A Kreml megerősítette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök és Donald Trump amerikai elnök lehetséges budapesti találkozója komoly előkészítést igényel, és egyelőre nincs kitűzött időpontja a csúcstalálkozónak.
Dmitrij Peskov, az orosz elnök szóvivője kedden újságíróknak nyilatkozva elmondta: „A dátumok még nem kerültek rögzítésre, de előtte gondos előkészületekre van szükség, és ez időbe telik.”
Peskov hangsúlyozta, hogy a találkozó mindkét fél közös kívánsága, ugyanakkor számos, a médiában megjelent információ „nem felel meg a valóságnak”.
„Ezek többnyire egyáltalán nem felelnek meg a valóságnak” – mondta, hozzátéve, hogy a jelenlegi helyzet „a legmagasabb szintű beavatkozást” igényli, és minden részletet gondosan elő kell készíteni.
A múlt héten Putyin telefonon beszélt Trumppal, és a megbeszélés középpontjában az ukrajnai helyzet állt. A hívás után Trump bejelentette, hogy Budapesten találkozni kíván az orosz elnökkel, bár a Fehér Ház azóta mérsékelte a várakozásokat.
Egy nappal korábban a Trump-adminisztráció egyik tisztviselője a RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek azt nyilatkozta, hogy „a közeljövőben nem terveznek találkozót” az orosz elnökkel.
Trump ugyanakkor újságírói kérdésre válaszolva úgy fogalmazott, hogy a döntés még nem végleges, de „két napon belül pontosabb információkat” fognak közölni.
Orbán Viktor is megszólalt az ügyben, megerősítve, hogy a csúcstalálkozó előkészületei tovább zajlanak. A miniszterelnök szerint Magyarország „minden diplomáciai támogatást megad”, hogy a találkozó megvalósulhasson Budapesten, amennyiben mindkét fél véglegesíti a döntést.
A lehetséges budapesti csúcstalálkozó nemzetközi érdeklődést váltott ki, hiszen ez lenne az első alkalom, hogy Trump és Putyin közvetlenül tárgyal egymással azóta, hogy az alaszkai találkozójuk nem hozott kézzelfogható eredményt.
A Fehér Ház és a Kreml egymásnak ellentmondó nyilatkozatai azt jelzik, hogy a diplomáciai előkészületek még a korai szakaszban járnak. A két vezető közötti kapcsolat továbbra is érzékeny téma a nemzetközi közösség számára, különösen az ukrajnai háború, a nyugati szankciók, és a befagyasztott orosz vagyon kérdésében.
A szakértők szerint a budapesti találkozó szimbolikus jelentőségű lehet, mivel Magyarország az utóbbi időben aktív közvetítő szerepet vállal a Kelet és a Nyugat között.
