Egy Londonból induló járat utasai már a leszállásra készültek, amikor váratlan hír érkezett: dróncsapás történt Dubaj közelében. A fedélzeten ülők végül nem érkeztek meg – a gép visszafordult, és több ezer kilométeres kitérő után ugyanoda tért vissza, ahonnan elindult – írja a Reuters.
Az Emirates EK10-es járata így 9100 kilométeres oda-vissza utat tett meg, miközben egyetlen pillanatra sem érte el célállomását. Az eset nem egyedi: a közel-keleti konfliktus nyomán sorra jelennek meg az úgynevezett „sehová nem vezető járatok”, amelyek a levegőben fordulnak vissza vagy kerülnek át más repülőterekre.
A Dubai Nemzetközi Repülőtér ideiglenes lezárása után mintegy 30 Emirates-járatot kellett visszafordítani vagy átirányítani. Az utasok közül sokan már a megérkezés előtti órákban szembesültek a helyzettel.
„Dubai közeledtével kellett volna felébrednem” – írta egy utas a közösségi médiában, megosztva az EK164-es járat útvonalát, amely Kairó közelében fordult vissza, majd Dublinba tért vissza.
A jelenség gyorsan nevet is kapott: a közösségi médiában „sehová nem tartó járatokként” emlegetik ezeket a rendkívüli eseteket, amelyek a konfliktus egyik legszembetűnőbb következményévé váltak.
A légitársaságok számára a hirtelen visszafordulások és átirányítások újabb terhet jelentenek egy már így is feszült helyzetben. Az üzemanyagköltségek növekedése, a repülőtereken rekedt utasok és az útvonalak folyamatos módosítása egyszerre nehezíti a működést.
Az Emirates megerősítette, hogy több járat visszatért a kiindulási repülőtérre vagy közeli csomópontokra, részletes magyarázatot azonban nem adtak. A konfliktus kezdetén a Perzsa-öböl légterének jelentős részét lezárták, ami szinte teljesen leállította a térség légiforgalmát.
Bár azóta egyes járatok újraindultak, a drón- és rakétariadók továbbra is váratlan irányváltásokat kényszerítenek ki.
A repülési adatok szerint több európai és indiai városból induló járat fordult vissza, miközben már Szaúd-Arábia vagy az Arab-tenger felett haladt. Egy Londonból induló járat például a szokásos kevesebb mint hét óra helyett 11 és fél órát töltött a levegőben, mielőtt visszatért.
Más gépek Madridba, Lisszabonba vagy Párizsba fordultak vissza, míg a hosszabb távú járatokat – New Yorkból, Tokióból, Sanghajból vagy Moszkvából – alternatív célállomásokra, például Kairóba, Karacsiba, Dhakába vagy Iszlámábádba irányították.
Előfordult, hogy egyes járatok Európában szálltak le, vagy köztes repülőtereken szakították meg útjukat.
A kialakult helyzet nemcsak az átirányításokat, hanem tömeges járattörléseket is eredményezett. Az Emirates egy Sanghajból induló járata végül eljutott Dubajba, de csak egy 11 000 kilométeres, közel 20 órás kerülő után, amely során Bangladesben is megállt.
A légitársaság emellett több járatát más repülőterekre irányította át, köztük a Dubai World Centralra, Abu Dhabiba, Al Ainba, Muscatba, valamint regionális központokba, például Jeddahba, Kairóba és Medinába.
A Cirium adatai szerint február 28. óta az Emirates több mint 2 000 járatot törölt, ami a tervezett járatok több mint felét jelenti. Más légitársaságoknál még magasabb arányokat mértek: a Qatar Airways járatainak 93%-át, az Etihad járatainak 79%-át törölték.
Összességében március közepéig mintegy 30 000 járat esett ki a közel-keleti térségben, ami példátlan fennakadást okozott a nemzetközi légi közlekedésben.
