Az Erdélyi-Középhegységben található Aranyosfői-jégbarlang a Kárpátok vonulatának egyik legkülönlegesebb turisztikai attrakciója. Az 1165 méteres magasságban elhelyezkedő föld alatti üreg nemcsak lélegzetelállító látványáról híres, hanem arról is, hogy a mélyében található a világ legnagyobb és legősibb jégtömbje – amelyben a tudósok most egy 5000 éves baktériumtörzset találtak!
A román kutatók szerint a jégréteg egy öt évezredes élő organizmust rejt, a Psychrobacter SC65A.3 baktériumtörzset, amely ellenáll a modern antibiotikumoknak – számol be az Euronews. Köztudott, hogy a baktériumok extrém körülmények között is több ezer évig fennmaradhatnak: ősi jégrétegek alatt, a mindig fagyott talajban, a tengerek mélyén vagy gleccsertavakban. Ezek a mikroorganizmusok az idők folyamán alkalmazkodtak a barátságtalan környezethez, és túlélték azt.
Ez történt a Psychrobacter SC65A.3 baktériumtörzzsel is, amely hozzászokott a szélsőséges hideghez, és bár ősi eredetű, mégis szembeszáll a modern gyógymódokkal. A kutatások szerint 8 különböző osztályba tartozó 10 modern antibiotikumnak áll ellen.
„Az Aranyosfői- jégbarlangból izolált Psychrobacter SC65A.3 baktériumtörzs ősi eredete ellenére ellenáll több modern antibiotikumnak, és több mint 100 rezisztenciával kapcsolatos génnel rendelkezik” – nyilatkozta Cristina Purcarea, a tanulmány szerzője és a Román Akadémia Bukaresti Biológiai Intézetének kutatója.
A barlangban található jégtömb térfogata körülbelül 100 000 köbméter, becsült kora 13 000 év, ami azt jelenti, ez a legnagyobb és legrégebbi földalatti jégtömb nemcsak Romániában, hanem világszinten. A tudósok egy 25 méteres mintát vettek ebből a jégből, amelyben több baktériumtörzset is azonosítottak, majd azokat a géneket kutatták, amelyek lehetővé tették számukra a túlélést ilyen alacsony hőmérsékleten, ugyanakkor azokat is, amelyek az antimikrobiális ellenállást biztosítják számukra.
Purcarea állítása szerint az izolált törzs olyan napjainkban is használt erős antibiotikumokkal szemben ellenálló, amelyeket súlyos bakteriális fertőzések, például tuberkulózis, vastagbélgyulladás és húgyúti fertőzések kezelése során alkalmaznak úgy orálisan, mint injekció formájában.
„Az olyan mikroorganizmusok tanulmányozása, mint a Psychrobacter SC65A.3, amelyet évezredes jégfelhalmozódásból nyertek ki, megmutatja nekünk, hogyan alakult ki természetesen az antibiotikum-rezisztencia a környezetben, jóval a modern antibiotikumok használata előtt” – magyarázta a kutató. Purcarea azt is megjegyzi, bár az antimikrobiális rezisztencia természetes jelenség, az antibiotikumok túlzott használata felgyorsította a folyamatot, elősegítve az ellenállást biztosító gének alkalmazkodását és terjedését.
Mivel a Föld felszínének körülbelül 20%-át fagyos élőhelyek borítják, és az alacsony hőmérséklet jellemzi a bioszféra nagy részét, ezért a hideghez alkalmazkodott mikroorganizmusok megértése egyre fontosabbá válik a gyorsuló éghajlatváltozás kontextusában – hangsúlyozzák a tudósok a Frontiers in Microbiology folyóiratban közzétett tanulmányban.
Az, hogy a baktériumok ma sokkal ellenállóbbak a gyógymódoknak, többféleképpen is magyarázható. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ tavaly kimutatta, az európai népesség elöregedése (amely így hajlamosabb a fertőzésekre), a rezisztens kórokozók határokon átnyúló terjedése, az antibiotikumok túlzott használata, valamint a fertőzésmegelőzés és -ellenőrzés hiányosságai mind közrejátszanak abban, hogy az antibiotikumok már nem hozzák a kívánt eredményt. És ezt a Világegészségügyi Szervezet is megerősítette: minden hatodik bakteriális fertőzés rezisztens a szokásos kezelésekre, és ez világszintű jelenség.
