Talán nincs olyan párkapcsolat, amelyben soha, de tényleg soha ne ütötte volna fel a fejét egy veszekedés. Ha mégis létezik ilyen, minden tiszteletet megérdemel. Különösebben a veszekedéseknek nincs jelentőségük. Az emberek különbözőek, véleményük és értékeik, szokásaik eltérőek – ez már bőven elég a veszekedéshez. A kutya ott van elásva, hogy hogyan megy végbe a veszekedés. Cikkünkben pár hasznos tanácsot próbálunk adni a romboló hatású veszekedések elfolytásához.
Legtöbben ismerjük, hogy milyen az, amikor képünkből kikelve üvöltözünk párunkkal. Ez is részben a párkapcsolatok hordaléka. Ugyan akkor építő jellegük is van, ha okosan közelítjük meg. Olyan, soha ki nem mondott problémák látnak napvilágot, amelyekre rögtön megoldást kell keresnünk. Ugyan akkor a “békítő-szex” sem sárízű, jól tudjuk.
Általában a beszélgetés közben beszúrt rövid, nyers és egyenes megszólalások, mint például “Vidd le a szemetet!”, “Na én ezt meguntam!”, “Ne azt nézzük, mert az egy baromság!” igen rövid idő alatt vitát szítanak. Tartsuk szem előtt, hogy párunk nem a rabszolgánk. Mindezek helyett próbáljuk így megközelíteni a véleményünket, vagy kérelmünket: “Légyszi, vidd ki a szemetet, és most nem érek rá”, “Ne haragudj, de ebhez most nincs energiám, később folytatjuk”, “Tudom, hogy te kedveled, de most nincs hozza hangulatom”.
A legfontosabb a kompromisszum, a mérleg egyensúlyban tartása végett. Soha ne mondjuk azt, hogy párunk barátai full idióták, barmok, unalmas emberek, mert ezzel őt sértjük meg a legjobban.
1. Ha párunkkal épp egy szülinapi partin, szórakozóhelyen, esetleg társaságban egy bárban vagy étteremben készülnénk vitatkozni, azonnal próbáljuk elkerülni! A nyilvános helyen történő veszekedés első sorban nagyon égő, másodsorban pedig sosem nyújt megoldást. Ilyen vonjuk félre párunkat, és a lehető legnagyobb nyugalommal mondjuk azt: “Figyelj, itt és most ezt nem tudjuk megvitatni, és nem akarom, hogy a hírtelen harag miatt összekapjunk. Tegyük félre, és otthon majd folytatjuk”.
2. Amikor már érezzük, hogy elrobbanunk
Érdemes egy kis időt kérni. Nem vicc. Párunkkal közöljük, hogy szeretnénk egy kis szünetet tartani, hogy lehiggadhassunk, mert a küszöbön érezzük az indulatot, és nem szeretnénk hírtelen felindulásból olyasmit mondani, vagy tenni, amit később megbánunk. Egy séta, levegőzés, nem árt ilyenkor.
3. Megtörténhet, hogy tévedtünk
Lepjük meg párunkat, és valljuk be őszintén: “Figyelj, tévedtem, sajnálom!”. A meglepetéstől az is megeshet, hogy párunk is megenyhül, és hajlani fog arra, hogy mind a ketten rosszul reagáltatok, és jobb, ha minél előbb rendbe tesztek mindent.
Bévé
