Egy-két apró hajtás miatt még nem feltétlenül kell kidobni a burgonyát, de vannak olyan jelek, amelyeknél jobb nem kockáztatni. A megpuhult, erősen kihajtott vagy zöldes krumpli természetes méreganyagokból a szokásosnál többet tartalmazhat, és akár ételmérgezést is okozhat. Az sem mindegy, hogy a hajtásokat egyszerűen letörjük, vagy megfelelően eltávolítjuk a környező részekkel együtt.
A burgonya sok magyar háztartásban alapélelmiszer, mégis előfordul, hogy néhány hétre megfeledkezünk a kamrában tárolt készletről. Amikor újra elővesszük, a gumókon apró csírákat találhatunk, esetleg a héjuk zöldes árnyalatot kapott. Ilyenkor sokan egyszerűen levágják a hajtásokat, és a burgonyát a megszokott módon elkészítik.
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság és a német Szövetségi Kockázatértékelési Intézet (BfR) szakmai tájékoztatásai alapján a burgonya állapota döntő jelentőségű. A kisebb hajtásokkal rendelkező, továbbra is kemény gumó általában felhasználható megfelelő tisztítás után, az elöregedett, erősen zöld vagy hosszú hajtásokat növesztett példányokat viszont nem ajánlott elfogyasztani.
Miért lehet mérgező a kihajtott burgonya?
A burgonya a betakarítás után is élő növényi rész marad. A gumóban tartalékolt tápanyagok teszik lehetővé, hogy megfelelő körülmények között új hajtások fejlődjenek ki belőle. A csírázást elsősorban a hosszú tárolási idő és a meleg gyorsítja, a fény pedig elősegíti a zöldülést.
A kockázatot két természetes vegyület, az alfa-szolanin és az alfa-chakonin jelenti. Ezek a glikoalkaloidok a burgonyanövény védekező rendszerének részei, és kis mennyiségben a normális gumókban is jelen vannak.
A koncentrációjuk különösen magas lehet a hajtásokban, a rügyek környékén és a héj egyes részeiben. A sérülés, a fényhatás és a kedvezőtlen tárolás szintén növelheti a mennyiségüket.
Nagyobb mennyiségben fogyasztva ezek az anyagok hányingert, hasi fájdalmat, hányást és hasmenést okozhatnak. Ritkábban idegrendszeri tünetek is jelentkezhetnek.
Az EFSA szerint a glikoalkaloidok akut egészségügyi kockázatot jelenthetnek, különösen akkor, ha egy élelmiszerben a szokásosnál magasabb koncentrációban fordulnak elő. A tényleges veszélyt az elfogyasztott mennyiség és az érintett személy testtömege is befolyásolja.
Mikor ehető még a kihajtott krumpli?
Ha a burgonya kemény, nem ráncosodott össze, nem rothadt, és csupán néhány rövid hajtás látható rajta, általában még felhasználható.
Ilyenkor a hajtásokat teljesen el kell távolítani, a csírák körüli részeket pedig mélyebben ki kell vágni. A burgonyát célszerű meghámozni, és ellenőrizni, hogy a húsa egészséges, egyenletes színű-e.
Más a helyzet, ha a gumó már erősen kihajtott. A német BfR szerint a régi, kiszáradt, zöld vagy sok hajtást növesztett burgonya fogyasztása nem ajánlott.
A következő jelek esetén jobb kidobni:
- Hosszú vagy nagy számban megjelenő hajtások: a burgonya már előrehaladott csírázási állapotban van.
- Puha, fonnyadt, erősen ráncos felület: a gumó jelentős mennyiségű vizet veszített, és elöregedett.
- Kiterjedt zöld elszíneződés: fokozott glikoalkaloid-tartalomra utalhat.
- Rothadás, penész vagy súlyos sérülés: a burgonya már más élelmiszer-biztonsági kockázatot is jelenthet.
- Keserű íz vagy szokatlan, égető érzés a szájban: figyelmeztető jel lehet, ezért az ételt nem szabad tovább fogyasztani.
A szolanin és a chakonin mennyiségét ránézésre nem lehet pontosan meghatározni. A külső jelek segíthetnek a döntésben, de nem helyettesítik a laboratóriumi vizsgálatot.
Miért veszélyes a zöld burgonya?
Sokan úgy gondolják, hogy a burgonya zöld színe maga a méreganyag. Valójában a zöldülést a klorofill okozza, amely önmagában nem mérgező.
A probléma az, hogy a fényhatás a klorofill képződésével párhuzamosan a glikoalkaloidok felhalmozódását is elősegítheti. A zöld szín ezért fontos figyelmeztető jel, még akkor is, ha nem mutatja meg pontosan a mérgező vegyületek mennyiségét.
Egy kis zöld folt a kemény, egyébként ép burgonyából bőségesen kivágható, és a gumó meghámozás után felhasználható lehet. Ha viszont a felület jelentős része zöld, vagy a húsában is elszíneződés látható, biztonságosabb az egész burgonyát kidobni.
A sötétebb héjú, például vörös vagy lilás fajtáknál az elszíneződés kevésbé feltűnő, ezért hámozás után is érdemes alaposan megvizsgálni a gumót.
A főzés nem teszi automatikusan biztonságossá a mérgező anyagokban gazdag burgonyát. Egyes elkészítési módok csökkenthetik a glikoalkaloidok mennyiségét, de a szokásos sütésre és főzésre nem szabad úgy tekinteni, mint amely biztosan megszünteti a kockázatot.
Mit tegyünk, ha már ettünk kihajtott burgonyát?
Ha a burgonya jó állapotú volt, és a néhány apró hajtást alaposan eltávolítottuk, önmagában a fogyasztása miatt általában nincs ok aggodalomra.
Amennyiben viszont zöld, erősen kihajtott vagy keserű burgonyát ettünk, érdemes figyelni az esetleges panaszokra. A mérgezés tünetei közé tartozhat a hányinger, a hányás, a hasmenés, a hasi görcs és a rossz közérzet. Súlyosabb esetben szédülés, gyengeség vagy zavartság is felléphet.
Mérgezés gyanúja esetén orvosi vagy toxikológiai tanácsot kell kérni, különösen akkor, ha gyermek fogyasztotta az ételt. Súlyos rosszullét, tudatzavar vagy légzési nehézség esetén azonnali sürgősségi segítség szükséges, Magyarországon a 112-es segélyhívón.
Így tárold a burgonyát, hogy minél tovább friss maradjon
A megfelelő tárolás nemcsak a pazarlást csökkenti, hanem a burgonya biztonságos felhasználását is segíti. A legfontosabb, hogy a gumókat fénytől védett, hűvös, jól szellőző helyen tartsuk.
A tűzhely, a sütő vagy a radiátor közelsége nem megfelelő, mert a magasabb hőmérséklet gyorsíthatja a csírázást. A napfénynek kitett konyhapulton pedig könnyebben megzöldülhet a héjuk.
A burgonyát ne tároljuk tartósan nedves, lezárt műanyag zacskóban. Jobb választás lehet egy szellőző kosár, papírzacskó vagy láda, amely megakadályozza a fény bejutását, de lehetővé teszi a levegő áramlását.
Tárolás előtt nem szükséges megmosni a burgonyát, mivel a héjon maradó nedvesség elősegítheti a romlását. A készletet érdemes rendszeresen átválogatni, a romló darabokat pedig eltávolítani.
A megfelelően tárolt és elkészített burgonya értékes része lehet az étrendnek: káliumot, C-vitamint, B6-vitamint és rostot is biztosít. A héjában lévő tápanyagok miatt sokan szívesen fogyasztják hámozás nélkül, de erre csak jó állapotú, nem zöld, egészséges gumó esetében érdemes gondolni.
