendszeres folyadékbevitel és a gyakoribb vizelés támogathatja a gyógyulást, a cseresznyeszár-tea önmagában nem alkalmas a fertőzések kezelésére.
Láz, deréktáji fájdalom, véres vizelet vagy tartós panaszok esetén orvosi vizsgálat szükséges.
Antioxidánsokban gazdag növényi alapanyag
A kutatók figyelmét különösen magas polifenol- és flavonoidtartalma keltette fel.
Ezek a vegyületek hozzájárulhatnak a sejtek oxidatív stresszel szembeni védelméhez, valamint a szabad gyökök semlegesítéséhez.
Laboratóriumi vizsgálatok során a cseresznyeszár-kivonatok ígéretes antioxidáns aktivitást mutattak.
Gyulladáscsökkentő hatása is lehet
Néhány kutatás szerint bizonyos összetevői gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal is rendelkezhetnek.
Az eddigi eredmények jelentős része laboratóriumi vagy állatkísérletes vizsgálatokból származik, ezért jelenleg nem lehet kijelenteni, hogy a tea gyógyítaná a szervezet gyulladásos folyamatait.
A terület további kutatásokat igényel.
Segít a fogyásban?
A rövid válasz: nem.
A cseresznyeszár-tea nem fokozza a zsírégetést, és nem gyorsítja fel az anyagcserét olyan mértékben, amely valódi fogyást eredményezne.
Ha a mérleg kevesebbet mutat néhány napos fogyasztás után, annak oka legtöbbször az, hogy a szervezet több folyadékot választott ki, nem pedig zsírt veszített.
Mikor nem ajánlott?
Általánosságban elmondható, hogy egészséges felnőttek számára mérsékelt mennyiségben biztonságosan fogyasztható.
Terhesség és szoptatás idején nem javasolt alkalmazása, mivel nincs elegendő adat a biztonságosságáról.
Veseelégtelenség, szívelégtelenség vagy folyadékbevitel-korlátozással járó betegségek esetén használata előtt mindenképpen érdemes orvossal konzultálni.
Óvatosság szükséges vízhajtó gyógyszerek szedése mellett is, mivel a hatások összeadódhatnak.
Így készül helyesen a cseresznyeszár-tea
A legfontosabb, hogy a felhasznált szárak teljesen szárazak legyenek, és nedvességtől védett helyen tárolják őket.
Felhasználhatók saját termesztésű, vegyszermentes gyümölcsből származó kocsányok, illetve gyógynövényboltokban és patikákban kapható kész termékek is.
Általában egy 200–250 milliliteres csésze vízhez egy-két teáskanál szárított cseresznyeszár szükséges.
Cseresznyeszár-forrázat
A vizet forráspont közeli hőmérsékletre melegítjük, majd ráöntjük a szárított kocsányokra.
Az edényt lefedjük, és 10–15 percig állni hagyjuk.
Ezután leszűrjük, és már fogyasztható is.
Cseresznyeszár-főzet
A fitoterapeuták gyakran ezt a módszert részesítik előnyben.
A szárakat hideg vízbe tesszük, majd felforraljuk, és körülbelül 10 percig lassú tűzön főzzük.
A tűzről levéve további 5–10 percig fedő alatt pihentetjük, végül leszűrjük.
Mivel a cseresznyeszár viszonylag kemény és rostos szerkezetű, a főzet készítése több hatóanyag kioldódását segítheti elő.
A teát általában napi két-három alkalommal fogyasztják, lehetőleg étkezések között.
Vízhajtó tulajdonsága miatt célszerű inkább a nap első felében vagy kora délután inni, hogy ne zavarja az éjszakai pihenést.
A fogyasztás ideje alatt különösen fontos a megfelelő folyadékbevitel, hiszen a fokozott vizeletürítés miatt a szervezet több vizet veszít a szokásosnál.
