Van valami egészen hétköznapi abban a jelenetben, amikor egy család a strandtáskából elővesz néhány otthon készített szendvicset, a gyerekek pedig a napernyő árnyékában gyorsan megeszik az ebédjüket, mielőtt visszaszaladnának a vízhez. Olaszországban idén nyáron éppen egy ilyen pillanatból lett országos vita, amely messze túlmutat néhány szelet kenyéren és sonkán.
A történet a dél-olaszországi Puglia régióban, a festői Vieste város egyik magánstrandján kezdődött, ahol egy édesanyát figyelmeztettek arra, hogy megsértette a strand szabályzatát, miután otthon készített szendvicsekkel kínálta meg gyermekeit – írja a The Guardian.
Az eset gyorsan bejárta az olasz sajtót, és újra felszínre hozta azt a kérdést, amely évek óta megosztja az olaszokat: meddig terjedhetnek a magánstrandok szabályai, és meddig marad valóban mindenkié a tengerpart?
A vita középpontjába került nő már kifizette a napernyőt és a napozóágyakat, mégis úgy érezte, hogy az otthonról hozott ebéd miatt kellemetlen helyzetbe került. A beszámolók szerint a szendvicseket a táska aljára rejtette, majd arra kérte gyermekét, hogy inkább a vízpart közelében fogyassza el az ebédet, távolabb a személyzet tekintetétől.
A próbálkozás nem maradt észrevétlen.
A strand munkatársai emlékeztették arra, hogy a létesítmény szabályzata nem engedélyezi a kívülről hozott ételek fogyasztását.
Az ügy különösen azért váltott ki erős reakciókat, mert Olaszországban nincs olyan országos jogszabály, amely megtiltaná a vendégeknek, hogy saját ételt vagy italt vigyenek magukkal a magánstrandokra. Egyes üzemeltetők mégis saját szabályokat vezetnek be, és ezek betartását elvárják a vendégektől.
A vita hamar túlnőtt az eredeti eseten.
Sokan úgy érzik, hogy egy tengerparti nap költségei már önmagukban is nehezen vállalhatók, különösen családok számára.
Beatrice Bordo, aki egész szezonra bérelte ki a saját napernyőjét és két napozóágyát egy pugliai strandon, nyíltan beszélt erről.
„850 eurót fizettem a szezonra, és pénzt költök a bárban – kávéra, fagylaltra, granitára” – mondta.
„Szóval nem várhatják el tőlem, hogy naponta akár 50 eurót is költsön arra, hogy az ő éttermükben egyek. Ez nem kötelező. Ők azt csinálnak a saját üdülőjükben, amit akarnak, de én a saját napernyőm alatt azt csinálok, amit akarok.”
A történetet tovább erősítette Luca Pernice, a Corriere della Sera újságírója, aki történetesen ugyanazon a strandon tartózkodott.
„Ez itt a strandokon megszokott dolog” – mondta. „Az emberek nem akarnak kénytelenek lenni arra, hogy minden nap étteremben költsenek, nem engedhetik meg maguknak, ezért ezt teszik: stratégiákat dolgoznak ki.”
A strandüzemeltetők másként látják a helyzetet.
Nicola Ragno, az Assoturismo helyi szervezetének vezetője szerint sok esetben már nem egyszerű szendvicsekről van szó.
„A legtöbb esetben teljes étkezéseket látunk – tésztát, főételeket, gyümölcsöket, desszerteket, italokat – mindenféle ételt” – mondta. „Ez higiéniai, hulladékgazdálkodási és általános rendfenntartási problémákat okoz, miközben megnehezíti azokat a szolgáltatásokat is, amelyeket az üzlettulajdonosok jelentős beruházásokkal és elkötelezett személyzettel nyújtanak.”
Az ügy végül a politika világába is eljutott.
Antonio Decaro, Puglia régió elnöke közösségi oldalán reagált az eseményekre.
„Senki sem tilthatja meg, hogy a strandon megegyél otthonról hozott ételt” – írta. Majd hozzátette: „A napozóágyak és a napernyők ára már így is horribilis. A tenger közjószág, és nem szabad, hogy luxussá váljon.”
A vita nem véletlenül érint érzékeny pontot Olaszországban.
Az ország egyes részein a tengerpart jelentős részét magánstrandok foglalják el. Míg Szardínián a partok körülbelül ötöde tartozik koncessziós üzemeltetőkhöz, addig Liguriában vagy Emilia-Romagnában ez az arány már megközelíti a 70 százalékot.
Az elmúlt években ráadásul folyamatosan emelkedtek az árak.
Az Altroconsumo fogyasztóvédelmi szervezet szerint két napozóágy és egy napernyő bérlésének ára országos átlagban 6 százalékkal emelkedett tavalyhoz képest, bizonyos üdülőhelyeken pedig a drágulás elérte a 16 százalékot is.
Sok helyen már egyetlen strandolással töltött nap ára vetekszik egy éttermi vacsora költségével, ezért egyre több család érzi úgy, hogy a saját készítésű szendvics nem a szabályok kijátszásáról, hanem egyszerűen a nyaralás megfizethetőségéről szól.
