Öt európai ország kap meghatározó szerepet az ukrajnai béketárgyalások következő szakaszában: Franciaország, Németország, az Egyesült Királyság, Olaszország és Lengyelország. A megállapodás november 13-án, pénteken született meg az európai uniós vezetők dublini találkozóján. Az európai intézmények képviselői is részt vesznek a tárgyalócsoport munkájában. Magyarország nem szerepel az öt kiválasztott ország között.
Az európai vezetők hónapok óta próbálják elérni, hogy az ukrajnai háború lezárásáról ne kizárólag az Egyesült Államok, Oroszország és Ukrajna képviselői egyeztessenek. A kontinens biztonságát évtizedekre meghatározó megállapodásról lehet szó, amely közvetlenül érintené az Európai Unió és a NATO tagállamait is.
A dublini döntéssel most körvonalazódott, kik képviselhetik Európát a következő tárgyalási fordulóban. Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság mellett Lengyelország és Olaszország is helyet kap a csoportban, amelyhez az Európai Bizottság és az Európai Tanács képviselői csatlakoznak.
A Reuters és az Associated Press beszámolója szerint az európai delegáció várhatóan diplomatákból és nemzetbiztonsági tanácsadókból áll majd. A NATO részvétele szintén napirenden van.
Miért éppen ezt az öt országot választották?
A döntés egyik legfontosabb szempontja az volt, hogy az európai delegációban az Európai Unió mellett a kontinens meghatározó katonai és diplomáciai szereplői is képviseletet kapjanak.
Franciaország és Németország az EU vezető tagállamai közé tartozik, míg az Egyesült Királyság a Brexit ellenére továbbra is kulcsszereplő Európa biztonságpolitikájában és Ukrajna katonai támogatásában.
Lengyelország földrajzi helyzete, Ukrajnával fennálló kapcsolatai és a NATO keleti szárnyában betöltött szerepe miatt fontos résztvevője az európai biztonságpolitikai egyeztetéseknek. Olaszország pedig az EU és a NATO egyik jelentős tagállamaként csatlakozik a tárgyalócsoporthoz.
A megállapodás nem jelenti azt, hogy ez az öt ország minden európai állam nevében önállóan dönthetne. A cél egy közös európai álláspont képviselete, miközben a döntésekbe az uniós intézményeket is bevonják.
António Costa, az Európai Tanács elnöke a dublini találkozón hangsúlyozta, hogy Európának egységesen kell fellépnie az ukrajnai béke és a kontinens biztonságának kérdésében.
Magyarország kimaradt az öttagú országcsoportból
A tárgyalócsoport összetétele magyar szempontból is figyelemre méltó. Magyarország nem kapott helyet az öt ország között, noha az ukrajnai háború lezárása közvetlenül érinti a magyar biztonsági és gazdasági érdekeket is.
Ez nem jelenti Magyarország kizárását az Európai Unió Ukrajnával kapcsolatos döntéshozatalából. A magyar kormány továbbra is részt vesz az uniós csúcstalálkozókon és a tagállami egyeztetéseken, az európai intézmények képviselői pedig a közösen kialakított álláspontot vihetik a nemzetközi tárgyalásokra.
A most kijelölt csoport elsődleges feladata nem egy végleges békemegállapodás önálló megkötése, hanem annak biztosítása, hogy az európai érdekek közvetlenül megjelenjenek az amerikai közvetítéssel zajló egyeztetéseken.
Az Egyesült Államok kérte Európa részvételét
Az elmúlt napokban új lendületet kaptak a háború lezárását célzó diplomáciai erőfeszítések. Donald Trump amerikai elnök megbízottjai, Steve Witkoff és Jared Kushner orosz és ukrán képviselőkkel is tárgyaltak.
Az Abu-Dzabiban folytatott egyeztetések után az amerikai fél szorgalmazta, hogy a következő tárgyalási fordulóba európai képviselőket is vonjanak be.
Kushner és Witkoff november 12-én Dublinban találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Az egyeztetések középpontjában az ukrajnai háború lezárásának lehetősége és Európa részvétele állt.
A korábbi fordulókban már brit, francia, német és olasz képviselők is részt vettek a tárgyalásokhoz kapcsolódó egyeztetéseken, de az orosz féllel nem folytattak közvetlen tárgyalást.
A pénteki döntés így a korábbi diplomáciai kapcsolatokat alakítja szervezettebb európai képviseletté.
Németország figyelmeztetett: Oroszország más irányba terelné a tárgyalásokat
A békefolyamat egyik legnagyobb vitája jelenleg nemcsak Ukrajna területéről, hanem Európa jövőbeli biztonsági rendszeréről is szól.
Moszkva azt szeretné, hogy a tárgyalások egy szélesebb európai biztonsági megállapodásról is szóljanak. Ez a NATO szerepét és az Oroszországgal szomszédos országok biztonsági helyzetét is érinthetné.
Friedrich Merz német kancellár elutasította azt az elképzelést, hogy Európa biztonsági berendezkedését az ukrajnai tűzszünettől függetlenül újra kellene tárgyalni.
A kancellár szerint Európa biztonsági keretrendszere már létezik, ezért nem az európai biztonsági rend újraírásának kellene elsőbbséget kapnia, hanem az orosz–ukrán háború lezárásának.
Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szintén arra figyelmeztetett, hogy az európai biztonsági rendszer átalakításáról szóló orosz kezdeményezés elterelheti a figyelmet a tűzszünet sürgető szükségességéről.
Az európai vezetők attól tartanak, hogy egy átfogó biztonságpolitikai alku során olyan kérdések is napirendre kerülhetnek, amelyek túlmutatnak az ukrajnai háború lezárásán.
Európa nélkül nem dönthetnek Európa biztonságáról
A dublini találkozók már november 12-én elkezdődtek, amikor az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóján több mint negyven európai ország vezetője tárgyalt a kontinens biztonsági helyzetéről.
A résztvevők közös nyilatkozatban hangsúlyozták, hogy az Európa biztonságát érintő döntések nem születhetnek meg az európaiak részvétele nélkül.
A dokumentum Ukrajna számára hiteles biztonsági garanciákat is sürgetett, amelyek megakadályozhatnák az orosz agresszió megismétlődését.
António Costa a találkozón azt hangsúlyozta, hogy a tartós békéhez tűzszünetre, Ukrajna szuverenitásának tiszteletben tartására és a kontinens biztonságát garantáló megállapodásra van szükség.
Az öt országból és az uniós intézmények képviselőiből álló delegáció kijelölése új szakaszt nyithat a diplomáciai folyamatban. A tárgyalások következő fordulójának időpontjáról, a résztvevők személyéről és a békefeltételekről még további egyeztetések várhatók.
