Aleksandar Vučić vasárnap este elismerte, hogy politikai tábora elveszítette a 2026. október 25-i előrehozott szerbiai parlamenti választásokat. A Szerb Haladó Párt (SNS) köré szerveződött koalíció vereségét maga Vučić jelentette be, aki szerint a közel két éve tartó kormányellenes tüntetésekből kinőtt egyetemista mozgalom akár 140 mandátumot is szerezhet a 250 fős parlamentben. Ha a becslés beigazolódik, az Egyetemisták Listája önálló parlamenti többséghez juthat, véget vetve az SNS 2012 óta tartó kormányzati dominanciájának.
A Reuters és a szerb közszolgálati televízió, az RTS beszámolója szerint Aleksandar Vučić a szavazóhelyiségek bezárása után, pártja belgrádi választási központjában állt a nyilvánosság elé. Bár a hivatalos végeredmény akkor még nem állt rendelkezésre, közölte, hogy a rendelkezésükre álló reprezentatív mintavétel alapján egyértelműnek tartja a vereséget.
„Még nincsenek meg a végleges eredmények, de a mintavétel alapján egyértelmű, hogy elveszítettük ezeket a választásokat. Az Egyetemisták Listája győzött” – mondta.
A politikus számításai szerint az egyetemista mozgalom választási listája 135–140 képviselői helyet szerezhet, míg az általa vezetett Egyesült Szerbia koalíció körülbelül 105 mandátumra számíthat. A szerb parlamentben az önálló többséghez legalább 126 képviselő szükséges.
Ezek a számok Vučić választás estéjén ismertetett becslései, nem a Köztársasági Választási Bizottság végleges eredményei. A kisebb pártok és a nemzeti kisebbségi listák tényleges képviselete is a hivatalos mandátumkiosztás alapján válhat egyértelművé.
Egy tragédia indította el a mozgalmat, amely most leválthatja az SNS-t
A szerbiai politikai fordulat előzménye a 2024. november 1-jén történt újvidéki tragédia volt. A város vasútállomásának beton előtetője leszakadt, a katasztrófának összesen 16 halálos áldozata volt. A történtek felháborodást váltottak ki, különösen az építkezések ellenőrzése, a közbeszerzések átláthatósága és az állami intézmények felelőssége körül.
Az első tiltakozásokat egyetemisták szervezték, akik az ügy teljes kivizsgálását és a felelősök elszámoltatását követelték. A demonstrációkhoz később tanárok, orvosok, gazdálkodók és más társadalmi csoportok is csatlakoztak. A megmozdulások Belgrádból és Újvidékről az ország számos településére átterjedtek, és a korrupcióellenes követelések mellett egyre nagyobb hangsúlyt kaptak a szabad választásokkal és az állami intézmények működésével kapcsolatos kérdések.
A mozgalom végül úgy döntött, hogy az utcai tiltakozást parlamenti szerepvállalással egészíti ki. A Studentska lista – Studenti pobeđuju, magyarul Egyetemisták Listája – Győznek az egyetemisták nevű választási lista 250 jelöltet állított, akik között egyetemi oktatók, orvosok, civil aktivisták, művészek és sportolók is szerepelnek.
A kezdeményezés egyik sajátossága, hogy nem egyetlen politikus személyére épül. A jelölteket az egyetemi hallgatói gyűlések javaslatai alapján választották ki, és fontos szempont volt, hogy korábban ne töltsenek be magas politikai tisztségeket.
A mozgalom az SNS hatalomból való kiszorítását, a korrupció visszaszorítását és az állami intézmények működésének átalakítását helyezte programja középpontjába.
Ki vezeti a választást megnyerő Egyetemisták Listáját?
A lista első helyén Ilija Srđanović újvidéki kardiológus és egyetemi professzor áll. Az orvos az újvidéki egyetemen tanít, és a Vajdasági Szív- és Érrendszeri Betegségek Intézetében is dolgozik. Már az egyetemista tüntetések kezdeti időszakában kiállt a tiltakozók mellett, később pedig több nyilvános megmozduláson is felszólalt.
Srđanović hangsúlyozta, hogy nem tekinti magát a mozgalom kizárólagos vezetőjének. Egy korábbi interjúban úgy fogalmazott, hogy inkább első az egyenlők között, és a politikai szerepvállalása ellenére sem szeretne teljesen elszakadni orvosi hivatásától.
Azt egyelőre nem erősítette meg, hogy győzelem esetén vállalná-e a miniszterelnöki tisztséget. Az Egyetemisták Listája korábban szakértői kormány felállításának lehetőségéről beszélt, de a majdani kormány összetétele és vezetőjének személye még nem dőlt el.
A választási lista támogatói között több ismert szerb közéleti szereplő is megjelent. A hagyományos ellenzék egyes szervezetei szintén támogatták az egyetemisták kezdeményezését, amely a kampányban igyekezett távolságot tartani a korábbi pártpolitikai megosztottságtól.
A hivatalos eredményekre még várni kell
A szerb Köztársasági Választási Bizottság adatai szerint a vasárnapi előrehozott parlamenti választásokon 6 451 292 állampolgár rendelkezett szavazati joggal. A választók 18 lista közül választhattak, a szavazás tétje pedig a 250 parlamenti mandátum elosztása volt.
A választási bizottság kora esti tájékoztatása alapján 18 óráig a választópolgárok 64,89 százaléka járult az urnákhoz a közölt területi adatok szerint. Az előzetes részvételi számok és a szavazatszámlálás első részeredményei még nem jelentettek végleges választási eredményt.
A szavazatok feldolgozásának kezdetén egyes kisebb szavazókörökből az SNS számára kedvezőbb adatok érkeztek. A részleges összesítésekből nem lehetett megbízható következtetést levonni a végső mandátumarányokra, mert a különböző települések eredményei eltérő ütemben kerültek be a rendszerbe.
Vučić a hivatalos összesítés lezárása előtt elfogadta politikai tábora vereségét. A szerb közszolgálati televízió tudósítása szerint saját becslésében a nemzeti kisebbségek képviselőinek esetleges parlamentbe jutásáról is beszélt, köztük a Vajdasági Magyar Szövetség mandátumainak lehetőségéről.
A szerbiai választások végső eredményét a Köztársasági Választási Bizottság állapítja meg. Aleksandar Vučić vasárnap esti bejelentése politikailag jelentős fejlemény, a leendő parlament pontos összetétele és az új kormány megalakulásának feltételei viszont csak a hivatalos eredmények és az azt követő egyeztetések alapján válnak egyértelművé.
