Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank korábbi alelnöke szerint Matolcsy György jegybankelnöki tevékenysége jóval nagyobb károkat okozott Magyarországnak annál, mint amit az MNB-alapítványok körüli büntetőeljárások önmagukban feltárhatnak. A közgazdász az ATV Egyenes Beszéd című műsorában arról beszélt, hogy a volt jegybankelnök döntései a forint árfolyamára, az állami költségvetésre és magának a jegybanknak a működésére is súlyos hatással voltak.
Az október 27-én közzétett interjúban Király Júlia felidézte azt a több mint tíz évvel ezelőtti konfliktust is, amely miatt a Magyar Nemzeti Bank pert indított ellene. A volt alelnök már 2015-ben lopásnak nevezte a jegybanki pénzek alapítványokba helyezését. A bíróság később jogerősen kimondta, hogy kijelentése a véleménynyilvánítás szabadságának védelme alá tartozik.
A közgazdász most ismét élesen fogalmazott, és hangsúlyozta, hogy Matolcsy György felelősségét nem lehet kizárólag az esetleges bűncselekmények szempontjából vizsgálni.
„Matolcsy György bűne nem csak az, amit meg lehet büntetőjogilag fogni” – jelentette ki.
Király Júlia szerint a volt jegybankelnök az MNB-t „működésében megalázta”, munkatársakat üldözött el, és gazdaságpolitikai döntéseivel hozzájárult Magyarország pénzügyi nehézségeihez. Ezek a kijelentések a közgazdász szakmai értékelését tükrözik, nem jogerősen megállapított büntetőjogi tényeket.
Tíz éve beperelték Király Júliát, mert lopásnak nevezte a jegybanki pénzek ügyét
A volt alelnök 2015. február 3-án, egy nyilvános vitaesten beszélt először különösen élesen az MNB-alapítványok létrehozásáról.
„Én azt gondolom, ami történt a Magyar Nemzeti Bank pénzével, az lopás” – fogalmazott akkor.
A Matolcsy György vezette jegybank személyiségi jogi pert indított ellene, és 300 ezer forint sérelemdíjat követelt. A bíróság első fokon elutasította a keresetet, majd a Fővárosi Ítélőtábla 2016. október 13-án jogerősen is Király Júliának adott igazat a véleménynyilvánítás megengedhetőségét illetően.
Az ítélet szerint a közgazdász nem konkrét bűncselekmény elkövetésével vádolta meg a jegybankot, hanem a közpénzek felhasználásáról fogalmazott meg éles kritikát egy közéleti vitában.
Ez fontos különbség: a bíróság nem azt állapította meg, hogy az MNB-nél lopás történt, hanem azt, hogy Király Júlia jogosult volt ilyen formában véleményt nyilvánítani.
A volt alelnök az ATV műsorában is kitartott korábbi álláspontja mellett.
„Igen, ez abban az értelemben volt lopás, és ezt akkor is hangsúlyoztuk, hogy ez a magyar adófizetőktől elvett pénz” – mondta.
Király Júlia szerint az alapítványokba helyezett pénz a költségvetésből hiányzott
A közgazdász egyik legfontosabb kifogása az, hogy a Magyar Nemzeti Bank nyereségét nem az állami költségvetésbe juttatták, hanem alapítványok rendelkezésére bocsátották.
Az MNB 2014-ben hozta létre a Pallas Athéné alapítványokat, amelyek több mint 266 milliárd forintnyi vagyont kaptak. A pénzek jelentős részét később összetett befektetési konstrukciókban kezelték.
Király Júlia szerint már az eredeti döntés is súlyos kérdéseket vetett fel. Úgy véli, hogy az alapítványoknak juttatott pénzből az állami költségvetés részesülhetett volna, és így a közösség közvetlenebbül hasznosíthatta volna a jegybanknál keletkezett nyereséget.
Az interjúban mintegy 250 milliárd forintos jegybanki nyereséget említett, amelynek gazdasági hátterét is bírálta. Értékelése szerint a forint gyengülése jelentős szerepet játszott a nyereség kimutatásában, miközben az árfolyamváltozás a magyar gazdaság szereplőire is hatással volt.
A jegybanki árfolyamnyereség és az ország gazdasági jóléte nem ugyanaz: egy intézmény számviteli eredménye önmagában nem bizonyítja, hogy az adott folyamat a lakosság vagy az államháztartás számára is kedvező volt.
Az MNB nyereségének költségvetési befizetésére vonatkozó szabályokat és lehetőségeket a mindenkor hatályos jogszabályok határozzák meg. Király Júlia érvelése ezért elsősorban azt kifogásolja, hogy a közpénzből létrehozott alapítványi konstrukció milyen gazdaságpolitikai döntést jelentett.
Nemcsak az a kérdés, megvan-e a pénz, hanem az is, mennyit ér
Az MNB-alapítványok vagyona körüli vita egyik központi kérdése, hogy milyen értéket képviselnek a korábban megvásárolt befektetések, és mennyi pénzhez lehet ténylegesen hozzájutni belőlük.
Király Júlia nem állította, hogy a teljes alapítványi vagyon nyomtalanul eltűnt. Arra hívta fel a figyelmet, hogy egy befektetés létezése még nem jelenti automatikusan a befektetett összeg megtérülését.
Példaként svájci ingatlanokhoz kapcsolódó befektetési konstrukciókat említett. Szerinte lényeges különbség van aközött, hogy egy alapítvány közvetlenül tulajdonol egy ingatlant, vagy olyan befektetési jegyekkel rendelkezik, amelyek mögött ingatlanvagyon áll.
Utóbbi esetben a pénz visszaszerzését a befektetési alap működési szabályai, a visszaváltási lehetőségek és a piaci körülmények is befolyásolhatják.
A volt alelnök ezért a befektetések tényleges, hozzáférhető értékének megállapítását tartja alapvetőnek. Álláspontja szerint hiába mutatható ki papíron jelentős vagyon, ha nem világos, mikor és milyen feltételekkel lehet azt pénzzé tenni.
Matolcsy György korábban másként értékelte a helyzetet. Október 16-án közzétett videójában visszautasította az alapítványi pénzek eltűnéséről szóló állításokat, és azt hangsúlyozta, hogy a vagyon továbbra is azonosítható, a vita pedig elsősorban a befektetések értékeléséről szól.
Az Állami Számvevőszék korábbi vizsgálata ezzel szemben súlyos gazdálkodási és ellenőrzési hiányosságokat, valamint jelentős vagyonvesztést tárt fel az alapítványi rendszerben.
Már 2014-ben figyelmeztettek az MNB-alapítványok veszélyeire
Király Júlia szerint az alapítványi vagyonkezeléssel kapcsolatos problémák nem váratlanul kerültek napvilágra. Már az alapítványok létrehozásakor megjelentek a nyilvános figyelmeztetések, később pedig újságírók és civil szervezetek sorra tárták fel a pénzek felhasználásának részleteit.
A közgazdász külön megemlítette a Transparency International Magyarország, az Átlátszó, a Direkt36 és a Válasz Online munkáját.
Azt kifogásolta, hogy a korábban feltárt információkat szerinte hosszú ideig nem követte kellően határozott hatósági fellépés. Párhuzamként a Postabank ügyét idézte fel, amelynél szintén jelentős idő telt el a pénzügyi problémák kialakulása és azok következményeinek teljes feltárása között.
Az MNB-alapítványok ügyében időközben büntetőeljárás is indult. Matolcsy Györgyöt 2026. október 21-én őrizetbe vették, majd a bíróság elrendelte a letartóztatását. A volt jegybankelnök nem ismerte el büntetőjogi felelősségét, és ügyében nem született jogerős, bűnösséget megállapító ítélet.
Király Júlia az interjúban hangsúlyozta: szerinte a büntetőeljárások mellett a volt jegybankelnök gazdaságpolitikai örökségét is vizsgálni kell. Úgy látja, hogy az MNB működésében, a monetáris politikában és a közpénzek kezelésében hozott döntések következményei még hosszú ideig érezhetők lehetnek.
