Az alvási problémák különösen gyakran fordulnak elő egy bizonyos időpontban, nevezetesen hajnali 3 és 4 óra között. Ez történik az úgynevezett „farkasok órájában” a szervezetünkkel a szakértők szerint.
Az alvási problémák sokfélék lehetnek: vannak, akik nehezen alszanak el, mások éjszaka gyakran felébrednek, és utána nem tudnak visszaaludni. Vannak azonban olyan jelenségek, amelyeket az alvásszakértők gyakrabban figyelnek meg, és ilyen az úgynevezett „farkasok órája” jelenség is.
Az, hogy egyesek hajnali 3 és 4 óra között ébrednek fel, egy orvosi jelenségnek köszönhető. Az ebben az időszakban történő ébredés a hormonszintekkel, pontosabban a melatonin, a szerotonin és a kortizol közötti kölcsönhatással függ össze.
Körülbelül hajnali 3 órakor az alvás során a test hőmérséklete jelentősen csökken, és a melatonin szintje megemelkedik. Ugyanakkor a kortizol és a szerotonin szintje lecsökken.
Ez a kombináció a kortizol stresszcsökkentő hatásának és a szerotonin hangulatjavító hatásának hiányához vezet. A nagyon magas melatoninaktivitással együtt ez megzavarja a pihentető alváshoz szükséges hormonális egyensúlyt – így könnyebben felébredünk.
Az alvás egy komplex fiziológiai folyamat, amely különböző alvási ciklusokból áll, beleértve a nem REM alvást és a REM (gyors szemmozgásos) alvást. Ezek a ciklusok többször megismétlődnek az éjszaka folyamán, és különböző hormonok és idegpályák kölcsönhatása szabályozza az alvás-ébrenlét ciklust.
Néhány fontos hormonális szempont az alvásról
A melatonin az agyban található tobozmirigy által termelt alvási hormon. Termelése általában este és az éjszaka első felében fokozódik, hogy felkészítse a szervezetünket az alvásra. A melatonin szint emelkedése segít szabályozni az alvás-ébrenlét ciklust és elősegíti az alvást.
Az adenozin egy olyan anyag, amely ébrenlétünk alatt felhalmozódik az agyban, és elősegíti az álmosságot. Minél tovább maradunk ébren, annál több adenozin halmozódik fel, ami végül fáradtságérzetet okoz. Alvás közben aztán az adenozin szintje az agyban csökken, ami pihentető alvást eredményez.
A kortizol a mellékvesék által termelt stresszhormon. Normális esetben a kortizolszintnek este és éjszaka csökkennie kell, hogy elősegítse az alvást. Az alvászavarokkal küzdő embereknél azonban a kortizol ritmusának zavara alvási problémákhoz vezethet.
A növekedési hormonként ismert szomatotropin főként a mély alvás során szabadul fel. Szerepet játszik a test szöveteinek és sejtjeinek helyreállításában és növekedésében.
A szerotonin egy neurotranszmitter, amely a hangulat és az alvás szabályozásában vesz részt. Ennek a neurotranszmitternek az egyensúlyhiánya alvási problémákat okozhat.
