Vizsgálat indul a Budapesti Operettszínház ügyében, miután az intézmény dolgozóinak egy része nyíltan szembefordult a jelenlegi vezetéssel. A társulat tagjai előbb közösségi médiás akcióval tiltakoztak, majd titkos társulati ülést tartottak, ahol az intézmény szakmai és gazdasági működésével kapcsolatos problémáikat vették sorra.
A Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium vizsgálatot indít a Budapesti Operettszínház ügyében. Erről Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter, valamint Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár is beszámolt szerdán a közösségi oldalán.
„A Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium birtokába került információk alapján vizsgálat indítását kezdeményezem a Budapesti Operettszínház ügyében” – közölte Tarr Zoltán.
„Azonnali vizsgálatot rendelünk el az Operettszínház ügyében” – írta Nagy Ervin.
Közösségi médiás tiltakozás után titkos társulati ülést tartottak
A minisztériumi lépést komoly feszültség előzte meg az Operettszínházban. A társulat tagjai a hétvégén akciót indítottak a közösségi médiában: ujjaikkal O betűt formálva készítettek magukról fényképeket, és jelezték, hogy nem vesznek részt az Operett Forgatagon. A kezdeményezéshez jelenlegi és korábbi társulati tagok is csatlakoztak.
Hétfőn ezt egy titkos társulati ülés követte, amelyen azokat a kérdéseket beszélték át a dolgozók, amelyekre állításuk szerint sem a színház jelenlegi vezetőségétől, sem az új kulturális kormányzattól nem kaptak megfelelő válaszokat.
Az egyik résztvevő beszámolója szerint a megbeszélésen szinte minden szektor képviseltette magát, mert a dolgozók több területen is szakmai problémákat érzékelnek.
A tiltakozók elégedetlensége nem most kezdődött. A társulat egy része már a 2023-as igazgatóválasztáskor jelezte kifogásait: a tagság több mint kétharmada az igazgatói posztért ismét induló Kiss-B. Atilla ellen szavazott, ennek ellenére újabb ciklusra ő kapta meg az intézmény vezetését.
Már tavasszal átvilágítást kértek
A dolgozók 2026 áprilisában az új kulturális kormányzathoz is fordultak. A szakszervezettel együtt azt kérték Tarr Zoltán tárcájától, hogy gazdasági és szakmai szempontból világítsák át az Operettszínház működését.
A társulat tagjai több problémát is megfogalmaztak. Kifogásolják az előadás- és nézőszámokat, a fizetéseket és az új produkciók művészi színvonalát, valamint azt állítják, hogy nincs megfelelő párbeszéd a dolgozók és a vezetőség között. A tiltakozók egy része Kiss-B. Atilla korábbi zaklatási ügyekben játszott szerepét is kifogásolja. Ezek a társulat egy részének állításai; a színház vezetése több kifogással kapcsolatban eltérő álláspontot képvisel.
A tiltakozásokat Vásári Mónika Jászai Mari-díjas színésznő szerint az Orbán János Déneshez kapcsolódó kifizetések csak tovább erősítették, az elégedetlenség azonban ennél korábbra nyúlik vissza.
Felmerült Kiss-B. Atilla lemondása is
A kialakult helyzetben a társulat egyes tagjai már az igazgató távozását tartanák megoldásnak.
„A legjobb megoldásnak a társulat azt tartaná, ha Kiss-B. Atilla lemondana” – nyilatkozta a Telexnek a társulat egyik tagja.
Kiss-B. Atilla jelenleg második ötéves igazgatói ciklusát tölti, amely 2029. január 31-én jár le.
A főigazgató nem tervezi a távozását.
Az Operettszínház szerint nem konfliktusról, hanem nézetkülönbségekről van szó
Az Operettszínház vezetése másként értékeli a kialakult helyzetet. A minisztériumi vizsgálat bejelentése előtt az intézmény arról tájékoztatta az MTI-t, hogy Kiss-B. Atilla szerdára társulati fórumot hívott össze.
A színház közlése szerint ezen „nem maradt olyan nyitott kérdés a színházon belül, amelyre a színházi vezetés ne adott volna a legjobb tudása szerint választ”.
Az intézmény álláspontja szerint a főigazgató azért sem tervezi a lemondását, mert úgy látja, hogy a színházban nem konfliktusok alakultak ki, hanem nézetkülönbségek, amelyek tárgyalásokkal rendezhetők.
Kiss-B. Atilla emellett tárgyalásokat kezdeményezne a kulturális kormányzattal egy színészi életpályamodell kialakításáról. A főigazgató ennek konszenzusos létrehozását elengedhetetlennek tartja, és álláspontja szerint az Operettszínházban kialakult nézetkülönbségek részben a színházon kívüli okokkal is magyarázhatók.
