KezdőlapHírek72 órára elegendő élelmiszer, víz és gyógyszer: erre kéri az EU az...

72 órára elegendő élelmiszer, víz és gyógyszer: erre kéri az EU az európai családokat – Magyarországot is érinti az ajánlás

-

Iratkozz fel hírlevelünkre, vagy kövess minket a Viberen, a Telegramon, Whatsappon és a Google Hírek-en!

Állítsd be, hogy a Twice.hu cikkeit mindig az elsők között lásd a Google-ben

Legalább három napra elegendő élelmiszerrel, ivóvízzel és alapvető gyógyszerekkel kellene felkészülnie minden európai háztartásnak egy esetleges válsághelyzetre. Az Európai Bizottság novemberben új útmutatót mutatott be, amely Magyarországra is vonatkozik. A cél nem a pánikkeltés: Brüsszel azt szeretné, hogy a családok áramkimaradás, árvíz, kibertámadás vagy más rendkívüli esemény esetén akkor is képesek legyenek ellátni magukat, ha az első órákban nem jut el hozzájuk a segítség.

Hirdetés

Egy többnapos áramszünet, a vezetékes ivóvízellátás megszakadása vagy egy súlyos vihar rövid idő alatt megváltoztathatja egy család mindennapjait. Nem működik a bankkártyás fizetés, lemerülnek a telefonok, bezárhatnak az üzletek, és a közlekedés is akadozhat. Ilyenkor egy palack ivóvíz, néhány tartós élelmiszer vagy a rendszeresen szedett gyógyszerek otthoni tartaléka különösen fontossá válhat.

Az Európai Bizottság ezért azt javasolja, hogy az uniós polgárok legalább 72 órán keresztül képesek legyenek fedezni alapvető szükségleteiket külső segítség nélkül.

Az elképzelés nem teljesen új. Az EU már 2025. március 26-án elfogadott válságfelkészülési stratégiájában is megfogalmazta a háromnapos önellátás célját. Hadja Lahbib, a válságkezelésért és felkészültségért felelős európai biztos 2026. november 3-án részletesebb útmutatókat ismertetett az Európai Polgári Védelmi Fórumon.

Hirdetés

Az ajánlások minden tagállamnak, így Magyarországnak is szólnak, de nem jelentenek kötelező készletfelhalmozást, és nem vezetnek be új lakossági jogi kötelezettséget.

Miért éppen most figyelmeztet az Európai Unió?

Az uniós döntés mögött több, egymástól eltérő kockázat áll.



Az ukrajnai háború, az európai kritikus infrastruktúrát érintő szabotázskísérletek, a kibertámadások és a szélsőséges időjárási események egyaránt rávilágítottak arra, mennyire sérülékenyek lehetnek a mindennap használt szolgáltatások.

Egy jelentős áramszünet nem feltétlenül csak a világítást érinti. Megzavarhatja a mobilhálózatokat, a banki szolgáltatásokat, a vízellátást, a fűtést és az élelmiszerek tárolását is. Árvíz vagy heves vihar esetén utak válhatnak járhatatlanná, települések szigetelődhetnek el, és a mentőegységeknek egyszerre sok helyen kell beavatkozniuk.

Hirdetés

Magyarországon is előfordulhatnak olyan rendkívüli helyzetek, amelyek miatt átmenetileg nélkülözni kell egyes szolgáltatásokat. Az árvízi védekezés, a viharok utáni helyreállítás és a helyi áramkimaradások kezelése már most is a hazai katasztrófavédelem feladatai közé tartozik.

Az EU ajánlása nem azt jelenti, hogy a Bizottság közvetlen háborús veszélyre figyelmeztetné a magyar lakosságot, vagy hogy konkrét katasztrófa bekövetkezését jelezné előre. A felkészülés többféle lehetséges veszélyhelyzetre vonatkozik.

Mi legyen otthon, ha 72 órán át nem érkezik segítség?

A legfontosabb, hogy a család minden tagja rendelkezzen elegendő ivóvízzel, élelmiszerrel és a számára szükséges gyógyszerekkel.

Egy háromnapos otthoni tartalék összeállításakor érdemes a következőkre gondolni:

  • Ivóvíz: személyenként naponta körülbelül 2–3 literrel célszerű tervezni ivásra, az egyéni szükségletek és a körülmények figyelembevételével. A főzéshez és a tisztálkodáshoz további vízre lehet szükség.
  • Tartós élelmiszer: konzervek, kekszek, kétszersült, energiadús és lehetőleg főzés nélkül is fogyasztható ételek.
  • Gyógyszerek és elsősegélycsomag: a rendszeresen szedett készítmények, kötszerek, fertőtlenítő és az egyéni egészségi állapothoz szükséges eszközök.
  • Világítás és kommunikáció: elemes zseblámpa, tartalék elemek, feltöltött powerbank és lehetőség szerint elemes rádió.
  • Alapvető személyes felszerelés: higiéniai termékek, meleg ruházat, takaró, némi készpénz, valamint a fontos iratok másolata.

Külön figyelmet igényelnek a kisgyermekek, az idősek, a fogyatékossággal élők és azok, akik rendszeres gyógyszeres kezelésre vagy elektromos orvosi berendezésre szorulnak. Az ő szükségleteik alapján személyre szabott tervet kell készíteni.

A készleteket nem szükséges egyszerre, jelentős kiadással beszerezni. A tartós élelmiszerekből fokozatosan is kialakítható olyan forgó készlet, amelyből a család a mindennapokban fogyaszt, majd pótolja az elhasznált termékeket.

Vészhelyzeti hátizsákot is ajánlanak – Magyarországon is van erre útmutató

Az uniós javaslat nemcsak az otthoni tartalékokról szól. A családoknak érdemes egy gyorsan felvehető hátizsákot is előkészíteniük arra az esetre, ha el kell hagyniuk a lakóhelyüket.

A magyar Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság ugyancsak azt tanácsolja, hogy kitelepítés esetére minden család készítsen össze veszélyhelyzeti csomagot.

A hazai útmutató szerint ebben helyet kell kapniuk a legfontosabb személyes iratoknak, gyógyszereknek, alapvető higiéniai eszközöknek, néhány napra elegendő tartós élelmiszernek és innivalónak. A csomagot lehetőleg hátizsákban vagy válltáskában érdemes tartani, hogy szükség esetén a kezek szabadon maradjanak.

Fontos különbség, hogy az otthoni 72 órás tartalék és a kitelepítéskor magunkkal vihető hátizsák nem ugyanaz. A lakásban nagyobb mennyiségű vizet és élelmiszert lehet tárolni, míg az evakuálási csomagnál a súly és a könnyű szállíthatóság is meghatározó.

Érdemes előre megbeszélni, hol találkozik a család, ha a telefonhálózat nem működik, ki segít az idős hozzátartozóknak, és hogyan gondoskodnak a háziállatokról.

Miért pont három napra kell felkészülni?

A 72 óra a katasztrófavédelmi felkészülésben gyakran alkalmazott alapidőtartam.

Egy nagyobb veszélyhelyzet első szakaszában a mentőegységeknek fel kell mérniük a károkat, meg kell szervezniük a beavatkozást, és elsőbbséget kell biztosítaniuk az életveszélyben lévőknek. Ha a lakosság egy része átmenetileg képes önállóan gondoskodni az alapvető szükségleteiről, az csökkentheti a sürgősségi ellátórendszerre nehezedő terhelést.

Ez nem jelenti azt, hogy a segítség csak a harmadik nap után érkezhet meg. A mentés és a sürgős ellátás a veszélyhelyzet kezdetétől zajlik, a helyreállítás időigénye pedig az esemény súlyosságától függ.

A háromnapos készlet minimumcél, nem garancia arra, hogy minden válsághelyzet 72 órán belül megoldódik. Súlyosabb, elhúzódó ellátási zavarok esetén hosszabb önellátásra is szükség lehet.

Az iskolákban is tanítanák a válsághelyzeti felkészülést

A november 3-án ismertetett uniós útmutatók négy fő területre összpontosítanak: a 72 órás önellátásra, a gyermekek felkészítésére, a fogyatékossággal élő emberek szükségleteinek figyelembevételére és a hiteles veszélyhelyzeti tájékoztatásra.

Az Európai Bizottság azt szeretné, hogy már az óvodás és kisiskolás korú gyerekek is életkoruknak megfelelő módon tanulják meg, miként reagáljanak egy riasztásra, hogyan kérjenek segítséget, és milyen alapvető lépéseket tehetnek a saját biztonságuk érdekében.

A felkészítés célja nem a félelemkeltés, hanem a gyakorlati tudás átadása. Ide tartozik a 112-es segélyhívó szám ismerete, a megbízható tájékoztatás követése és az alapvető elsősegélynyújtási ismeretek elsajátítása.

A Bizottság emellett kezdeményezte egy évente megrendezett uniós felkészültségi nap bevezetését, amelynek első alkalma a tervek szerint 2027. október 23-án lenne.

Az új ajánlások végrehajtásának részletei továbbra is a tagállamokra tartoznak. Magyarországon a lakosság a katasztrófavédelem hivatalos tájékoztatásaiból ismerheti meg a helyi kockázatokat, a kitelepítés szabályait és a veszélyhelyzeti csomag ajánlott tartalmát.

Hirdetés

Iratkozz fel az ingyenes hírlevelünkre

RSS Feed Beágyazás

Ezeket olvastad már?

    Legfrissebb

    Hirdetés

    Csemegézz

    Ez is érdekelhet