36 évvel a rendszerváltás után, november 4-én nyilvánosságra hozták a kommunista állambiztonsági szolgálatok fennmaradt iratainak egy részét. A nyitottaktak.hu oldalon mintegy 60 ezer ember neve kereshető, köztük olyanoké is, akiket megpróbáltak beszervezni, de végül nem működtek együtt a titkosszolgálatokkal. Magyar Péter miniszterelnök történelmi mulasztás pótlásáról beszélt, és arra kérte az embereket, hogy körültekintően kezeljék a nyilvánosságra került információkat.
November 4-én, az 1956-os forradalom leverésének 70. évfordulóján vált elérhetővé a nyitottaktak.hu adatbázisa, amelyben bárki regisztráció nélkül kereshet az egykori állambiztonsági hálózat fennmaradt dokumentumai között.
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában (ÁBTL) tartott sajtótájékoztatón Magyar Péter miniszterelnök mellett Görög Márta igazságügyi miniszter, Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter és Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter is részt vett. A levéltár raktárában Cseh Gergő Bendegúz főigazgató mutatta be a történelmi dokumentumokat és azok megőrzésének körülményeit.
A miniszterelnök szerint a mostani lépéssel egy 36 éve fennálló mulasztást pótolnak, hiszen Magyarországon a rendszerváltás óta nem történt meg az állambiztonsági nyilvántartások ilyen széles körű nyilvánosságra hozatala.
„Traumát feldolgozni megbeszélés, kérdések nélkül nem lehet” – fogalmazott Magyar Péter, aki hangsúlyozta, hogy az iratok megismerését nem megbélyegzésre, hanem a múlt feltárására kell felhasználni.
Mit lehet megtudni a nyilvánosságra hozott ügynökaktákból?
Az adatbázisban jelenleg három dokumentumtípus érhető el: a 6-os kartonok, a beszervezési naplók, valamint a mágnesszalagokon megőrzött hálózati adattár.
A 6-os kartonok az érintettek személyazonosító adatai mellett a fedőnevüket, beszervezésük időpontját és körülményeit, valamint az őket foglalkoztató állambiztonsági tisztek adatait is tartalmazhatják. Az 1957 és 1962 között keletkezett B-naplók mintegy 25 ezer nevet őriznek, míg a mágnesszalagok hálózati nyilvántartásában körülbelül 55 ezer személy adatai maradtak fenn.
A honlapon név, születési adatok, anyja neve, fedőnév és irattípus alapján is lehet keresni. A dokumentumok értelmezését külön fogalomtár és magyarázó anyagok segítik.
2027. február 25-én további több mint 9 ezer beszervezési dosszié válik nyilvánossá. Ezek a jelenleg hozzáférhető iratoknál részletesebb információkat tartalmazhatnak az érintettek múltjáról, személyes kapcsolatairól és állambiztonsági tevékenységéről.
Nem mindenki volt besúgó, akinek a neve szerepel az aktákban
Cseh Gergő Bendegúz, az ÁBTL főigazgatója külön felhívta a figyelmet arra, hogy egy nyilvántartásban szereplő név önmagában nem bizonyítja a titkosszolgálatokkal való tényleges együttműködést.
Előfordult, hogy valakit beszerveztek, de soha nem készített jelentést, mások pedig már a beszervezési kísérletet is visszautasították. Sokan ráadásul fenyegetés vagy zsarolás hatására kerültek kapcsolatba az állambiztonsággal.
„Ha valaki rátalál egy ismerős, egy rokon nevére, inkább kíváncsi legyen és érdeklődő, ne ítélkező. A levéltár aztán sok más forrásból tud segíteni, és mélyebben meg lehet ismerni egy emberi sorsot” – hangsúlyozta a főigazgató.
Magyar Péter szintén arra kérte a nyilvánosságot, hogy méltósággal és emberséggel kezelje az adatokat, különösen azért, mert sok esetben már elhunyt családtagok múltjáról kerülhetnek elő eddig ismeretlen részletek.
A teljes magyar társadalmat átszőtte az állambiztonsági hálózat
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a Rákosi– és Kádár-korszakban becslések szerint 150–160 ezer hálózati személy fordulhatott meg a titkosszolgálatok rendszerében.
Nemcsak politikusokat vagy közismert embereket szerveztek be: tanárok, diákok, bányászok, gyári munkások és más hétköznapi emberek is szerepeltek a hálózatban. Az informátorok munkahelyekről, iskolákból, templomokból, barátokról és családtagokról is jelenthettek.
A fennmaradt dokumentumok azonban korántsem teljesek. Az 1956-os forradalom idején, majd a rendszerváltást megelőző években jelentős mennyiségű irat semmisült meg, más dokumentumok pedig magánszemélyekhez kerülhettek.
Cseh Gergő Bendegúz szerint további magyar állambiztonsági iratok orosz levéltárakban is lehetnek, mivel a szovjet hatóságok hozzáférhettek ezekhez az anyagokhoz. A moszkvai dokumentumok megismerésére azonban jelenleg kevés az esély.
Bóka János politikai cirkusznak nevezte az akták nyilvánosságra hozatalát, Magyar Péter visszautasította a kritikát
Bóka János, a Fidesz frakcióvezetője szerint a döntés alkalmas arra, hogy megossza a magyar társadalmat, békétlenséget szítson, és elterelje a figyelmet az ország valódi problémáiról.
„Politikai cirkusz ez, ha már kenyérre a 2027-es költségvetési tervezet alapján egyre kisebb az esély” – fogalmazott a politikus.
Magyar Péter miniszterelnök visszautasította a bírálatot, és hangsúlyozta, hogy az akták megnyitása a rendszerváltás megkésett, de elengedhetetlen lépése. Felidézte, hogy a Fidesz–KDNP korábban 25 alkalommal utasította el az aktanyilvánosságra vonatkozó javaslatokat, noha 2010 után parlamenti kétharmaddal is lehetősége lett volna rendezni a kérdést.
A kormányfő szerint a dokumentumok évtizedeken át tartó visszatartása zsarolásokra és politikai visszaélésekre is lehetőséget teremthetett. Ugyanakkor kiemelte, hogy a mostani nyilvánosságra hozatal célja nem az ítélkezés, hanem a múlt megismerése és a társadalmi párbeszéd elősegítése.
Lelki segítséget is biztosítanak az érintetteknek
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter bejelentette, hogy az akták nyilvánosságra hozatalával párhuzamosan szakértői támogatást is biztosítanak azoknak, akik saját magukról vagy hozzátartozóikról találnak megrázó információkat.
A pszichológiai segítségnyújtásról a kormany.hu/ugynokaktak oldalon lehet tájékozódni.
A levéltár a dokumentumok hitelességének megőrzésére is külön figyelmet fordít. A digitalizált iratokat vízjellel és elektronikus aláírással látják el, így az esetlegesen terjesztett hamis kartonokat össze lehet vetni a hivatalos dokumentumokkal.
Magyar Péter figyelmeztetett, hogy a hamisított iratok közzététele büntetőjogi következményekkel járhat, ezért arra kérte a lakosságot, hogy a közösségi médiában terjedő állításokat minden esetben a hivatalos nyitottaktak.hu oldalon ellenőrizzék.
