Az Egyesült Államok és Irán megállapodott a katonai műveletek leállításáról, ami hónapok óta tartó feszült konfliktus végét jelentheti. A hírt elsőként Shehbaz Sharif, Pakisztán miniszterelnöke erősítette meg, aki szerint a felek már pénteken aláírhatják a hivatalos békemegállapodást Svájcban.
A döntés nemcsak Washingtonban és Teheránban, hanem világszerte komoly figyelmet kapott, hiszen a konfliktus az elmúlt hónapokban súlyos gazdasági és geopolitikai következményekkel járt.
A pakisztáni kormányfő szerint a megállapodás célja, hogy „minden fronton leálljanak a katonai műveletek, beleértve Libanont is”. A dokumentum részletei egyelőre nem nyilvánosak, így továbbra is sok a kérdőjel.
Trump: „Az olaj újra folyni fog”
Donald Trump amerikai elnök rövid, de annál erőteljesebb üzenettel reagált a fejleményekre.
„Hadd folyjon az olaj!” – fogalmazott, utalva arra, hogy a békemegállapodás egyik legfontosabb gazdasági következménye az Hormuzi-szoros újranyitása lehet.
A világ energiaellátásának egyik kulcsfontosságú útvonaláról van szó, amelynek lezárása komoly nyomást gyakorolt a globális olaj- és gáziparra.
A bejelentés különösen szimbolikus, hiszen mindez Trump 80. születésnapjának napján történt, amit többen politikai szempontból is jelentős pillanatként értékelnek.
Iránban a megállapodást gyorsan megerősítették. Az ország külügyminiszter-helyettese az állami televízióban beszélt a megegyezésről, míg a legfelső katonai vezetés egyértelműen úgy mutatta be az egyezséget, mint Teherán stratégiai győzelmét.
Ez a kommunikáció azt jelzi, hogy a megállapodás mögött komoly politikai alkuk húzódhatnak meg.
A háború, amely megrázta a világot
A konfliktus február 28-án robbant ki, amikor amerikai és izraeli erők támadásokat indítottak iráni célpontok ellen. Erre válaszul Irán csapásokat mért Izraelre és több amerikai szövetséges öböl-menti államra.
A helyzet gyorsan eszkalálódott, és a Hormuzi-szoros gyakorlatilag lezárult, ami azonnal megrázta a globális kereskedelmet.
Az olaj, a földgáz, a műtrágyák és más stratégiai nyersanyagok szállítása jelentősen visszaesett, ami világszerte inflációs nyomást okozott.
Bár a fegyvernyugvás híre sokak számára megkönnyebbülést jelent, elemzők szerint az igazi próbatétel csak most következik.
A legnagyobb kérdés továbbra is az: valóban csökkent-e annak esélye, hogy Irán atomfegyverhez jusson?
Több szakértő attól tart, hogy az Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) keményvonalas tagjai a háttérben tovább folytathatják nukleáris törekvéseiket, éppen azért, hogy egy jövőbeli támadással szemben erősebb védelmet biztosítsanak.
