A nők gyakran akkor is fáznak, amikor a mellettük ülő férfiaknak teljesen kellemes a hőmérséklet. A különbség nem feltétlenül megszokás vagy egyéni érzékenység kérdése. Egy új kutatás szerint a bőr hőérzékelő receptorai és a tesztoszteron is szerepet játszhatnak abban, hogy a nők általában melegebb környezetet kedvelnek. A tudósok egereken végzett kísérletben vizsgálták a jelenséget, és olyan eltéréseket találtak, amelyek az emberi hidegérzékelés megértéséhez is közelebb vihetnek.
A fűtésről szóló viták sok háztartásban ismerősek: az egyik ember már pulóvert vesz fel, a másik még mindig túl melegnek érzi a szobát. Bár a hőérzet személyenként jelentősen különbözhet, kutatások szerint a nők átlagosan valamivel magasabb környezeti hőmérsékletet részesítenek előnyben, mint a férfiak.
A londoni King’s College kutatói most azt vizsgálták meg, milyen biológiai folyamatok állhatnak a háttérben. A 2026. október 28-án, a The Journal of Physiology című tudományos folyóiratban közzétett eredményeik arra utalnak, hogy két hőérzékelő fehérje működése nemenként eltérhet.
A különbséget egyelőre egereken sikerült részletesen kimutatni. Az eredményeket ezért nem lehet automatikusan minden nőre és férfira érvényes magyarázatként kezelni.
A nőstény egerek négy fokkal melegebb felületet választottak
A Peter McNaughton farmakológus és Bruno Vilar kutató által vezetett vizsgálatban 30 hím és 27 nőstény egeret helyeztek két, egymás mellett található, eltérő hőmérsékletű fémfelületre.
Az egyik felületet állandóan 33 Celsius-fokon tartották, a másik hőmérsékletét pedig változtatták. A kutatók kamerával figyelték, hogy az állatok melyik területen töltenek több időt.
Az eredmények alapján a hím egerek körülbelül 32 Celsius-fokos, a nőstények pedig 36 Celsius-fokos felületet részesítettek előnyben. A négyfokos eltérés különösen akkor vált látványossá, amikor a választási lehetőségek között 38 fokos terület is szerepelt: a nőstények szívesebben tartózkodtak rajta, míg a hímek inkább elkerülték.
A kutatók az állatok testének belső és bőrfelszíni hőmérsékletét is megmérték, de ezekben nem találtak olyan különbséget, amely önmagában megmagyarázhatta volna az eltérő viselkedést.
McNaughton a Live Science tudományos portálnak arról beszélt, hogy a kísérlet során a ketrec teteje nyitott volt, így a választást elsősorban a mancsokon keresztül érzékelt felületi hőmérséklet befolyásolta.
A felfedezés kulcsa két, az idegsejtekben található fehérje, a TRPM8 és a TRPM2 volt.
Az előbbi a hűvös érzékelésében, az utóbbi a kellemes meleg felismerésében játszik szerepet. Ezek a fehérjék ioncsatornaként működnek: amikor a hőmérséklet megváltozik, lehetővé teszik elektromosan töltött részecskék áramlását az idegsejtekbe. A folyamat elektromos jeleket indít el, amelyeket az idegrendszer hőérzetként dolgoz fel.
Michael Caterina, a Johns Hopkins Egyetem idegtudósa apró elektromos generátorokhoz hasonlította ezeket az idegvégződésekben működő rendszereket.
A kutatásból kiderült, hogy a nőstény egereknél mindkét hőérzékelő csatorna magasabb hőmérsékleten aktiválódik. Ez magyarázhatja, miért érzik másként ugyanazt a felületet a hímek és a nőstények.
A tesztoszteron megváltoztatta az állatok hőmérsékleti preferenciáit
A kísérlet következő részében a kutatók a hormonok szerepét vizsgálták.
Amikor a hím egerek tesztoszterontermelését gyógyszeresen csökkentették, az állatok a korábbinál melegebb felületeken kezdtek több időt tölteni. Viselkedésük közelebb került a nőstényekéhez.
Fordított hatást is megfigyeltek: azok a nőstény egerek, amelyek tesztoszteront kaptak, kevésbé keresték a meleg felületeket.
A női nemi hormonok, köztük az ösztrogén és a progeszteron vizsgált változtatásai ezzel szemben nem módosították érdemben az egerek hőmérsékleti választásait.
„A változást nagyrészt, de nem teljes egészében a tesztoszteron okozza” – magyarázta Peter McNaughton a brit Élettani Társaság beszámolójában.
A kutató szerint a tesztoszteron valószínűleg nem közvetlenül változtatja meg az érzékelő fehérjéket, hanem a működésüket meghatározó sejtes folyamatokat befolyásolhatja. A pontos mechanizmus még nem ismert.
A kísérletben az is kiderült, hogy ha a kutatók eltávolították a meleg érzékeléséért felelős TRPM2 csatornát, a hím egerek kevésbé kerülték a magasabb hőmérsékletet. A TRPM8 működésének gátlása pedig a hidegebb felületekkel kapcsolatos viselkedést változtatta meg, különösen a nőstényeknél.
Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a hormonális hatások mellett a hőérzékelő idegrendszeri mechanizmusoknak is fontos szerepük van.
A testméret és az izomtömeg is befolyásolja, mennyire fázunk
Az egereken megfigyelt különbségek mellett az emberi hőérzetben a testalkatnak is jelentős szerepe van.
Robert Brychta és munkatársai egy 2024-ben megjelent emberi vizsgálatban azt tanulmányozták, hogyan reagálnak egészséges fiatal nők és férfiak a különböző környezeti hőmérsékletekre.
A kisebb testméretű emberek nyugalmi állapotban általában kevesebb hőt termelnek, mert teljes energiafelhasználásuk alacsonyabb. Mivel a nők átlagosan kisebb testmérettel és kevesebb izomtömeggel rendelkeznek, ez hozzájárulhat ahhoz, hogy könnyebben fáznak.
Az izomszövet ugyanis nyugalomban is energiát használ fel, az anyagcsere során keletkező hő pedig segít fenntartani a testhőmérsékletet.
A különbség nem kizárólag a biológiai nemhez kötődik. Egy kisebb testű, alacsony izomtömegű férfi is könnyebben fázhat, mint egy nagyobb testalkatú ember.
A testzsír ugyanebben a folyamatban másként működik: a bőr alatti zsírszövet hőszigetelő réteget képez, amely lassíthatja a hőveszteséget.
A 2024-es vizsgálatban a nők átlagosan magasabb testzsírszázaléka részben ellensúlyozta az alacsonyabb nyugalmi hőtermelést. A kutatók még azt is megfigyelték, hogy a vizsgált nők szervezetének valamivel alacsonyabb környezeti hőmérsékletnél kellett fokoznia a hőtermelést, mint a férfiakénak.
Ez fontos árnyalatot ad a gyakori elképzeléshez, miszerint a nők minden szempontból kevésbé bírják a hideget. A hideg kellemetlen érzése és a szervezet tényleges hőszabályozó képessége nem feltétlenül ugyanaz.
A hőérzetet emellett az életkor, a vérkeringés, a hormonális változások, a fizikai aktivitás és az egészségi állapot is befolyásolhatja.
Mit jelenthet a felfedezés az emberek számára?
A TRPM8 és TRPM2 ioncsatornák az emberi szervezetben is megtalálhatók, így elképzelhető, hogy hasonló folyamatok járulnak hozzá a nők és a férfiak átlagos hőmérsékleti preferenciáihoz.
A kutatók egyelőre nem bizonyították, hogy az egerekben feltárt mechanizmus az embereknél pontosan ugyanígy működik. A különböző hormonális, idegrendszeri és testösszetételi tényezők egymáshoz viszonyított szerepét további vizsgálatokkal kell tisztázni.
Az eredmények az épületek belső hőmérsékletének tervezésénél is hasznosak lehetnek, hiszen ugyanaz a szobahőmérséklet nem mindenkinek jelent azonos komfortot.
A kutatásnak orvosi jelentősége is lehet. A hőérzékelő ioncsatornák működésének pontosabb megértése a neuropátiás fájdalom vizsgálatát is segítheti, mivel bizonyos idegrendszeri betegségekben a betegek szokatlanul érzékennyé válhatnak a hidegre vagy a melegre.
