Sok európai településen ma már szinte természetes látvány, hogy a fehér gólyák egész évben ugyanazon a környéken maradnak. Fészkük a villanyoszlopokon vagy a háztetőkön áll, a madarak pedig nem indulnak el hosszú afrikai útjukra, ahogyan évszázadokon keresztül tették. A változás mögött nem az enyhébb telek állnak egyedül, hanem egy olyan táplálékforrás, amelyből látszólag soha nincs hiány: a hulladéklerakók – írja a The Guardian.
Az európai fehér gólyák egy része az elmúlt években fokozatosan feladta hagyományos vándorló életmódját. Ahelyett, hogy több ezer kilométert repülnének Afrikába, egyre többen maradnak Európában, ahol a szeméttelepek egész évben biztosítanak számukra könnyen hozzáférhető táplálékot.
A kutatók szerint ez rövid távon előnyösnek tűnhet a faj számára. A madarak kevesebb energiát fordítanak táplálékszerzésre, több idő jut a pihenésre és a szaporodásra, a fiókák számára pedig a legfontosabb időszakban bőséges élelem áll rendelkezésre.
A történet másik oldala már jóval aggasztóbb képet mutat.
A gólyák étrendje egyre inkább hasonlít a gyorséttermi menühöz
A hulladéklerakókban a gólyák húsmaradékokat, kidobott élelmiszereket, rovarokat, rágcsálókat és más könnyen megszerezhető táplálékot találnak. Mindez jóval egyszerűbb, mint órákon át járni a mezőket, vizes élőhelyeket vagy réteket zsákmány után kutatva.
Csakhogy ezek az élelmiszerek távol állnak a természetes tápláléktól.
A szeméttelepeken elfogyasztott maradékok mellett műanyagdarabok, drótok, üvegszilánkok és különféle nehézfémek is bekerülhetnek a szervezetükbe. A szakemberek ezt gyakran az emberek gyorséttermi étrendjéhez hasonlítják: gyorsan hozzáférhető, energiadús, mégsem egészséges.
A kutatások szerint a hulladéklerakókból rendszeresen táplálkozó gólyák átlagosan nehezebbek, zsírtartalékaik magasabbak, miközben jóval kevesebbet mozognak természetes környezetben élő társaiknál.
A mozgásszegény életmód már a fiókák szervezetére is hatással lehet
A lengyelországi fehér gólyák vizsgálata során a kutatók olyan jeleket is találtak, amelyek DNS-károsodásra utalhatnak azoknál a madaraknál, amelyek rendszeresen hulladéklerakókból származó táplálékot fogyasztanak.
A tudósokat különösen az lepte meg, hogy ezek a változások már rendkívül fiatal korban megjelentek.
A vizsgálatok szerint a fiókáknál egyes esetekben már egyhetes korban kimutathatók voltak azok a biológiai eltérések, amelyek összefüggésbe hozhatók a szülők táplálkozásával és a környezeti szennyező anyagokkal.
Anustup Bandyopadhyay, a Bécsi Állatorvostudományi Egyetem doktorandusza szerint a világ növekvő hulladéktermelése teljesen új táplálkozási lehetőségeket nyitott meg a vadon élő állatok előtt, a hosszú távú következmények viszont egyelőre még nem ismertek teljes mértékben.
Egyre több gólya mond le a vándorlásról
A fehér gólyák évszázadokon át Európa és Afrika között ingáztak. A vándorlás nemcsak a faj életciklusának része volt, hanem az ökológiai egyensúly szempontjából is fontos szerepet töltött be.
Az elmúlt években több nyugat-európai populáció viselkedése látványosan megváltozott.
Az Ibériai-félszigeten élő gólyák közül sokan már csak részben vándorolnak, egy részük pedig egész évben ugyanazon a területen marad. A kutatók szerint ebben jelentős szerepet játszik a hulladéklerakók folyamatos és kiszámítható táplálékellátása.
„Az Ibériai-félsziget fehér gólyái a teljes vándorlási viselkedésről részleges vándorlásra, sőt akár helyben maradásra tértek át, nagyrészt a kedvező időjárási körülményeknek, és főként a hulladéklerakókban folyamatosan rendelkezésre álló tápláléknak köszönhetően” – magyarázta Anustup Bandyopadhyay.
A szemét egyszerre mentheti és veszélyeztetheti a fajt
A fehér gólyák története különösen érdekes abból a szempontból, hogy a faj néhány évtizeddel ezelőtt még Európa több országában a visszaszorulás szélére került.
Az 1980-as években több állomány jelentősen csökkent, néhol teljesen eltűntek a madarak. Később számos országban visszatelepítési programok indultak, amelyeknek köszönhetően a gólyák újra megjelentek olyan területeken is, ahol korábban már nem fészkeltek.
Aldina Franco, az East Angliai Egyetem professzora szerint a hulladéklerakók táplálékbősége sok esetben hozzájárult a populációk növekedéséhez, még akkor is, ha ez egyes egyedek számára egészségügyi kockázatot jelent.
A szakemberek figyelme most egy új problémára irányul. Az Európai Unió hulladékgazdálkodási szabályainak szigorítása miatt a jövőben a gólyák egyre nehezebben férhetnek hozzá ezekhez a táplálékforrásokhoz.
Azok az állományok, amelyek hosszú idő alatt hozzászoktak a szeméttelepek kínálta bőséghez, komoly kihívásokkal nézhetnek szembe, amikor ismét természetes táplálékforrásokra kell támaszkodniuk.
„Vajon a gólyapopulációk ismét csökkenni fognak, ha teljesen megakadályozzuk, hogy hozzáférjenek a szerves hulladékainkhoz? Úgy gondolom, hogy ez egy valós kockázat, és érdemes alaposan megvizsgálni” – fogalmazott Aldina Franco.
