Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn jelezte: Oroszország készen áll arra, hogy ismét energiát szállítson az európai országoknak, ha azok nyitottságot mutatnak a Moszkvával való együttműködésre.
A bejelentés az AFP jelentése szerint egy kormányülésen hangzott el, ahol az orosz vezetés a szénhidrogénpiac aktuális helyzetét tárgyalta.
„Készek vagyunk együttműködni az európaiakkal, de nekik kell megmutatniuk, hogy készek és hajlandóak erre” – mondta Putyin.
A kijelentés egyértelmű jelzésként értelmezhető az európai országok felé, amelyek az elmúlt években jelentősen csökkentették függőségüket az orosz energiától.
A geopolitikai feszültségek azonnal érezhetőek voltak a nemzetközi piacokon. A pénzügyi piacok hétfő reggeli nyitásakor az olaj ára 25–30 százalékkal emelkedett, elsősorban a Közel-Keleten kialakult bizonytalanság miatt.
Bár néhány órával később az emelkedés mérséklődött, az árak továbbra is mintegy 15 százalékkal magasabb szinten maradtak, ami 2022 közepe óta nem látott érték.
A gázpiacon hasonló reakció volt tapasztalható: Európában hétfő reggel körülbelül 30 százalékkal ugrott meg a gáz ára.
Az energiapiaci feszültség egyértelmű nyertesei az amerikai LNG-exportőrök lehetnek, miközben az európai gazdaságok viselik a magasabb árak terheit.
Az elmúlt években az Európai Unió jelentős lépéseket tett az orosz energiafüggőség csökkentése érdekében. Az áttöréshez új beszállítók bevonása vezetett, különösen az Egyesült Államokból érkező cseppfolyósított földgáz (LNG) növekvő importja.
A mostani helyzet azonban rámutat arra, hogy Európa továbbra is érzékeny a globális energiapiaci sokkokra.
A legutóbbi nagy energiaválság 2021-ben kezdődött, amikor Oroszország csökkentette az Európába irányuló gázszállításokat, majd a helyzetet tovább súlyosbította Ukrajna 2022-es inváziója.
Azóta Európa jelentős erőfeszítéseket tett az alternatív ellátási források kiépítésére, de a mostani geopolitikai feszültségek ismét megmutatták az energiaellátás sérülékenységét.
A Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság felrázta a piacokat
A mostani áremelkedés egyik fő oka az Irán körüli geopolitikai feszültség, valamint az a kockázat, hogy zavarok léphetnek fel a világ egyik legfontosabb energiaszállítási útvonalán, a Hormuzi-szorosban.
Ez a tengeri útvonal kulcsszerepet játszik a globális olaj- és gázszállításban, ezért minden bizonytalanság azonnal hatással van az energiapiacokra.
Az európai gazdaságok különösen érzékenyek ezekre a zavarokra, mivel szinte teljes mértékben importból fedezik olajszükségletüket, és jelentős mértékben függnek a cseppfolyósított földgáztól is.
Az Európai Unió által importált gáz körülbelül fele LNG formájában érkezik, ami azt jelenti, hogy az EU közvetlen versenyben áll más régiókkal a globális piacon elérhető korlátozott mennyiségért.
Strukturális sebezhetőség az európai energiapiacon
Az elemzők szerint a jelenlegi válság ismét rámutat az európai energiarendszer egyik alapvető problémájára: a külső forrásoktól való függőségre.
Az Euractiv elemzése szerint hosszabb távon az európai energiabiztonság csak akkor erősödhet meg, ha az EU felgyorsítja:
- a megújuló energiaforrásokba történő beruházásokat,
- a nukleáris energia fejlesztését,
- valamint a gazdaság elektrifikációját.
Ezek nélkül Európa továbbra is kiszolgáltatott maradhat minden olyan geopolitikai válságnak, amely megrázza a globális energiapiacokat.
