Miközben Európa és Észak-Amerika több térségét szélsőséges hőhullámok sújtják, az Antarktisz belsejében egészen más arcát mutatja az időjárás. A Concordia kutatóállomáson július 18-án mínusz 84,1 Celsius-fokot mértek, ami 2012 óta a Földön hivatalosan rögzített legalacsonyabb hőmérséklet – írja a Live Science.
A kontinens belsejében jelenleg tél van. A Nap hónapokig nem emelkedik a horizont fölé, a hőmérséklet pedig rendszeresen mínusz 80 fok alá zuhan. A Concordián dolgozó kutatók számára a szélsőséges hideg a mindennapok része, a mostani érték még ebben a környezetben is figyelemre méltónak számít.
Gabriele Carugati, az állomás vezetője szerint az ilyen mélységbe süllyedő hőmérséklet ott sem tekinthető megszokottnak. A Concordiát működtető francia sarkkutató intézet adatai alapján a műszerek ugyanazon a reggelen kétszer is mínusz 84,1 Celsius-fokot mutattak.
Több mint ezer kilométerre élnek a legközelebbi parttól
A francia–olasz együttműködésben működő Concordia a világ egyik legelszigeteltebb kutatóállomása. Több mint 3200 méteres tengerszint feletti magasságban, egy hozzávetőleg 3300 méter vastag jégsapka fölött épült, a legközelebbi antarktiszi partvidék pedig több mint ezer kilométerre található.
Az állomáson szeizmológiai, csillagászati és éghajlati megfigyeléseket végeznek. A kutatók olyan környezetben dolgoznak, ahol a rendkívül száraz levegő, az oxigénhiány, a tartós sötétség és a szélsőséges hideg egyszerre terheli a szervezetet.
A téli hónapokban az állomás gyakorlatilag megközelíthetetlenné válik. Nem érkeznek repülőgépek, a személyzetet nem lehet leváltani, sürgős egészségügyi probléma esetén pedig nincs lehetőség gyors kimenekítésre.
Ezért nevezik őket „jégűrhajósoknak”
A Concordián telelő kutatókat gyakran „jégűrhajósokként” emlegetik. Elszigeteltségük bizonyos szempontból még a Nemzetközi Űrállomáson dolgozó asztronautákénál is nagyobb, mivel hónapokon keresztül semmilyen közvetlen kapcsolatuk nincs a külvilággal.
A rendkívüli körülmények miatt az állomást az emberi szervezet és psziché vizsgálatára is használják. A kutatók azt elemzik, hogyan hat a hosszú bezártság, a monoton környezet, a természetes fény hiánya és a kis létszámú közösségben töltött idő az alvásra, a hangulatra, a teljesítményre és az emberi kapcsolatokra.
A tapasztalatok az űrkutatás számára is értékesek, mivel hasonló problémák jelentkezhetnek egy hosszabb Hold- vagy Mars-küldetés során.
A Concordia saját rekordja még ennél is alacsonyabb
A július 18-án mért mínusz 84,1 Celsius-fok nem döntötte meg a Concordia helyi rekordját. Az állomáson 2010-ben mínusz 84,7 fokot rögzítettek.
A Föld felszínén, meteorológiai állomáson hitelesített legalacsonyabb hőmérséklet rekordját továbbra is az orosz Vostok kutatóállomás tartja. Ott 1983 júliusában mínusz 89,2 Celsius-fokot mértek a Meteorológiai Világszervezet adatai szerint.
Műholdas megfigyelések alapján a kelet-antarktiszi fennsík egyes mélyedéseiben ennél is hidegebb lehet. Egyes becslések szerint a hófelszín hőmérséklete kedvező légköri körülmények között mínusz 90 fok alá is süllyedhet, ezek az adatok viszont nem közvetlen felszíni mérőállomásoktól származnak.
A rendkívüli hideg nem cáfolja a globális felmelegedést
A Concordián mért szélsőséges hideg látványos ellentétben áll az északi féltekét érintő hőhullámokkal. A kutatók szerint egyetlen helyi időjárási eseményből nem lehet következtetést levonni a teljes bolygó hosszú távú éghajlati folyamataira.
Az időjárás rövid távú és helyi jelenség, az éghajlatváltozást pedig több évtized adatai alapján vizsgálják. Az Antarktisz hatalmas területén az egyes régiók eltérően reagálnak a felmelegedésre. Nyugat-Antarktisz és a kontinens part menti jégtakarói különösen érzékenyek az olvadásra, miközben a kelet-antarktiszi fennsíkon továbbra is kialakulhatnak rendkívül hideg téli időszakok.
A Concordia környékén a közelmúltban az ellenkező végletre is akadt példa. 2024 márciusában szokatlan antarktiszi hőhullám érte el az állomást, ahol a hőmérséklet mínusz 9,4 Celsius-fokig emelkedett. Ez az év adott időszakában példátlanul magas értéknek számított.
