Donald Trump amerikai elnök a Világgazdasági Fórum davosi ülésén tartott beszédében több alkalommal is összekeverte Grönland és Izland nevét. Az elszólások különösen azért keltettek feltűnést, mert Trump korábban nyíltan beszélt Grönland megszerzésének szándékáról, miközben Izland egy független állam.
A beszéd során az elnök egy ponton arról beszélt, hogy a NATO „imádta őt” egészen „az elmúlt néhány napig, amikor beszéltem nekik Izlandról” – írja a CNN. Később azt is kijelentette, hogy a NATO „nem volt ott nekünk Izlandon”.
Trump a keddi tőzsdei visszaesést is a félreérthető megfogalmazással magyarázta. A NATO esetleges meggyengülésétől tartó piacok reakciójára utalva úgy fogalmazott: „a tőzsde tegnap (kedden) először esett Izland miatt”. Majd hozzátette: „Tehát Izland máris sok pénzbe került nekünk”.
A valóság azonban ettől élesen eltér: az a terület, amelyről Trump korábban azt mondta, hogy stratégiai okokból szeretné megszerezni, Grönland, amely autonóm dán fennhatóság alatt áll, nem pedig Izland. A CNN megjegyzi: „Trumpnak valószínűleg a »jég« szó jutott eszébe, tekintve, hogy hogyan írta le ezt a földdarabot”.
Az elnök egy korábbi megszólalásában így beszélt Grönlandról: „Egy nagy jégdarab az óceán közepén”. Majd panaszos hangon hozzátette: „Szeretnénk egy jégdarabot, hogy megvédjük a világot, de nem adják nekünk”.
A davosi beszéd nyelvi pontatlanságai gyorsan bejárták a nemzetközi sajtót, és újra ráirányították a figyelmet arra, milyen érzékeny geopolitikai kérdések fonódnak össze a szimbolikus kijelentésekkel – és arra is, hogy egy-egy félresikerült mondat milyen gyorsan válhat politikai és piaci viták forrásává.
