KezdőlapHírekÍgy fűtenek a skandinávok -30 fokban is: Magyarországon is sokat spórolhatnánk a...

Így fűtenek a skandinávok -30 fokban is: Magyarországon is sokat spórolhatnánk a módszereikkel

-

Iratkozz fel hírlevelünkre, vagy kövess minket a Viberen, a Telegramon, Whatsappon és a Google Hírek-en!

Állítsd be, hogy a Twice.hu cikkeit mindig az elsők között lásd a Google-ben

Norvégiában, Svédországban és Finnországban a téli hőmérséklet helyenként mínusz 30 fok alá is süllyedhet, mégsem feltétlenül kell hatalmas energiaveszteséggel számolniuk az ott élőknek. Az északi országokban a korszerű hőszivattyúk, a távfűtési rendszerek és a gondosan szigetelt épületek együtt segítenek csökkenteni a fűtés energiaigényét. A tapasztalataik Magyarországon is hasznosak lehetnek, különösen a régebbi családi házak tulajdonosainak.

Hirdetés

Amikor beköszönt a hideg, sok magyar háztartásban ugyanaz a kérdés merül fel: hogyan lehetne melegen tartani a lakást anélkül, hogy a fűtésszámla jelentősen megemelkedne? A régebbi családi házaknál különösen nagy gondot okozhat a rossz hőszigetelés, az elavult nyílászáró vagy a nem megfelelően beállított fűtési rendszer.

Észak-Európában jóval keményebb telekkel is számolni kell, ezért az épületek tervezésénél és korszerűsítésénél régóta kiemelt szempont az energiahatékonyság. A megoldás nem egyetlen különleges fűtőberendezésben rejlik. Az északi szemlélet alapja, hogy először a hőveszteséget kell mérsékelni, és csak utána érdemes meghatározni, mennyi energiára van szükség a megfelelő hőmérséklet fenntartásához.

Ez Magyarországon is fontos tanulság, hiszen hiába szerelünk fel nagyobb teljesítményű kazánt vagy modernebb hőszivattyút, ha a megtermelt hő jelentős része a falakon, a födémen és az ablakokon keresztül távozik.

Hirdetés

Norvégiában a hőszivattyú az egyik legfontosabb megoldás

Norvégiában a villamos energia meghatározó szerepet játszik az otthonok fűtésében. Az ország áramtermelésének túlnyomó része vízerőművekből származik, sok családi házban pedig elektromos fűtést és hőszivattyút használnak.

Különösen elterjedtek a levegő–levegő hőszivattyúk, amelyek működési elve a Magyarországon is ismert, fűtésre alkalmas inverteres klímákéhoz hasonló. A berendezés a kültéri levegőből von el hőt, majd azt a lakás belsejében adja le.



Ez fagypont alatt is működhet, hiszen a hideg levegő is tartalmaz hasznosítható hőenergiát. A hőszivattyú előnye, hogy egy kilowattóra villamos energiából kedvező körülmények között több kilowattóra hőt képes előállítani.

A hatékonyság ugyanakkor a külső hőmérséklet csökkenésével rendszerint romlik. A mínusz 20–30 fokos hidegben ezért különösen fontos, hogy a készülék alkalmas legyen az adott éghajlatra, megfelelően méretezzék, és szükség esetén kiegészítő fűtés is rendelkezésre álljon.

Hirdetés

A norvég otthonokban emiatt ma is sok helyen megtalálhatók a fatüzelésű kályhák, amelyek a hőszivattyú mellett a leghidegebb napokon vagy tartalék fűtésként működhetnek.

Magyarországon is megérheti a hőszivattyú?

Hazánkban egyre több családi házban használnak fűtésre alkalmas klímát vagy levegő–víz hőszivattyút. A két megoldás között lényeges különbség van: a fűtőklíma közvetlenül a helyiség levegőjét melegíti, míg a levegő–víz rendszer radiátorokat, padlófűtést vagy más vízkeringetéses hőleadókat is elláthat.

Magyarországon további előnyt jelenthet a H tarifa, amelyet megfelelő műszaki feltételeknek megfelelő hőszivattyús rendszerekkel lehet igénybe venni. Az MVM tájékoztatása szerint ez a kedvezményes villamosenergia-tarifa október 15. és április 15. között használható.

A megtérülés viszont nem automatikus. Egy rosszul szigetelt, magas hőmérsékletű radiátoros rendszerrel felszerelt házban a hőszivattyú üzemeltetése jóval kedvezőtlenebb lehet, mint egy korszerű, alacsony hőigényű épületben. A beruházás előtt ezért érdemes energetikai felmérést és éves költségszámítást készíttetni.

Svédországban és Dániában azt a hőt is hasznosítják, amely máshol elveszne

A svéd lakóházak fűtésében jelentős szerepet kapnak a hőszivattyúk, különösen az önálló családi házaknál. A többlakásos épületek nagy részét viszont távfűtési hálózat látja el.

A távfűtés Magyarországon sem ismeretlen: Budapesten és több vidéki nagyvárosban is számos lakás kapja így a meleget. Az északi rendszerek egyik meghatározó jellemzője, hogy többféle hőforrást kapcsolnak össze.

Svédországban a biomassza, a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés, a nagyméretű hőszivattyúk és az ipari hulladékhő egyaránt szerepet kaphat a távhő előállításában. A gyárakból vagy más létesítményekből származó, egyébként elvesző hőt például lakóépületek fűtésére is felhasználhatják.

Dánia különösen nagy hangsúlyt helyez erre a megoldásra. A Dán Energiaügynökség adatai szerint 2024-ben a háztartások mintegy 69 százaléka csatlakozott távfűtési hálózathoz.

Az ilyen rendszerek előnye, hogy sok épületet lehet központilag ellátni, és a hőtermelés energiaforrásai idővel változtathatók. A gazdaságosság természetesen függ a hálózat állapotától, a hőforrások költségétől és a helyi adottságoktól.

Magyarországon elsősorban a sűrűn beépített városrészekben lehet jelentősége az ilyen fejlesztéseknek. Egy távfűtéses társasházban a lakók számára a fűtési rendszer beszabályozása, az épület szigetelése és a megfelelő fogyasztásszabályozás is fontos lehet.

Finnországban több fűtési rendszert kombinálnak, Izlandon a föld hőjét használják

Finnországban a városokban széles körben elterjedt a távfűtés, a családi házakban pedig elektromos fűtéssel, hőszivattyúkkal és fatüzelésű berendezésekkel is találkozhatunk.

A talajszondás hőszivattyúk különösen érdekesek, mert a föld viszonylag állandó hőmérsékletét hasznosítják. Működésük kevésbé függ a pillanatnyi kültéri levegő hőmérsékletétől, telepítésük viszont rendszerint nagyobb beruházást és megfelelő földtani adottságokat igényel.

Izlandon más a helyzet. A vulkanikus szigetországban a lakások fűtésére felhasznált energia hozzávetőleg 90 százaléka geotermikus eredetű. A föld mélyéből származó meleg víz sok településen közvetlenül jut el a fűtési hálózatokba.

Magyarország szintén rendelkezik geotermikus adottságokkal, és több településen használnak termálvizet távhőellátásra. Az izlandi modell teljes körű átvétele mégsem egyszerű: az elérhető vízhőmérséklet, a kutak létesítésének költsége, a vízkezelés és a szükséges csőhálózat mind befolyásolják, hol lehet gazdaságosan alkalmazni.

Mit tehetnek a magyar családok a fűtésszámla csökkentéséért?

Az északi országok tapasztalataiból a magyar otthonok számára az egyik legfontosabb tanulság a megfelelő hőszigetelés.

Különösen a régebbi, szigetelés nélküli családi házaknál lehet jelentős a megtakarítási lehetőség. A padlásfödémen, a homlokzaton, a padlón és a rosszul záródó ablakokon keresztül folyamatosan távozhat a meleg.

A Magyar Energiahatékonysági Intézet korábbi elemzése szerint a padlásfödém megfelelő utólagos szigetelése egyes épületeknél akár 20–25 százalék körüli energiamegtakarítást is eredményezhet. A tényleges eredmény a ház jelenlegi állapotától, a szigetelés vastagságától és a fűtési szokásoktól függ.

Ezért egy régi, szigeteletlen magyar családi háznál nem feltétlenül az új kazán vagy a hőszivattyú a legsürgetőbb beruházás. Sok esetben érdemes először megvizsgálni a födémet, a falak hőszigetelését és a nyílászárók állapotát.

A hőveszteség mérsékléséhez a kisebb beavatkozások is hozzájárulhatnak. Az elöregedett ablaktömítések cseréje, a radiátorok szabaddá tétele, a termosztát megfelelő beállítása és a fűtési rendszer karbantartása egyaránt javíthatja az energiafelhasználást.

Fontos, hogy a huzatmentesítés ne akadályozza a szükséges légcserét. Különösen a nyílt égésterű gázkészülékeknél veszélyes lehet a szellőzőnyílások lezárása, ezért az ilyen munkák előtt szakember véleményét kell kérni.

A korszerű nyílászárók és a vastag hőszigetelés mellett a szabályozott szellőzésnek is szerepe van az északi épületekben. Egyes lakásokban hővisszanyerős szellőztetést alkalmaznak, amely a távozó beltéri levegő hőjének egy részét átadja a beáramló friss levegőnek.

Magyarországon a legjobb megoldás attól függ, hogy családi házról, régebbi társasházi lakásról vagy távfűtéses ingatlanról van szó. A beruházások sorrendjét, a várható energiamegtakarítást és a megtérülést mindig az adott épület műszaki állapota és a tényleges energiaárak alapján célszerű meghatározni.

Hirdetés

Iratkozz fel az ingyenes hírlevelünkre

RSS Feed Beágyazás

Ezeket olvastad már?

    Legfrissebb

    Hirdetés

    Csemegézz

    Ez is érdekelhet